Országos tisztújítást tartottak a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban (SZRKE) tavaly év végén. A választási eredményről közleményben tájékoztatta szerkesztőségünket az egyház püspöki hivatala.
A kollégium mindig közösség, amely nemcsak alvó- és étkezési helyet biztosít, hanem az egyetem idején otthont ad, őrzi és használja a magyar nyelvet, a kultúrát és az identitást, amely összeköt és összetart – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Újvidéken, ahol felavatta a helyi Apáczai Diákotthon új épületszárnyát.
Az egykori Csanád vármegyét Trianon kettévágta: egyik fele Makóval, Battonyával, Mezőhegyessel Magyarországhoz került, a kisebbik rész Nagylakkal Romániához. Ugyancsak Romániáé lett Arad megye nyugati része Pécskával és környékével. Utunk célja Kispereg és Németpereg, ahol magyar és cseh reformátusok élnek és munkálkodnak Isten országa építésén.
Új Kossuth-szobor körül ünnepeltek idén március 15-én Magyarittabé lakói. Kárpát-medencei összefogással sikerült pótolni a sokat látott, tavaly ellopott délvidéki emlékművet.
Az idei Kárpát-medencei imanap liturgiáját a Szerbiai Református Keresztyén Egyház lelkipásztorai és a Vajdaságban nemrég megalakult református nőszövetség tagjai állították össze. A december 6-i imanapra készült füzetből a délvidéki reformátusságot is jobban megismerhetjük.
Testvérmegállapodást kötött három intézménnyel, köztük a Debreceni Református Kollégium Óvodájával a bácskossuthfalvi Napsugár Református Óvoda, amely idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját.
Húszezer magyar áldozata is lehetett annak a vérengzésnek, amelyet 1944 és 1945 fordulóján hajtott végre Délvidéken a Tito-féle jugoszláv partizánhatalom. Évtizedeken át még beszélni sem lehetett a történtekről, de az utóbbi években egyre több kiadvány, konferencia, emlékhely és megemlékezés figyelmezteti az utókort a szörnyű tragédiára. A hetvenedik évfordulón a mészárlások által érintett református közösségekben jártunk.
Rendkívüli zsinaton tárgyalta a Szerbiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) a közösség vezetőinek mulasztásait. Például azt, hogy ki mit nem tett meg azért, hogy az újvidéki református ingatlanok visszaszálljanak az SZRKE tulajdonába. Tárgyalták azt is, ki akadályozta a püspökválasztás folyamatát, és azt is, ki a felelős azért, hogy Szabó István dunamelléki püspököt nemkívánatos személynek nyilvánították. A maratoni, közel nyolcórás ülésen ítélet is született, e szerint elmarasztalták Csete Szemesi István nyugalmazott püspököt, illetve menesztették Hallgató Imre főgondnokot és Molnár András ügyészt. Az ítélet jogerős.
Nem tudjuk, mit mond egy szerbnek, ha ezt a szót hallja: Maradik. Ahhoz, hogy településnevek sorsokat meséljenek el, ismerni kell a nyelvet, amelyen valamikor elnevezték őket. Maradék maroknyi magyar közössége, a délvidéki szórványok szórványa vállalja és szereti nevét, kicsiségével járó feladatait. Ez év nagypéntekén egy feltámadásában bízó közösségnél jártunk.
A közösség fontosságáról, az egység helyreállításáról beszélt székfoglaló prédikációjában Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház új püspöke. Az ünnepi istentisztelet keretében megtartott beiktatásnak április 13-án a hertelendyfalvi református templom adott helyet.
A Szerbiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) újonnan megválasztott püspökének beiktatása április 13-án 11 órától lesz a hertelendyfalvi református templomban.
Újra összeült február 23-án a Szerbiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) Zsinati Tanácsa, hogy elbírálja a február 4-i döntésére érkezett fellebbezéseket.
Eljutott szerkesztőségünkhöz a Halász Béla lelkészi oklevelének honosítását igazoló dokumentum.
A magyar református egység lehetőség arra, hogy vitás ügyeinket egymás között rendezzük – hangsúlyozza Ódor Balázs. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Külügyi és Ökumenikus Irodájának vezetője ezért lát arra lehetőséget, hogy a püspökválasztási folyamat során kialakult nézeteltérésekre akár testvéregyházi közvetítők segítségével keressék a megoldást a délvidéki reformátusok.
Döntött a délvidéki püspökválasztás folyamatát érintő fellebbezésekről a Szerbiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa. A testület február 4-én ült össze, és a beadványokra hivatkozva megsemmisítette a püspökválasztás eredményét – tudtuk meg Csányi Erzsébet zsinati jegyzőtől, aki az egyház püspökhelyetteseként az ülésen átvehette a visszavonuló Csete Szemesi Istvántól annak jogköreit. A püspökhelyettes az eddig történteket értékelve hozzátette: „Ez egy olyan nehéz helyzet, amit nem lesz egyszerű megoldani." Ennek érdekében a Zsinati Tanács a Zsinat mielőbbi összehívását kezdeményezi.
Kételkedik Orosz Attila afelől, hogy a délvidéki püspökválasztás nem hivatalos eredményei mögött a gyülekezetek valódi akarata állna. A püspökjelölt bácskai esperes úgy véli, a Kárpát-medencei református testvéregyházak nem feltétlenül látják mindig jól egyházuk ügyeit, persze testvéri szándékukat nem vonja kétségbe.
„Öntudatos magyar ember vagyok" – feleli Halász Béla hertelendyfalvi lelkész, délvidéki püspökjelölt azokra a vádakra, amelyeknek a vezető helyi magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség egyik politikusa adott hangot vele szemben több fórumon is az elmúlt hetekben.
Ki jogosult a püspökválasztási folyamathoz kapcsolódó fellebbezések elbírálására? A fellebbezési határidő lejártát követően ez a kérdés izgatta leginkább a Bácsfeketehegyen egybegyűlteket. Január 28-án, két héttel a borítékbontás után ismét összeült a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspökválasztását felügyelő választási bizottság, hogy a beérkezett jogorvoslati kérelmekről döntsön. A testület több mint kétórás tanácskozás után állt a bácskai község gyülekezeti termében összegyűlt mintegy negyven érdeklődő elé.
Hétfőn délután ült össze a délvidéki püspökválasztás ügyében eljáró szavazatszámláló bizottság. Nem hirdettek eredményt, jelentették helyszíni tudósítóink.
A körülményeskedéstől és feszültségtől sem mentes délvidéki püspökválasztásról készített helyszíni riportot az Európa Rádió.