Szeretetotthon épül. Valódi otthont, nem csak közösségi színteret nyújt majd a fogyatékkal élő kárpátaljai gyermekeknek a Borzsa folyó menti Mezőváriban épülő rehabilitációs központ, ezt remélik megálmodói. A közösség összefogásán és a jótékony adományokon kívül Isten kegyelmére is számot tartanak a terv megvalósításában.
Református fesztivál. Három év után újra a Kárpát-medence adja – a franciaországi Marseille mellett – Európa egyik kulturális fővárosát (EKF). Míg 2007-ben Nagyszeben és 2010-ben Pécs, idén Kassa várja a kultúra iránt érdeklődő vendégeket. Ahogy a kelet-európai EKF-projektek kapcsán gyakran, úgy a felvidéki város esetében is leginkább a beruházások és a programok csúszásáról, botrányokról cikkeztek eddig a lapok. Minket most ezek a szempontok kevésbé érdekeltek, viszont arra kíváncsiak voltunk, miért érezték a felvidéki magyar reformátusok szükségét annak, hogy június 14. és 16. között kulturális fesztivált szervezzenek a városban.
A 2012-es zárszámadás elfogadásáról, a 2013-as egyházi költségvetés módosításáról is döntött szerdán, idei második ülésén a Zsinati Tanács, a Magyarországi Református Egyház gazdasági ügyekben illetékes legmagasabb szintű testülete.
A magyar református egység létrejöttének évfordulóját 2010 óta, idén negyedszer ünnepeljük. Az ilyen értelemben még fiatalnak számító ünnep hátteréről és programjairól Czanik Andrást, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Kárpát-medencei referensét kérdeztük.
Pünkösd az egyház születésnapja. A keresztyén egyház akkor született meg, „mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának". (ApCsel 2,1) Az igazi keresztyén gyülekezeti közösség nem emberi akaratból, tevékenységből születik, hanem a Szentlélek ajándékaként.
A kálvinizmusról tartott előadást Huszár Pál dunántúli főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke Harasztiban. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház tavaszi konferenciáját április 20-án rendezték meg a szlavóniai faluban.
Az egyházukon belüli bizalom helyreállítását tartja az egyik legfontosabb feladatának a Szerbiai Református Keresztyén Egyház új püspöke. Halász Béla ennek érdekében mindenekelőtt a lelkészekkel folytatott rendszeres párbeszédet és a jogszabályok korszerűsítését szorgalmazza.
Hol kezdjük? Gyakran feltett kérdés ez napjainkban a cigányok közötti szolgálattal kapcsolatban. A közelgő zsinati ülés programjában és az elmúlt időszak egyházi fórumain mindenütt ott van ez a kérdés: a lelkésztestületi üléseken, a zsinati vitanapon, az Országos Cigánymissziós Tanács megalakulásán – Gaál Sándor nyírségi esperes írása.
Adna-e úrvacsorát Barsi Balázs ferences szerzetesnek a dunamelléki református püspök? – ez is kiderült azon a dispután, amelyet Balog Zoltán református lelkipásztor, emberierőforrás-miniszter vezetett Budapesten, a Hold utcai templomban a Protestáns tavasz programján.
A hivatástudatról gondolkoztak együtt az idei teológustalálkozón a Kárpát-medence teológiai hallgatói április 5. és 7. között Pápán. A pápai, révkomáromi, budapesti, debreceni, sárospataki és kolozsvári teológiákról, valamint a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemről összesen mintegy kilencven teológushallgató vett részt a kétéves kihagyás után újra megszervezett találkozón, ahol előadások és fórumbeszélgetések, a férfi és női lelkészidentitás témáját feszegető műhelyek mellett a szabadidős programokra és a kapcsolatteremtésre is jutott idő.
Ige melletti elcsendesedésre és őszinte beszélgetésekre lesz lehetősége a résztvevőknek a Kecskemét melletti Emmaus-házban áldozócsütörtök előtti héten. Az országos lelkészi csendeshétről Cseri Kálmán lelkipásztorral beszélgettünk.
Felkészülten várják az árvizet Kárpátalján. A református egyház raktárában csónakok, homokzsákok, szivattyúk, generátorok sorakoznak katonás rendben arra az esetre, ha szükség lenne rájuk. A Kárpátaljai Református Egyház beregszászi vámudvarában azonban több segélyszállítmány vesztegel, mert az ukrán hatóságok nem vámkezelik azt.
Húsvét ünnepe van, alkalom, hogy dicsérjük a feltámadott Urat. Jézus él, megüresedett sírja biztatás, reménységet keltő, bátorító üzenet arról, hogy Istennek vannak lehetőségei és erőforrásai ott is, ahol a halál környékezi az ember életét.
Néhány évvel ezelőtt egy istentiszteleten a lelkipásztor felvetette azt a kérdést, érdemes volna-e akkor is keresztyén módon élni, ha nincsen Isten, és Jézus Krisztus pedig nem Isten egyszülött Fia, hanem egy vándorpróféta, aki saját bölcsességéből merítve tanította az embereket.
A Máté írása szerinti evangélium végén olvasható kijelentés kétféle megbízatásról tanúskodik. Az egyik az „igazság Lelkének" bizonyságtétele, amely mellett igaz tanúk állnak, a másik a „hazugság atyjának" hitetése, amely mellett hamis tanúk sorakoznak fel.
Egy hónapot töltött a skóciai Edinburghban kutatói ösztöndíjjal Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke január 28-tól február végéig. A kint végzett munkájáról, valamint arról beszélgettünk, milyen hasonlóságok és különbségek tapasztalhatók a skót és a magyar reformátusok, református egyházak között.
Meleg teát, lángost, palacsintát, pokrócot és jó szót is vittek a református önkéntesek a márciusi hókáosz áldozatainak Mocsán, Iszkaszentgyörgyön, Enyingen és Ságváron is. Utóbbira kiemelten szükség volt, mert nem csak fizikálisan, de mentálisan is kimerültek az emberek a két napos veszteglésben.
Nemzeti ünnepünk alkalmából ismét állami elismeréseket adtak át. A kitüntetettek között van több ismert református személyiség és református intézményeink munkatársai is.
1848. március 15. nem csak a fővárosban hozott radikális változásokat. A márciusi ifjak kezdeményezése a vidéki városok ifjúságát is tettekre sarkallta. Közülük is kiemelkedik Debrecen, ahol az immár négyszázhetvenötödik jubileumát ünneplő református Kollégium diákjai, tanárai is bekapcsolódtak a forradalmi eseményekbe. Volt, aki fegyvert fogott, mások műveltségüket használták fegyverként, s egyaránt komoly veszélyt jelentettek mindazokra, akik a nemzet szabadságát kívánták sárba tiporni.
Az emberiség egyik legkedvesebb szava a szabadság. Olyan tartalmat hordoz magában, amire minden ember vágyódik. Népünk elmúlt évezredes történelmében legtöbbször csupán hőn óhajtott vágy volt a szabadság. Kossuth Lajos így vallott: „... szabadság után sóvárgok, nem hatalom után... a szabadság embere vagyok. A szabadságé mindenütt és mindenben... A magyar nemzet szabadságra vágyik inkább, mint a hódítók dicsőségére." A szabadság az emberi méltóság velejárója, mert az ember erre rendeltetett. Az általános értelemben használt szabadság politikai, társadalmi, gazdasági, etikai és vallási értelemben fogalmazható meg. A március 15-i nemzeti ünnepnap közelében, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve az igei tanítás fényében gondolkozzunk a keresztyén szabadságról!