1996. évi I. törvény

 

Magyarországi Református Egyház választójogi törvénye

 

a 2002. évi IV. és a 2005. évi V. törvény módosításaival

 

egységes szerkezetben

 

 

PREAMBULUM

 

Isten e földön élő népe – egyháza – vezetésére minden korban jelölt elöljárókat. Azt pedig a közösség feladatává tette, hogy ismerje fel, hívja el és válassza meg az Isten kegyelme (kegyelmi ajándékai) által felkészített szolgálattevőket a különböző tisztségekre.

A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján, hitvallásaihoz ragaszkodva az egyetemes papság elvét vallja.

Ugyanakkor szükségesnek és indokoltnak tartja a lelkészek és a választott tisztségviselők szolgálatba állítását. Krisztus az Ő Anyaszentegyházának mindenkor ad pásztorokat és tanítókat az Ő testének építésére (Ef 4,11.12; 1Kor 12,28).

Ezekre a szolgálatokra az Istentől kapott belső elhívás, és annak külső megerősítése útján kerül sor.

A fenti feltételek teljesítésére, a Magyarországi Református Egyház belső rendjében, a történetileg kialakult zsinat-presbiteri elvek érvényesülése érdekében - azért, hogy az egyházi tisztségviselőket, a gyülekezet tagjai hitben felismert szándékának megfelelően válasszák meg, és ezáltal az egyház látható, szervezeti élete is méltóképpen kifejezze az egyház belső küldetésének tartalmát a Zsinat az alábbi egyházi törvényt alkotja:

 

ELSŐ RÉSZ

Első fejezet

Az egyházközség nem lelkészi tisztségviselőinek választása

 

1. § (1) Az egyházközség nem lelkészi tisztviselői: a főgondnok vagy gondnok és a presbiter.

(2) A tisztségviselőket az egyházközségi közgyűlés választja meg. Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség választójoggal rendelkező tagjai alkotják.(3) A választók névjegyzékét háromévenként, a választást megelőző naptári év december 31-i állapota szerint készíti el a presbitérium, és évenként kiigazítja azt. Minden naptári év január 15-31. között közszemlére teszi, amelyet a helyben szokásos módon az egyháztagok tudomására hoz. Az egyes egyháztagok esetleges észrevételeit is figyelembe véve a lelkészi hivatal a választók névjegyzékét minden naptári év január 31-el lezárja és kettő példányban az illetékes esperesi hivatalnak megküldi. Az esperesi záradékolást követően az egyik példány az esperesi hivatalban marad, a másik példányt a lelkészi hivatal őrzi. A névjegyzéket az egyházközség, illetve a felettes egyházi testület tagjai bármikor megtekinthetik.

2. § (1) Az egyházközségi közgyűlés helyét és időpontját az azt megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos egyéb módon ki kell hirdetni.

(2) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha azon az egyházközség választójoggal rendelkező egyháztagjainak legalább 10%-a jelen van, de ez nem lehet kevesebb a presbitérium létszámának kétszeresénél. Amennyiben az egyházközség (társegyházközség) több településre terjed ki, illetve több istentiszteleti állandó helye van, a közgyűlés egyházrészenként, mint részközgyűlés is megtartható. A határozatképességet a jegyzőkönyv alapján utólagosan állapítja meg a választási bizottság.

(3) Határozatképtelenség esetén újabb egyházközségi közgyűlést a meghiúsult közgyűléstől számított 14. napra kell összehívni, és ezt a közbeeső vasárnapon is ki kell hirdetni. Az így megismételt egyházközségi közgyűlés a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes.

3. § (1) A tisztségviselők megbízatásának időtartama egységesen 6 év.

(2) Ha a 6 éves időköz letelte előtt az egyházközségi főgondnok vagy gondnok tisztsége üresedik meg, illetve a presbitérium létszáma kétharmad alá csökken, időközi választást kell tartani. Az így megválasztott tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.

 

A jelölés és választás

 

4. § (1) A választást megelőzően legalább 60 nappal a presbitérium az egyháztagok köréből – az egyházközség lelkipásztorát is beleértve – 3–7 tagú bizottságot választ, amely a jelölési (választási) és a szavazatszámlálói feladatokat is ellátja.

A lelkipásztor a bizottság tagjait – a megválasztásuk utáni vasárnapon – bemutatja a gyülekezetnek, ismerteti a feladataikat és a jelölés módját. Ezt követően a bizottság tagjai a gyülekezet előtt fogadalmat tesznek a választási törvény maradéktalan megtartására és titoktartásra.

A gyülekezet lelkipásztora a bizottságnak tagja.

A bizottsági tagság a tisztségviselői jelöltséget kizárja.

A jelölőbizottság tagjai köréből az elnököt titkos szavazással maga választja.

(2) A bizottság a választást megelőzően 30 nappal, a tisztségviselőkre a gyülekezetben végzett széles körű tájékozódás alapján tesz javaslatot a presbitériumnak.

A presbitérium a bizottság javaslatát figyelembe véve összeállítja a jelöltek listáját, és az egyházközségi közgyűlés elé terjeszti.

(3) Minden tisztségre 1–3 személyt lehet jelölni.

(4) Választásra csak az bocsátható, akit szabályszerűen jelöltek és a jelölést elfogadta.

(5) A jelölteket a választást megelőző vasárnapon a gyülekezetnek be kell mutatni.

5. § (1) A választás helyét és idejét a presbitérium tűzi ki.

(2) Új egyházközség alakulásakor vagy a presbitérium feloszlatása esetén a választás helyét és időpontját az esperes tűzi ki.

Ezen esetekben a bizottság tagjait az esperes kéri fel az egyházmegye tisztségviselői és az egyházközség tagjai köréből.

6. § (1) A választás az istentiszteletet követő egyházközségi közgyűlésen történik.

(2) Az egyházközségi közgyűlés kezdetén a választási bizottság elnöke megállapítja a jelenlevő választásra jogosultak számát, felkéri a presbitérium jegyzőjét a jegyzőkönyv vezetésére és két egyháztagot annak hitelesítésére, valamint ismerteti a választási eljárás szabályait.

7. § A választás szavazólapok felhasználásával titkosan történik, amelyeket a választási bizottság készít elő.

8. § (1) A titkos szavazás a presbitérium által kiadott és az egyházközség pecsétjével ellátott szavazólapon történik, amelyeken a jelöltek nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni.

(2) Az elkészített, a felhasznált, valamint a fel nem használt szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3)A választói névjegyzékben a szavazó aláírásával igazolja a szavazólap átvételét.

(4)A szavazólapon a presbitérium határozata alapján együttes vagy személyenkénti megjelöléssel lehet szavazni.

(5)A szavazást először a presbitérium tagjaira kell elrendelni. Ezt követően kerül sor a további tisztségviselők megválasztására. Amennyiben a választási bizottság állásfoglalása alapján egyidejűleg választják a presbitereket és a további tisztségviselőket, akkor a többi tisztségviselő csak akkor tekinthető megválasztottnak, ha egyben presbiterré is választották.

9. § (1) A leadott szavazatokat jelöltenként kell összeszámolni.

(2) Az érintetlenül leadott szavazólapot érvénytelennek kell tekinteni. Ugyancsak érvénytelen, ha a választhatóknál több személyre adtak le szavazatot.

(3) Egyéni tisztségviselő esetén megválasztottnak azt kell tekinteni, aki a jelenlevő szavazók több mint felének szavazatát megkapta.

(4) Amennyiben a többséget egyik jelölt sem nyerte el, a legtöbb szavazatot kapott két jelöltre új szavazást kell elrendelni és lefolytatni, és azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az ismételt szavazás eredményeként a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A presbiter jelöltek közül azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

(6) A pótpresbiterek behívási sorrendje a kapott szavazatok száma alapján történik.

(7) Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

(8) A választás eredményét a bizottság elnöke azonnal kihirdeti a közgyűlés jelenlevő tagjainak. A tisztújítás végeredményét a következő vasárnapi istentisztelet(ek)en a szószékről ki kell hirdetni.

(9) A választói közgyűlésről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát 3 napon belül meg kell küldeni az egyházmegye elnökségének.

(10)A választás eredményének jogerőre emelkedését követően az újonnan megválasztott tisztségviselők esküvel foglalják el szolgálati helyüket. Nem kell esküt tennie annak, akit folytatólagosan ugyanarra a tisztségre választanak meg.

 

Jogorvoslatok

 

10. § (1) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell nyilvánítani.

(2) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit nem tartották meg.

11. § (1) A választási eljárás vagy bármelyik tisztségviselő megválasztása ellen panaszt tenni jogosult:

– a választás során résztvevők 10%-a,

– az illetékes egyházmegye elnöksége,

– az illetékes egyházmegye jogtanácsosa,

– illetve, akit jogsérelem ért.

(2) A panaszt a választás napjától számított 15 napon belül lehet benyújtani a választási bizottság elnökéhez. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

(3) A választási bizottság a panaszt 8 napon belül felterjeszti az egyházmegyei bírósághoz.

(4) A bíróság a panaszt érdemben elbírálja. Elutasítja, ha az nem jogosulttól származik, elkésett, vagy alaptalan. Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási eljárásnak egészben vagy részben érvénytelenné nyilvánításáról és a választó testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja. Az Egyházmegyei Bíróság – az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint - határoz.A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

 

MÁSODIK RÉSZ

Második fejezet

A lelkipásztori állás betöltése

 

12. § (1) Lelkipásztorrá választható minden magyar állampolgárságú felszentelt lelkész, aki a Magyarországi Református Egyház valamelyik egyházmegyéjébe be van kebelezve.

(2) Zsinati, egyházkerületi, egyházmegyei és egyházi, állami, önkormányzati intézeti alkalmazásban álló lelkészek kötelesek magukat lakóhelyük vagy szolgálati helyük szerint illetékes magyarországi református egyházmegyébe bekebeleztetni.

(3) A bekebelezést az egyházmegye közgyűlési határozatával állapítja meg.

13. § A lelkipásztort határozatlan időre választják.

14. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés a lelkipásztori állások közül meghatározhat olyan kiemelt egyházközségeket vagy lelkipásztori állásokat, amelyekbe lelkipásztorrá akár meghívás, akár pályázat útján csak az választható, aki korábban legalább 5 éven keresztül lelkészi jellegű szolgálatot teljesített.

(2) A lelkészválasztás jó rendjének biztosítása érdekében az egyházkerület tanácsadó, véleményező joggal rendelkező bizottságot hozhat létre.

 

Harmadik fejezet

A lelkipásztori állás betöltésének előkészítése

 

15. § (1) A lelkipásztori állás betöltendő az állás megüresedése vagy új állás szervezése esetén.

(2) Megüresedik a lelkipásztor állása:

a)más lelkészi állás elfoglalása napjával, az új álláshely elfoglalásának kezdő időpontjával,

b)lemondás esetén a lemondás elfogadásával,

c)nyugdíjazás esetén, a nyugdíjazást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjával.

d)fegyelmi hatósági határozat következtében történt áthelyezés esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésével,

e)gyülekezet érdekéből elrendelt áthelyezés, vagy nyugdíjazás esetén az igazgatási bírósági határozat jogerőre emelkedésével,

f)elhalálozás esetén a halál napjával.

16. § A lelkipásztori állás megüresedése esetén az esperes 8 napon belül intézkedik az egyházközség ingó és ingatlan vagyonának leltározásáról, megőrzéséről és a szolgálat folyamatos ellátásáról.

17. § A lelkészi állás betöltésének módjai:

a)választás,

b)kinevezés,

c)csere,

d)áthelyezés.

18. § Lelkipásztort választani meghívás vagy pályázat útján lehet.

 

Negyedik fejezet

Választás meghívás útján

 

19. § (1) Meghívás útján töltendő be a lelkipásztori állás, ha a presbitérium teljes létszámának 2/3-a határozatban kimondja a meghívást. A presbitérium meghívandó lelkészként – ugyancsak 2/3-os többséggel – 1 jelöltet nevezhet meg.

(2) A presbitérium határozatáról készített jegyzőkönyv hitelesített másolatát 3 napon belül fel kell terjeszteni az egyházmegye elnökségéhez.

(3) Ha a presbitérium a meghívás jogával nem élt, vagy a közgyűlés a presbitérium jelöltjét nem választotta meg, meghívás útján töltendő be a lelkipásztori állás akkor, ha az érvényes választói névjegyzékbe felvett választók 10%-a megnevezi a meghívandó személyét.

 

(4) Amennyiben a választói névjegyzékbe felvett választók 10%-a nevezi meg a meghívandó személyét, ehhez az ajánlási ívek eredeti példányát, valamint a presbitérium határozatának a másolatát fel kell terjeszteni az egyházmegye elnökségéhez. Az ajánlási íveknek az ajánló egyháztagok nevét, aláírását és lakcímét kell tartalmaznia. Az ajánlók jogosultságát a nevek és a lakcímek alapján a presbitérium köteles ellenőrizni.

(5) A presbitérium az állás megüresedését követő 60 napon belül köteles bejelenteni az esperesnek, hogy a választók vagy a presbitérium kit kíván meghívni. Ezt a határidőt a presbitérium indokolt kérésére az egyházmegye elnöksége egy ízben további 60 nappal meghosszabbíthatja.

(6) Az iratokat az esperes – egy lelkészi és egy világi tanácsossal, valamint az egyházközség két képviselőjének bevonásával – 8 napon belül megvizsgálja. Ezen vizsgálat után haladéktalanul felhívja a meghívandót okiratainak 15 nap alatt történő beterjesztésére.

(7) Be kell terjeszteni:

a)a jelölt lelkészi oklevelét, vagy annak az egyházhatóság vagy közjegyző által hitelesített másolatát;

b)az illetékes esperes által kiállított szolgálati bizonyítványt, amelyben azt is igazolni kell, hogy a jelölt ellen illetékes bírósága előtt fegyelmi eljárás nincs folyamatban, és hogy a jelölt nem áll választhatóságát korlátozó fegyelmi határozat hatálya alatt. A szolgálati bizonyítványt egyházkerületen kívül történő meghívás vagy pályázat esetén az elbocsátó és a fogadó egyházkerületi elnökséggel is záradékoltatni kell. A megfelelően kiállított szolgálati bizonyítványt egyidejűleg az illetékes Püspöki Hivatal(ok)nak is meg kell küldeni;

c)a jelölt nyilatkozatát, hogy megválasztása esetén az állást elfogadja, és hogy nem áll büntető ítélet hatálya alatt és ellene büntetőeljárás nincs folyamatban;

d)a jelölt hiteles törzskönyvi kivonatát.

(8) Az okiratok beérkezésétől számított 8 napon belül az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal és a gyülekezet két képviselőjével együtt megvizsgálja az okiratokat, megállapítja, hogy a jelölt választható-e vagy sem.

(9) Amennyiben a vizsgálat eredményeként választási akadály nincs, erről a gyülekezetet és a jelöltet értesíteni kell.

(10) Amennyiben a vizsgálat eredményeként az esperes választási akadályt állapít meg, erről a gyülekezetet és a jelöltet értesíti, és egyidejűleg felhívja a presbitériumot újabb meghívás kiírására.

20. § (1) A meghívandóként megnevezett választásra jogosultságának megállapítása után az esperes – a presbitériummal egyetértésben – 15 napon belül kitűzi a bemutatkozás, illetve a választás napját, és intézkedik, hogy mind a bemutatkozó szolgálat, mind a választás időpontját a megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos módokon hirdessék ki.

(2)Az esperes a bemutatkozó szolgálatra és a lelkészválasztásra egy lelkészi és egy világi tanácsosból álló küldöttséget küld ki.

 

(3)Egy jelölt esetén nyílt szavazásnak van helye, kivéve, ha a jelenlevő választásra jogosultak 10 %-a titkos szavazást kér, illetve, ha a választás több helyszínen részközgyűléseken történik.

 

21. § (1) A küldöttség lelkészi tagja által vezetett istentisztelet utáni lelkészválasztói közgyűlésen a küldöttség ismerteti a választásra vonatkozó szabályokat.

(2) A választói gyűlés határozatképes, ha a választásra jogosultaknak 10%-a, de legalább a presbitérium létszámának a kétszerese jelen van. Ha az első választói gyűlés nem volt határozatképes, a 14. napra összehívott megismételt választói gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(3) A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok többségét elnyerte.

(4) A továbbiakban a 27. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

22. § Ha az állást a 19–21. §-ban meghatározott eljárásban foglaltak szerint nem töltötték be, az egyházmegyei elnökség 30 napon belül javaslatot tehet a gyülekezetnek a meghívandó lelkész személyére vonatkozóan.

23. § Ha a jelöltet a 19–21. §-ban meghatározott eljárásban foglaltak szerint nem választották meg, és az egyházmegye elnöksége a 22. §-ban írt jogával élni nem kíván, az esperes 30 napon belül intézkedik a lelkipásztori állásnak pályázat útján való betöltése iránt.

Ötödik fejezet

Választás pályázat útján

 

24. § (1) A pályázatot az esperes írja ki 30 napon belül, amelyet köteles meghirdetni az egyház hetilapjában. A pályázat tartalmazza a betöltendő állásra vonatkozó pályázati feltételeket és a lelkészi díjlevelet.

(2) A pályázatot a pályázni kívánó jelöltek a hirdetményben meghatározott határidőig nyújthatják be az espereshez. A pályázat benyújtására nyitvaálló határidőt a megjelenéstől számított 30 és 60 nap között kell megállapítani. A pályázathoz csatolni kötelesek a 19.§-ban meghatározott okiratokat, amelyeket az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal, továbbá az érdekelt egyházközség 2 presbiterével együtt megvizsgál, és megállapítja, hogy a pályázó a pályázati feltételeknek megfelel-e. Az eljárás további részére a 20. § rendelkezései alkalmazandók.

25. § (1) A pályázati feltételeknek megfelelt pályázók közül az egyházközség presbitériuma titkos szavazással 2–5 személyt jelöltté minősít és bemutatkozó szolgálatra hív. A jelöltet állító presbiteri gyűlésen az egyházmegye küldöttsége elnököl. Az esperes meghatározza a bemutatkozás sorrendjét és időpontját és a pályázóknak a szavazólapon történő feltüntetését, vezetéknevük ábécé szerinti sorrendjében, és erről a gyülekezetet értesíti.

(3) A bemutatkozó szolgálatra, illetve a lelkészválasztásra vonatkozóan a 20–21. és 27–28. §-okban foglaltak az irányadók.

26. § (1) A választás több jelölt esetén csak titkos szavazással történhet. Egy jelölt esetén nyílt szavazásnak van helye, kivéve, ha a jelenlevő választásra jogosultak legalább 10%-a titkos szavazást kér.

(2) A szavazás az egyházmegye által hitelesített szavazólapokkal történik.

(3) A jelöltek nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni. A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok több mint felét elnyerte.

(4) Amennyiben a többséget egyik jelölt sem nyerte el, a legtöbb szavazatot kapott 2 jelöltre új szavazást kell elrendelni és lefolytatni, és azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az ismételt szavazás eredményeként a szavazatok többségét elnyerte.

27. § (1) A választás eredményét – mind meghívás, mind pályázati eljárás esetén – az egyházmegyei küldöttség a helyszínen a választók gyűlésén kihirdeti.

(2) A választás lefolytatásáról 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a küldöttség tagjai és a gyülekezet 2 megbízottja írnak alá. A jegyzőkönyvet az összes iratokkal együtt 3 napon belül az espereshez kell terjeszteni, aki a választás lefolytatásától számított 15 nap – azaz a fellebbezési határidő letelte után – jelentést tesz az egyházkerület elnökségének.

(3) Az egyházkerületi elnökség a jelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül törvényességi kifogást emelhet. Erről értesíti az esperest és az egyházmegyei bíróság elnökségét. Az óvásnak a választási eljárás további menetére halasztó hatálya van.

28. § (1) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell nyilvánítani.

(2) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit súlyosan megsértették.

(3) A választás ellen 8 napon belül az egyházmegyei bírósághoz címzett panasznak van helye. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

(4) Panaszra jogosult:

a)a választásban résztvettek 10%-a,

b)a választó egyházközség presbitériuma,

c)az egyházmegye jogtanácsosa vagy a választás vezetésére kiküldött egyházmegyei küldöttség bármely tagja ,

d)akit jogsérelem ért.

(5) A bíróság a panaszt érdemben elbírálja. Elutasítja, ha az nem jogosulttól származik, elkésett, vagy alaptalan. Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási eljárásnak egészben vagy részben érvénytelenné nyilvánításáról és a választó testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja. Az Egyházmegyei Bíróság – az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüliségi eljárásra vonatkozó szabályai szerint - határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

29. § Ha a választó egyházközség a megüresedett lelkipásztori állást sem meghívás, sem pályázat, sem jelölés útján betölteni nem tudta, a választást a legközelebbi egyházmegyei közgyűlés teljesítheti titkos szavazással. A választás eredményét a legközelebbi vasárnapon a szószékről ki kell hirdetni.

 

Hatodik fejezet

Az esperesi engedély (concessa) és az állás elfoglalása

 

30. § (1) A választási eljárás akkor ér véget, ha a választás ellen e törvényben meghatározott határidőn belül [28. § (1) bek.] panaszt nem adtak be, az egyházkerület elnöksége törvényességi kifogást nem emelt, illetve a bíróság ez ügyben hozott határozata jogerőre emelkedett.

(2) Ezután az esperes a megválasztott lelkipásztornak engedélyt ad állása elfoglalására (concessa). Az engedélyt a lelkipásztori feladatokat és javadalmat feltüntető irat (díjlevél) hivatalos másolatával együtt haladéktalanul megküldi a megválasztott lelkipásztornak, és erről értesíti a választó egyházközség presbitériumát.

31. § (1) A megválasztott lelkész az engedély átvétele után az esperes által meghatározott határidőig – legfeljebb 90 napon belül – köteles az állást elfoglalni.

(2) Az állás elfoglalását követő 15 napon belül meg kell történni az egyházközség anyakönyvei, ingó és ingatlan vagyontárgyai, pénztára és irattára, a számadások és leltár szerinti pontos átadásának és átvételének.

(3) Az esperes által felkért egyházmegyei lelkészi és világi tanácsosoknak jelen kell lenniük az átvételnél, és a jegyzőkönyvet alá kell írniuk.

32. § A választás költségeit – a megválasztott lelkész költözködési költségeivel együtt – a választó egyházközség viseli.

33. § A megválasztott lelkész beiktatását az állás elfoglalását követő negyedéven belül ki kell tűzni, és a beiktatást további hat hónapon belül meg kell tartani.

34. § Az állását elfoglalt lelkipásztor abban az egyházközségben, amelyben megválasztották, a beiktatástól számított legalább 3 évig szolgálni köteles. Ez alól az egyházmegyei közgyűlés kivételes és indokolt esetben felmentést adhat.

35. § A lelkészi állást fenntartó egyházközség, egyházi testület és intézmény – a díjlevél alapján – megfelelő javadalom biztosításával gondoskodni tartozik a lelkipásztor és családja tisztes létfenntartásáról.

 

Hetedik fejezet

A lelkészi állás betöltése kinevezés útján

 

36. § A missziói és az intézeti lelkész kinevezéséről az egyházkerület püspöke dönt az illetékes presbitérium, illetve az intézmény vezető testületének meghallgatása és az illetékes egyházmegyei elnökség javaslatának figyelembevétele után.

37. § Országos egyházi intézménybe az intézeti lelkészt a Zsinat Elnöksége nevezi ki.

38. § (1) Országos egyházi intézménybe, egyházkerületi, egyházmegyei, egyházközségi testülethez, intézményhez kinevezett, megbízott lelkész, kirendelt segédlelkész szolgálatához díjlevelet kell kiállítani.

A díjlevélnek tartalmaznia kell:

-a lelkészi szolgálat önálló vagy nem önálló jellegét,

-szolgálati helyét,

-beosztását,

-szolgálati feladatkörét,

-szolgálati idejének beosztását,

-javadalmazását,

-egyéb juttatásokat,

-bekebelezésének helyét,

-lelkészi nyugdíjintézeti tagságát,

-szabadsága mértékét,

-és mindazon körülményeket, amelyeket a szolgálat ellátása szempontjából az alkalmazó elnökség szükségesnek tart.

A díjlevelet alá kell írnia az illetékes elnökségnek. Az aláírt díjlevelet meg kell küldeni a bekebelező egyházmegyének és az illetékes egyházkerület elnökségének. A díjlevél átvételéről és az abban foglaltak tudomásulvételéről a lelkész írásban külön nyilatkozik.

(2) A beosztott lelkészt és segédlelkészt az egyházkerület püspöke rendeli ki szolgálatra, és az illetékes egyházi testület, illetve gyülekezet alkalmazza.

 

Nyolcadik fejezet

Eljárás lelkipásztorok álláscseréje esetén

 

39. § (1) A lelkipásztori állás cseréjét kezdeményezhetik az érdekelt lelkipásztorok és az eljárásban érintett egyházmegyei közgyűlés(ek) egyaránt.

(2) Csere útján akként történik változás a lelkipásztori állásban, hogy ha ebben az érdekelt lelkipásztorok megegyeztek, az érintett gyülekezetek presbitériumai ezzel egyetértenek, és az illetékes felettes egyházi hatóságok ezt jóváhagyják. Ha a cserére más-más egyházkerületbe tartozó lelkipásztorok között kerül sor, ehhez mind a két egyházkerület hozzájárulása szükséges. Bármely feltétel hiánya esetén a csere nem jön létre.

40. § (1) A cserét jóváhagyó határozatot 15 napon belül mindkét gyülekezet előtt ki kell hirdetni istentisztelet alkalmával.

(2) A cserét a jóváhagyást tartalmazó határozatot követően 30 napon belül végre kell hajtani.

 

Kilencedik fejezet

A lelkészi állás betöltése áthelyezés útján

 

41. § (1) Missziói vagy intézeti lelkészi állást áthelyezés útján is be lehet tölteni.

(2) Az áthelyezés tárgyában a bíróság igazgatási vagy fegyelmi ügykörben jár el.

42. § Az áthelyezésre vonatkozó és igazgatási ügykörben lefolytatandó eljárást az illetékes egyházmegyei bíróságnál kezdeményezhetik:

a)az illetékes egyházközség választójogosult tagjainak több mint 50%-ának szavazata, illetve a presbitérium 2/3-os többséggel,

b)az egyházmegyei közgyűlés,

c)az érintett lelkész.

43. § Az áthelyezésről a bíróság határozatban dönt. E határozatban dönt az eljárási költségekről is.

44. § Az áthelyezés ügyében igazgatási ügykörben a bíróság eljárási szabályaira a hatályos egyházi törvénykezésre vonatkozó törvényben foglaltak az irányadók. A jogerős határozat alapján az áthelyezést az ügyben I. fokon eljárt bíróság foganatosítja.

 

HARMADIK RÉSZ

AZ EGYHÁZMEGYEI, EGYHÁZKERÜLETI TISZTSÉGVISELŐK ÉS A ZSINAT TAGJAINAK, TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA

 

Tizedik fejezet

Egyházmegyei, egyházkerületi választási bizottságok

 

45.§ (1) A választás lebonyolítására egyházmegyénként és egyházkerületenként az egyházmegyei, illetve egyházkerületi közgyűlés saját tagjai közül 3–7 tagú választási bizottságot alakít.

(2) A választási bizottság tagjait a közgyűlés legalább két alkotó tagjának jelölése alapján, titkos szavazással kell megválasztani.

(3) A bizottság maga választja meg elnökét. A megválasztottak a közgyűlés előtt kötelesek esküt tenni a választási törvény maradéktalan megtartására, és a titoktartásra.

(4) A választást az egyházmegyei, egyházkerületi választási bizottság bonyolítja le saját illetékességi területén és ellátja mindazon feladatokat, melyet e törvény hatáskörébe utal.

(5) A bizottság a választási eljárás egész időszakában őrködik annak törvényessége felett és elbírálja a jelölési és választási szakban hozzá beérkezett panaszokat.

(6) A választási bizottságokhoz címzett beadványokat az egyházmegye, egyházkerület székhelyére kell megküldeni.

 

Tizenegyedik fejezet

A jelölés

 

46. § (1) Az egyházmegyei, egyházkerületi tisztségviselőknek és a Zsinat tagjainak választását jelölési eljárás előzi meg.

(2) Az egyházmegyei jelölő testület tagjai Isten előtti felelősségük tudatában, az Igére, Isten akaratára való figyelés és buzgó könyörgés szent légkörében végezzék munkájukat.

(3) A presbitériumok által választandó valamennyi tisztségre a jelölést az egyházmegyei közgyűlés, mint jelölő testület végzi. A jelölő testület elnökségi tisztét az alkotó tagok közül legalább 2 tag által jelölt és nyílt szavazással megválasztott lelkész és világi tag látja el. A jelölő közgyűlés levezető elnökeivé a hivatalban levő elnökség tagjai nem választhatóak. A levezető elnök személyére a megválasztott elnökség tagjai egymással megegyeznek.

(4) Az egyházmegyei közgyűlést megelőzően minden egyházközségben presbiteri gyűlést kell tartani, ahol ismertetni kell a választói eljárás szabályait, a presbitérium ezzel kapcsolatos feladatait.

(5) A testület a jelölésre vonatkozó határozatát az egyházmegye pecsétjével ellátott szavazólapok felhasználásával, titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza. A jelölő közgyűlés minden alkotó tagjának egy szavazata van.

(6)A jelöltek személyére a közgyűlés bármely alkotó tagja javaslatot tehet. A legalább 2 közgyűlési tag által javasolt személy közül jelöltnek az a három személy tekintendő, aki a titkos szavazás eredményeként a legtöbb szavazatot kapta – feltéve, hogy megszerezte a szavazatok legalább 10 %-át.

(7) A jelöltnek – amennyiben az ülésen jelen van – haladéktalanul nyilatkoznia kell arról, hogy a jelöltséget elfogadja-e. Az elfogadónak szóban vagy írásban nyilatkoznia kell arról is, hogy vele szemben a törvényi feltételek fennállnak-e. A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az írásos nyilatkozatot ahhoz kell csatolni. Amennyiben a jelölt a gyűlésen nincs jelen, úgy a választási bizottság a jelölések beérkezését követően nyomban köteles a jelöltet felhívni arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül írásban nyilatkozzon a jelöltség elfogadásáról. Amennyiben 3 napon belül írásban nem nyilatkozik, ezen körülményt úgy kell tekinteni, hogy a jelöltséget nem vállalja. A jelölés eredménye csak a jelölt elfogadó nyilatkozata után hozható nyilvánosságra.

(8) A jelölési eljárásban a testület tagjai csak személyesen szavazhatnak. Egy-egy tisztségre egy személy egy jelöltre tehet javaslatot.

(9) A szavazatok összeszámlálása a megválasztott Választási Bizottság feladata.

(10) Az eredményt az elnökség a testület ülésén kihirdeti.

47. § Az egyházmegyei közgyűlés, mint jelölő testület jelöli:

a)az egyházmegyei tisztségviselők közül az esperest, az egyházmegyei gondnokot és a főjegyzőket,

b)az egyházkerületi tisztségviselők közül a püspököt, az egyházkerületi főgondnokot és a főjegyzőket,

c)a Zsinatnak az egyházmegye presbitériumai által megválasztandó tagjait és póttagjait.

48. § (1) Egyházmegyei, egyházkerületi lelkészi tisztségviselőknek – e törvény 48§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – valamint zsinati lelkészi tagnak azt lehet jelölni, aki az egyházmegyében tölt be önálló lelkészi állást.

(2) Világi tisztségviselőnek – e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – az illetékes egyházmegyéből a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül bárki jelölhető. Egyházmegyei gondnok, illetve egyházkerületi főgondnok esetében a 2001. évi II. törvénnyel módosított 1994. évi II. törvény 84. és 114. §-ai az irányadóak.

(3) A püspök, egyházkerületi lelkészi főjegyző, egyházkerületi főgondnok és világi főjegyző jelölésének nem feltétele az, hogy a jelölt a választó egyházmegyében lásson el szolgálatot. Püspök, főgondnok esetében az illetékes egyházkerületi szolgálat sem feltétele a jelölésnek. Ezen tisztségekre jelöltséget csak egy egyházkerületben lehet elfogadni.

49. § (1) Esperesnek és egyházmegyei lelkészi főjegyzőnek olyan lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább 10 évi folyamatos, önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik.

(2) Püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé jelölhető, aki legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.

50. § (1) Az egyházmegyei jelölő testület elnöksége a jelölő gyűlést követő 8 napon belül az egyházmegyei választási bizottsághoz terjeszti fel egyházmegyei jelöltek (esperes, egyházmegyei gondnok, főjegyzők, valamint a zsinati képviselőknek) nevét, akiket a kebelbeli presbitériumok választanak.

(2) Az egyházmegyei jelölő testület az egyházkerületi választási bizottsághoz terjeszti fel a jelölő gyűlés napjától, illetve jelöltek elfogadó nyilatkozatának beérkezésére megállapított határnaptól számított 8 napon belül a jelölés – valamennyi jelöltre vonatkozó eredményét feltüntető jegyzőkönyv csatolásával – a püspökökre, főgondnokokra, főjegyzőkre vonatkozó jelölést.

(3) Az egyházkerületi választási bizottság összesíti az egyházmegyénként felterjesztett jelöléseket és mindegyik tisztségre a jelölő közgyűlések szavazatainak összesítése alapján a három legtöbb szavazatot – de a szavazatok legalább 10%-át – megszerző jelöltet ajánlja megválasztásra az egyházkerület egyházközségei presbitériumainak.

(4) Választásra csak az bocsátható, akit szabályszerűen jelöltek és a jelölést elfogadta.

 

Tizenkettedik fejezet

A választás

 

51. § (1) Valamennyi választott egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati testület és tisztségviselő megbízatása 6 évre szól, amely a választási bizottságra is vonatkozik.

(2) Püspökké és egyházkerületi főgondnokká, esperessé és egyházmegyei gondnokká ugyanazt a személyt további két alkalommal lehet újraválasztani.

(3) Az új tisztségviselők és testületek megbízatása mindig január 1-jével veszi kezdetét, és a teljes naptári évre terjed ki. Az új tisztségviselők a beiktatásukkal foglalják el hivatalukat, a testületek a megalakulásukkal kezdik meg működésüket. A jelölési eljárás befejezésétől a beiktató közgyűlés időpontjáig a szolgálatból kilépő testületek, illetve tisztségviselők, mint ügyvivők hivatalban maradnak.

(4) Az általános tisztújítások közötti időszakban megüresedett tisztségekre a választást a megüresedéstől számított 90 napon belül ki kell írni. A megválasztott tisztségviselő megbízatása addig tart, ameddig a jogelőd tisztségviselőé tartott volna.

(5) A választott zsinati képviselői hely megüresedése esetén a megválasztott pótképviselőt rendes képviselőként kell behívni és ha a zsinati ciklusból még egy évnél több idő van hátra, a következő egyházmegyei közgyűlésen az időközi választást meg kell indítani.

52. § (1) A választást a presbitériumokban titkos szavazással kell lebonyolítani. A közgyűlésen választandó egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati tisztségviselőket is titkosan kell választani. A szavazást – módjának feltüntetésével kiállított – a szavazólap kibocsátója által lepecsételt lapokon kell lebonyolítani.

(2) A választás csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak 2/3-a jelen volt a választói gyűlésen.

(3) A tisztségviselők megválasztásához a leadott érvényes szavazatok felénél több szükséges.

(4) Amennyiben a jelöltek egyike sem éri el a megkívánt többséget, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között a választást meg kell ismételni, és az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a második választáson a több szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy a szavazásra jogosultak hány százaléka vett részt.

53. § (1)A választásról és annak eredményéről helyben, közvetlenül a választás után a presbiteri gyűlésen a szavazólapokat összesíteni kell és a szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a szavazólapokat az 54.§ (5) bekezdése szerint kell borítékolni és elküldeni.

(2) A jegyzőkönyv titkos. A jegyzőkönyvet az egyházkerület alakuló közgyűlését követő első presbiteri gyűlésen meg kell semmisíteni.

(3)Amennyiben az illetékes bíróság a szavazatok újraszámlálását a szavazatok ismételt beadásával együtt rendelné el, akkor a presbitérium elnöksége a szavazólapot – a presbiteri jegyző jelenlétében – a jegyzőkönyv alapján köteles kitölteni.

54. § (1) Az egyházmegyei választási bizottság a jelölőtestület jegyzőkönyvének kézhezvétele után azokat a szavazólapokat, amelyek a 47.§ a) és c) pontjában felsorolt tisztségekre vonatkoznak, 15 napon belül megküldi az egyházmegye valamennyi presbitériumához.

Az egyházkerületi választási bizottság ugyanezen határidőn belül a 47. § b) pontjában felsorolt tisztségekre a szavazólapokat megküldi az egyházkerület összes presbitériumának.

A választási bizottság meghatározza a szavazatok beküldésének végső határidejét.

(2) Az egyházmegyei illetve az egyházkerületi választási bizottság a szavazólapokat az egyházmegye, illetve az egyházkerület pecsétjével és a bizottság elnökének és egy tagjának aláírásával hitelesíti.

(3) A bizottságok a szavazólapokat annyi példányban küldik meg a presbitériumnak, amennyi az egyházközség szavazati számértéke.

(4)A szavazólapokat a választási bizottsághoz címezve az illetékes esperesi, illetve püspöki hivatal székhelyére kell beküldeni. Amennyiben határnapon a küldeményt igazoltan postára adták, úgy a határidőt megtartottnak kell tekinteni.

(5) A presbitérium kettős, zárt borítékban juttatja el szavazatát a választási bizottsághoz, postai úton tértivevénnyel vagy személyesen átvételi elismervény ellenében. A külső borítékot el kell látni a lelkész és a (fő)gondnok aláírásával, az egyházközség pecsétjével és „Szavazat” megjelöléssel. A szavazólapot jelöletlen és zárt borítékban kell elhelyezni. A külső borítékba a szavazati számértéknek megfelelő számú, jelöletlen és a szavazólapokat külön-külön tartalmazó borítékot kell elhelyezni.

(6)A választási bizottság a külső borítékok alapján regisztrálja a szavazatok beérkezését és a bennük lévő szavazólapok számát. A bizottság először az összes külső borítékot felbontja és a bennük lévő valamennyi jelöletlen borítékot felbontatlanul egy urnába helyezi el. Ezt követően kerülhet sor a szavazólapokat tartalmazó borítékok felbontására.

(7)A bizottság megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát. Érvényes az a szavazat, amelyik a kibocsátott lapon és a szavazás szabályainak megtartásával került beküldésre.

55.§ (1) A választási bizottság a megállapított eredményt jegyzőkönyvbe foglalja és az eredeti szavazólapok csatolásával az egyházmegyei, illetve az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti.

56.§ (1) Az egyházmegyei közgyűlés elnöksége vagy legalább két közgyűlési tag javaslatára az egyházmegyei közgyűlés választja egyenlően a lelkészek és a világiak közül:

-az egyházmegyei jegyzőket,

-az egyházmegyei tanácsosokat,

-az egyházmegyéből küldött kerületi tanácsosokat,

-az egyházkerületi közgyűlési képviselőket,

-az egyházmegyei bíróság tagjait,

megválasztja továbbá

-az egyházmegyei jogtanácsost,

-az egyházmegyei pénztárost,

-az egyházmegyei számvevőt,

-az egyházmegyei levéltárost,

-az egyházmegyei fenntartású iskolák igazgatótanácsának elnökét

-az egyházmegye által alkotott szabályrendeletben meghatározott egyéb tisztségviselőket.

 

(2) Az egyházkerületi közgyűlés elnöksége vagy legalább 2 közgyűlési tag javaslatára az egyházkerületi közgyűlés választja:

-az egyházkerületi jegyzőket,

-az egyházkerületi bíróság tagjait,

-az egyházkerületi jogtanácsost,

-az egyházkerületi gyűjteményi igazgatót,

-az egyházkerületi fenntartású iskolák igazgatótanácsának elnökét,

-a püspöki titkárt,

-az egyházkerületi pénztárost,

-az egyházkerületi számvevőt,

-az egyházkerületi levéltárost, valamint

-az egyházkerületi szabályrendeletben meghatározott egyéb tisztségviselőket.

 

(3) Az így megalakult kerületi közgyűlés megválasztja a kerületenként 1-1 tanintézeti képviselőjét, valamint a Dunamelléki Egyházkerület egészségügyi és a Tiszántúli Egyházkerület szeretetszolgálati képviselőjét a Zsinatba.

 

Tizenharmadik fejezet

Egyéb vezető tisztségek betöltése

 

57. § (1) Az újonnan megnyílt Zsinat a korelnökök (a legidősebb lelkészi és világi zsinati képviselők) elnöklése mellett és korjegyzők (két legfiatalabb lelkészi és két legfiatalabb világi) közreműködésével titkos szavazással, első ülésén megválasztja:

-lelkészi és világi elnökét, alelnökeit, valamint

-három lelkészi és három világi jegyzőjét.

 

Ugyanezen első ülésén megválasztja:

-a Zsinati Tanács tagjait - az egyházkerületek javaslata alapján.

 

(2)A Zsinat második ülésén választja meg - a Zsinat Elnökségének javaslata alapján:

-a zsinati tanácsost,

-a zsinati jogtanácsost,

- az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét, (a gyűjtemények vezetői véleményének meghallgatásával),

valamint megválasztja az egyházkerületek javaslata alapján:

-a Zsinati Bíróság tagjait,

-a zsinati bizottságok tagjait.

 

(3) A Zsinat - a Zsinat Elnökségének javaslatára - meghívás vagy pályázat útján választja meg:

- a Református Lelkészi Nyugdíjintézet igazgatóját,

- a Kálvin Kiadó igazgatóját,

- a Református Pedagógiai Intézet igazgatóját,

- a Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgatóját,

- az egyházi sajtóorgánumok felelős vezetőit,

- a rádiós és televíziós vallási adások felelős szerkesztőit.

(4) A Zsinat Elnöksége határozatlan időre alkalmazza - a Zsinat Elnökségi Tanácsa véleményének meghallgatása után:

-a Zsinati Iroda osztályvezetőit,

-A zsinati fenntartású szeretetszolgálati és missziói intézmények vezetőit,

-a Zsinat egyházzenei előadóját.

 

(5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben felsoroltak lelkészi jellegű állást töltenek be, ezen állásukkal kapcsolatos jogállásukat megtarthatják, amennyiben ehhez az illetékes presbitériumok és egyházi főhatóságok hozzájárulásukat adják.

 

NEGYEDIK RÉSZ

Az egyházmegyei,

egyházkerületi, zsinati tisztségviselők választási eljárásával kapcsolatos jogorvoslatok

 

Tizennegyedik fejezet

Általános szabályok

 

58. § (1) Jogorvoslatnak van helye, ha valamely jelölt megválasztása érdekében - vagy megválasztása ellen - az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, azt megkísérelték, vagy a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármely módon akadályozták, fenyegették, megvesztegették, vagy megvesztegetni kísérelték, illetve az eljárás rendjét a választás eredményére befolyásoló módon megszegték. A választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel, vagy a választási eljárásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével folytatták le, érvénytelennek kell nyilvánítani, és a vétkeseket a további választási eljárásból ki kell zárni.

(2) A választás elleni panasz előterjesztésére jogosult az illetékes egyházi hatóság elnöksége, a jogsérelmet szenvedett jelölt és jogutódai, valamint bármely presbitérium, amely a választás során elkövetett szabálytalanságokról hitelt érdemlő módon tudomást szerzett.

(3) A panaszt az egyházmegyei, egyházkerületi választások esetén az illetékes választási bizottsághoz, zsinati tisztségviselő esetén a Zsinati Bíróság elnökségének kell címezni.

(4) A panaszt e törvény 15; 16. fejezetében szabályozott határidőn belül lehet benyújtani.

(5)A választási bizottság a jogorvoslati kérelmet elbírálja, és döntéséről értesíti a panaszost.

(6) A választási bizottság határozata ellen annak kézhezvételét követő 5 napon belül panasszal lehet élni az illetékes egyházi bíróságnál.

(7) A határnapok elmulasztásának jogvesztő hatálya van.

59. § Amennyiben az egyházmegyei, illetve egyházkerületi elnökség, illetve valamelyik helyettesük megválasztását érinti a panasz, a 2000. évi I. tv. 25. §. értelmében delegált egyházi bíróság eljárását kell kezdeményezni.

60.§ Zsinati bírósági hatáskörbe tartozó ügyekben más hatáskörű bíróság kirendelését nem lehet kérni, kizárólag az eljáró tanács tagjaival szemben lehet elfogultságot bejelenteni, ha annak törvényi feltételei fennállnak.

61.§ Az illetékes bíróságnak a hozzá érkezett panasz ügyében soronkívüli eljárásban kell döntését meghoznia.

62 § A bírósági eljárásnak halasztó hatálya akkor van, ha a panasz a választás végeredményét befolyásolhatja. Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság határozatban rendelkezik és erről a választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

 

Tizenötödik fejezet

Jogorvoslatok a jelölési eljárásban

 

63. § (1) A jelölési eljárásban előforduló törvénytelenség, jogsérelem miatt a jelölő közgyűlés napjától számított 5 napon belül panaszt lehet benyújtani a választási bizottsághoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) Panasszal élhet:

-a közgyűlés bármely tagja,

-az a személy, akinek jelölésével kapcsolatosan a jogsérelem felmerült,

-az illetékes jogtanácsos.

(3) A választási bizottság a panaszt köteles megvizsgálni és a panasz beérkezésétől számított 8 napon belül írásban arról határozni. A határozatot meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) A választási bizottság:

a)A panaszt elutasítja, ha az alaptalan, vagy a kifogásolt körülmény, illetve cselekmény a jelölésre nem volt lényeges kihatással.

b)A panasznak helyt ad, ha a bejelentett jogellenes cselekmény a jelölést befolyásolta, vagy a jelölési eljárásban, illetve a közgyűlésen olyan eljárási szabálysértés történt, amely a jelöltet megakadályozta abban, hogy a tisztségre jelöljék.

(5)Amennyiben a választási bizottság a panasznak helyt ad, úgy elrendeli a jelölő gyűlés megismétlését. A határozatban meg kell jelölni ennek legkésőbbi időpontját is.

64. § A megismételt jelölő gyűlést az egyházkerület elnöksége által kijelölt egy lelkészi és egy világi egyházkerületi tanácsos vezeti.

65.§ (1) A választási bizottság, amennyiben a panasz megvizsgálása során fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény gyanúját észleli, úgy azt hivatalból jelzi az illetékes egyházmegyei bíróságnak.

(2)A fegyelmi eljárás lefolytatása a választási eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárást nem befolyásolja.

66. § A választási bizottság határozata ellen 5 napon belül lehet panaszt benyújtani az illetékes egyházi bírósághoz, a választási bizottságon keresztül.

A panaszban meg kell jelölni azt a jogellenes körülményt, amelyre tekintettel a kérelmező a bírósági eljárás lefolytatását kéri.

67.§ Az Egyházmegyei Bíróság az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint határoz.

68.§ Az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

Tizenhatodik fejezet

Jogorvoslat a választási eljárásban

 

69. § A választási bizottság a választás egész szakaszában köteles figyelemmel kísérni az eljárás rendjét és köteles haladéktalanul intézkedni, ha törvénytelenséget észlel.

 

70. § Amennyiben a törvénytelenséget hivatalból észleli, úgy felhívja az érintettet, hogy tegye meg az ügyben jelentését.

71. § A jogorvoslati kérelem, vagy a hivatalból megindult eljárás alapján a választási bizottság 8 napon belül határozatot hoz. Határozatában a törvénytelenség megállapítása mellett:

-új eljárásra utasíthat,

-az eljárást felfüggesztheti,

-a jelöltet a választásból kizárhatja,

-fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

72. § A határozat ellen annak kézhezvételét követő 5 napon belül az érintettek panasszal fordulhatnak az illetékes bírósághoz.

73. § A bíróság az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint határoz.

A határozat ellen indult bírósági eljárásban az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

ÖTÖDIK RÉSZ

Tizenhetedik fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

 

74. § (1) A 6 éves időtartam utolsó évében szeptember 30-ig egyházmegyei, egyházkerületi rendes közgyűlésen, illetve zsinati ülésen meg kell állapítani, hogy a testületek és a tisztségviselők megbízatása lejár, és intézkedni kell az új választások elrendeléséről.

(2) Szeptember 30-ig minden egyházmegye közgyűlését össze kell hívni, amely mint jelölő testület a törvényben foglaltak szerint jelöl minden hatáskörébe tartozó tisztségre, és egyidejűleg megalakítja az egyházmegyei választási bizottságot.

(3) Szeptember 30-ig minden egyházkerület közgyűlését is össze kell hívni, és azon meg kell alakítani az egyházkerületi választási bizottságot.

(4) Az egyházmegyei közgyűlés, mint jelölő testület által az egyházmegyei és az egyházkerületi választási bizottsághoz felterjesztett jelöltlisták alapján a választási bizottságok október 30-ig kibocsátják a szavazólapokat, és felhívják a presbitériumokat, hogy november 30-ig a szavazást bonyolítsák le, és a szavazatokat zárt borítékban küldjék be.

(5) December 31-ig össze kell hívni az egyházmegyei közgyűléseket, amelyeken a választási eredményeket ki kell hirdetni. A közgyűlés a jogerőre emelkedett eredmény alapján a megválasztott tisztségviselőket beiktatja. Az egyházmegye alakuló közgyűlését az ügyvivő elnökség hívja össze. A meghívókat legkésőbb december 31-ig ki kell bocsátani és a közgyűlést legkésőbb január 15-ig meg kell tartani. Amennyiben az ügyvivő elnökség a meghívókat december 31-ig nem bocsátja ki, úgy az egyházmegyei választási bizottság elnöke köteles az alakuló közgyűlés összehívásáról intézkedni.

 

(6) A következő év január 31-ig össze kell hívni az egyházkerületi közgyűléseket, amelyeken a választás eredményeit ki kell hirdetni. A közgyűlés az eredményt megvizsgálja, megerősíti, és a megválasztott tisztségviselőket beiktatja. Az egyházkerület alakuló közgyűlését az ügyvivő elnökség hívja össze. A meghívókat legkésőbb január 15-ig ki kell bocsátani és a közgyűlést legkésőbb január 31-ig meg kell tartani. Amennyiben az ügyvivő elnökség a meghívókat január 15-ig nem bocsátja ki, úgy az egyházkerületi választási bizottság elnöke köteles az alakuló közgyűlés összehívásáról intézkedni.

(7) Az új Zsinat alakuló ülését a következő év február 28-ig kell összehívni, amelyen a Zsinat az egyházalkotmány értelmében megválasztja tisztségviselőit és kialakítja szervezetét. A Zsinat alakuló közgyűlését az ügyvivő elnökség hívja össze. Amennyiben az határidőben nem intézkedik, úgy a Zsinat a már megválasztott tisztségviselők közül a korban legidősebb püspök és egyházkerületi főgondnok köteles intézkedni az összehívásról.

75. § Amennyiben e törvény egy tisztség tekintetében a választhatósághoz meghatározott szolgálati időt ír elő, úgy a jelölés időpontjában a megkezdett szolgálati év teljes évnek számít.

76. § Amennyiben a választójogi törvény határnapokat, határidőket állapít meg, úgy ezt rendes naptári napokban kell érteni. Amennyiben a határidő letelte munkaszüneti napra esik, úgy a munkaszüneti napot követő első munkanapon igazoltan postára adott beadványt határidőben teljesítettnek kell tekinteni. A határidő a kézhezvételt követő napon kezdődik.

77. § Az 1996. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatnak 17. ülésszaka. E törvény 1996. júniusában lépett hatályba.

 

A 2002. évi IV. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatnak 15. ülésszaka. E törvény 2002. júniusában lépett hatályba.

2002. július 1-től az alábbi módosítások léptek hatályba:

1.§ (3), 2.§ (1)-(2), 4.§ (1), 8.§ (2)-(5), 9.§ (8) és (10), 12.§ (2)-(3), 14. (1)-(2), 20.§ (3), 33. §, 45. § (6) és (10), 46.§ , 47.§ (1)-(2), 48.§ (3), 53.§ (5), 54.§ (1), 55.§ (1)-(4), 56.§ (1), 57.§

 

A 2005. évi V. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatnak 8. ülésszaka. E törvény 2006. január 1. napján lép hatályba. /Zs-75/2005./

A 2005. évi V. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 9.§ (6); 10.§ (1), 11.§ (1), (4), 15.§ (2) c), 24.§ (1), (2), 28.§ (1), (2), (3), (5), 30.§ (1), 38.§ (1), 45.§ (2), (3), (6), 46. § (3), (5), (6), (7), (9), 48.§, 49.§ (2), 50.§ (3), 51.§ (1), (5), 52.§ (1), 53.§, 54. § (1), (2), (3), (4), (6), 56.§ (1), 57.§ (4), 58.§, 60.§, 61.§, 63.§ (1), (4) b), 67.§, 72.§, 73.§, 74.§ (5), (6), (7), 77.§