Hétfőtől bezárnak az iskolák, a kormány tantermen kívüli digitális oktatást rendelt el a koronavírus-járvány miatt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan tanítsanak a pedagógusok? Mit kérnek majd számon a gyermekektől? Mi lesz a hittanoktatással? Az általunk összegyűjtött legfontosabb kérdéseket Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője, a pénteken létrehozott oktatásért felelős koronavírus-akciócsoport református tagja válaszolja meg.
Milyen az új Nemzeti alaptanterv (NAT) református szemmel? Van-e benne helye Bocskai Istvánnak, Wass Albertnek és a reformációnak? A 2020 szeptemberétől életbe lépő módosított alaptantervről Papp Kornélt, a Zsinati Oktatási Iroda vezetőjét kérdeztük.
A pedagógushiány a legnagyobb probléma a református iskolákban, szinte nincs olyan intézmény, ahová ne keresnének valakit a tantestületbe. Az új tanév indulása kapcsán arról is kérdeztük Papp Kornélt, a Zsinati Oktatási Iroda vezetőjét, felkészültek-e a református iskolák arra, hogy februártól már csak nyelvvizsgával lehet bekerülni az egyetemekre.
Több mint százhetven református iskolában és óvodában kezdődik meg a 2017/18-as tanév. A diákok nagy része már ingyen kapja a tankönyvet, de lehet, hogy hamarosan tabletek váltják a papíralapú könyveket. Az már biztos, hogy a református egyház készül a digitális tananyagokkal. Mindezeken túl mégis a legfontosabb, hogy egy egyházi iskola közelebb tudja vinni a diákjait Jézushoz. Papp Kornélt, a Zsinati Hivatal Oktatási Irodájának vezetőjét kérdeztük a részletekről.
„Az iskolai beiratkozáskor kell nyilatkozni arról is, ha egy gyermek hittanra szeretne járni az etika helyett. Ilyen nyilatkozatot azonban elég egyszer tenni" – hívja fel a figyelmet Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője. A hittankönyvek továbbra is ingyenesek maradnak a diákoknak.
Református Nagykunságért Pedagógiai Díjat kapott Papp Kornél.
A választható hit- és erkölcstanoktatásra jelentkezés bonyolult folyamat. Tavasszal az állami iskoláknak, az egyházközségeknek és a szülőknek is megannyi határidőre kell odafigyelniük ezzel kapcsolatban. Papp Kornéllal, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetőjével beszélgettünk.
A református oktatási intézmények és a fenntartók képviselői február 12. és 14. között tartották helyzetelemző konferenciájukat Berekfürdőn. Az értekezlet első napján Papp Kornél oktatási irodavezető értékelte az oktatás területén 2010 óta bekövetkezett változásokat, majd Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter köszöntötte a részvevőket, kiemelve az egyházi nevelés-oktatás jelentőségét, valamint a gazdaság és az oktatás szoros kapcsolatát.
Tisztázatlan finanszírozás és az utolsó pillanatban is változó jogszabályok – ezek jellemzik az új oktatás-nevelési rendszerre történő, zökkenőmentesnek aligha nevezhető átállást Papp Kornél szerint. A Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetőjével a tanévkezdés apropóján beszélgettünk.
2011 végén jelent meg az a nemzeti köznevelésről szóló törvény, melynek rendelkezései 2012. szeptember 1. és 2016. január 1. között 5 lépcsőben lépnek hatályba. A köznevelést és a közigazgatást érintő változások jelentős mértékben átalakítják az egyházi oktatásügy jogszabályi környezetét. A református oktatási rendszer szereplői (az intézmények, fenntartók, tanügy-irányítási szervek) immár két esztendeje vártak a pillanatra, hogy a református közoktatási/köznevelési rendszer jövőjével összefüggő gyakorlati lépéseket megtervezhessék.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény megjelenése után [2011. december 29. – Magyar Közlöny 2011/162.] számos egyházi fórumon értették félre az állami általános iskolákban bevezetendő erkölcstan vagy az egyházak által szervezett hit- és erkölcstan kötelező tanórai foglalkozások közé kerülésének jelentőségét.
November 24-én tartották a református közoktatási intézmények vezetőinek és fenntartói képviselőinek idei utolsó ülését. Az értekezleten a Református Pedagógiai Intézet és az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálatműködésébe nyerhettek bepillantást a résztvevők, és megismerhették az intézmények várható jövőjét.
Közoktatásunk megújul, az erről szóló tervezet szeptember végén Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója címenkerült nyilvánosságra. A koncepció az egyházi iskolákra is vonatkozik. Erről és az oktatásban várható további legfontosabb változásokról dr. Korsós Bálinttal, az Országos Református Tanáregyesület elnökével, Márkus Gáborral, a Református Pedagógiai Intézet igazgatójával és Papp Kornéllal, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetőjével beszélgettünk.
A kormányváltás óta eltelt fél évről kérdeztünk néhány egyházi szakértőt. Arra kértük őket, értékeljék az új kabinet és az egyház viszonyát a szakterületükön.
Május 9-én istentisztelet keretében adott hálát az elmúlt tíz esztendő áldásaiért a Majosházi Református Általános Iskola közössége és a fenntartó egyházközség.
Súlyosan sérti az egyházi oktatás autonómiáját a tavaly megváltoztatott középiskolai felvételi eljárás rendje