A miniszter kiemelte: a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje egy olyan fontos vállalkozás, amely közelebb hozza azt, ami összetartozik, így muzsikus, énekes és közönség egyaránt rácsodálkozhat, hogy „félszáz esztendő elszakítottsága sem volt képes maga alá gyűrni a külhoni magyar közösségeket, hiszen a nemzeti identitást képesek voltak megőrizni és megújítani".

A Kárpát-medence magyarságának és nemzetiségeinek kulturális találkozását célzó, 2001-ben indult sorozat idén öt határon túli helyszínen, Dunaszerdahelyen, Visken, Nagyváradon, Magyarkanizsán és Lendván lépett fel a budapesti gálakoncert előtt. A közönség minden helyszínen Agócs Gergely, Agócs Julianna, Pál István „Szalonna" és bandája, valamint a Sebő együttes zenéjét hallgathatta meg, de minden alkalommal bekapcsolódott a programba egy-egy helyi népzenekar, kórus vagy táncegyüttes is.

Agócs Gergely a gálakoncert elején elmondta: a cél megmutatni „fantasztikus népzenei kincsünket a magyarságnak és a sok száz velünk élő népeknek." Kiemelte: a koncerteken nemcsak a „nagybetűs" magyar zenei kultúra és népzene jelent meg, hanem a Kárpát-medence más nemzetiségeinek zenéje is, így a ruszin, a délszláv, a makedón csakúgy, mint az erdélyi vagy a kárpátaljai cigányzene. „Munkánkat Magyarország egy nemzetben élő egységének, ugyanakkor a Kárpát-medence sokszínűségének megőrzése érdekében végezzük" – fűzte hozzá.

A Vigadóban jelen volt az esemény fővédnöke, Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Áder János köztársasági elnök és Huszár Pál, Zsinatunk világi elnöke is.

Forrás: MTI, fotó: Koszticsák Szilárd