A XIII. Zsinat Zsinati Tanácsának idei negyedik, utolsó ülése Pásztor Dániel, sajóvelezdi lelkipásztor áhítatával kezdődött meg december 5-én, a budapesti zsinati székházban. Az igehirdető a Bibliaolvasó Kalauz e napra rendelt mai Igéjét, Lukács evangéliumának (Lk13,22-35) a Szoros kapuról szóló részét idézte meg.

Tervezni a bizonytalanságban

Az ülés határozatképességének megállapítása és a napirend elfogadása után Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnökének rövid megnyitója következett. A tiszántúli püspök visszatekintett a Zsinat őszi ülésszakára, amiről a visszajelzések alapján elmondható, hogy nagyon emelkedett összejövetel volt. Elmondta, hogy Simonfi Sándor esperes akkori, az ökogyülekezetek kapcsán tett felszólalása nyomán a zsinati, a zsinati tanácsi és a székházban zajló különböző egyéb üléseken, gyűlések előtt és után magyar háztáji termékek lesznek fogyaszthatóak: például banán helyett magyar alma kerül az asztalokra.

Majd a Zsinati Tanács aktuális ülésének fő napirendi pontjára, az MRE jövő évi költségvetésének tárgyalására tért rá az elnöki megnyitó. A novemberi zsinaton elhangzott, hogy az állami szabályozási környezet változásai, illetve tisztázatlansága miatt nagy a költségvetési bizonytalanság, a kérdések azóta csak részben tisztázódtak. Például a Parlamentben benyújtották a 2013. évi szja egyszázalékos befizetések kiegészítésének változásáról szóló javaslatot. Ez alapján várhatóan az idei szinten fog maradni az egyházhoz az egyszázalékos felajánlások után befolyó összeg. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta, hogy ez csak terv, mert a parlamenti végszavazás még nem történt meg.

Az is ismert, hogy a jövő évi szociális kiegészítő finanszírozás is változik, de még nem tudni, hogyan. A jelenlegi tervezet alapján úgy tűnik, hogy az egyházi kiegészítő támogatás mértéke ötven százalék körüli lesz, az eddigi kilencven helyett. A közoktatás finanszírozása is bizonytalan. Lehetséges, hogy az idei tanév végéig marad minden az eddigi szerint.

Még változhat

Bölcskei Gusztáv azt a nehezen kezelhető jelenséget is megemlítette, hogy gyülekezetek, lelkipásztorok közvetlenül fordulnak az Emberi Erőforrások Minisztériumához, illetve annak egyházi államtitkárságához, anyagi forrásokért. „Ez egy kezelhetetlen állapot. Szükséges lenne a lelkipásztorok, gyülekezetek figyelmét felhívni arra, hogy ezek a próbálkozások kudarcra vannak ítélve, jelentős részben a források hiányos volta miatt" – mondta a Zsinat lelkészi elnöke, aki ezt követően arra tért ki, hogy miután a Parlament még nem fogadta el a jövő évi költségvetést, így csak az előre benyújtott törvénytervezetek alapján tud dönteni arról a Zsinati Tanács, hogyan is gazdálkodjon jövőre a Magyarországi Református Egyház.

Végül arról is beszámolt a püspök, hogyan alakult ki a 2013. évi MRE költségvetési terve. Mint mondta, azt már előzetesen megtárgyalta a Zsinat Gazdasági Bizottsága és az Elnökségi Tanács is, valamint a novemberi Zsinaton meghatározott fő irányvonalakat is figyelembe vették a tervezet elkészítésekor.

A költségvetés mostani elfogadására azért van szükség, bár a 2012. évi zárszámadások után az előreláthatólag változni fog, hogy az országos feladatok, a közegyházi feladatok, valamint az országos református intézmények működése zökkenőmentesen indulhasson el 2013. január elsején is – hangzott el a püspöktől.

Megfontolásra javasolták

Ezt követően, a megismertek fényében került terítékre az MRE 2013. évi költségvetése, amelyet Bellai Zoltán, a gazdasági bizottság képviseletében terjesztett elő. Az államtól átvállalt feladatokra kapott támogatás az idei évhez képest várhatóan két milliárd forinttal nő, a működésre jövőre 4,3 milliárdot tervez az egyház a 16,5 milliárdos teljes költségvetésből. A Gazdasági Bizottság elnöke ismertette a működtetéshez szükséges pénzösszegeket és a kerületi hozzájárulásokat.

Néhányan kritikát fogalmaztak meg a tervezettel kapcsolatban. Simonfi Sándor budapest-északi esperes hozzászólásában kifejtette, nem ért egyet a költségvetés szellemiségével, mert szerinte az nem tükrözi a gazdasági helyzetet. A Budapest-északi esperes nem tartja testvériesnek a különböző egyházi szintek tehervállalását. Szűcs Attila pedig úgy vélekedett, ez a költségvetés konzerválja az egyházat, így az képtelen lesz a megújulásra. Az ülést vezető Bölcskei Gusztáv arra buzdította a felszólalókat, hogy a következő költségvetés előkészítő fázisában tegyenek módosító javaslatokat.

Az 1,4 milliárd forintos közegyházi költségvetésből 1,2 milliárdot szabadon felhasználhat az MRE. Ennek előterjesztésénél Szabó István dunamelléki püspök ügyrendi javaslattal él: azt kérte a Zsinati Tanácstól, hogy ne fogadja el a költségvetést, utalja vissza azt megfontolásra a megfelelő testületekhez. Javaslatát azzal indokolta, hogy a korábbi évek gyakorlatához képest húsz-huszonöt százalékos átrendeződés történt a költségvetésben a lelkészi nyugellátás támogatásának a rovására. Mint mondta, méltatlannak érzi, hogy egyes sorokat húzzon ki a Zsinati Tanács a közegyházi költségvetésből, ezért kéri a tervezet átdolgozását.

Elfogadták

A jövő évi költségvetés negyvenhét millió forintot különít el a Református Lelkészi Nyugdíjintézet működési költségeire, de nem tervez a lelkészi nyugdíjalap közegyházi támogatásával – ez kétszázötvenmilliós eltérés 2012-höz képest. Szabó István szerint az elvonás következtében a Nyugdíjintézet előbb-utóbb fel fogja élni tartalékait, Simonfi Sándor szerint ezzel majd a következő zsinati ciklus testületeinek kell szembenézniük. Bellai Zoltán szerint a befolyó összegeknek fedezniük kell az intézet működését, a Zsinatnak csak abban az esetben szükséges beavatkoznia, ha ez nem biztosított.

Bölcskei Gusztáv szerint az egész költségvetést kell szem előtt tartani a döntés során. Azt javasolta, hogy fogadják el a költségvetést, mert az el nem fogadásnak is súlyos következményei lennének, az MRE fenntartásában működő intézményekre nézve.

Három ellenvetés mellett a tervezetet napirenden tartotta a Zsinati Tanács, s végül el is fogadta a Magyarországi Református Egyház 2013-as költségvetését.

Szárszó, pedagógia, hittan

A tavaly május 25-i zsinati ülésen döntöttek arról, hogy meg kell szüntetni a Balatonszárszói Soli Deo Gloria Református Konferenciaközpont önálló egyházi jogi személyiséggel történő működtetését, mivel arra a továbbiakban nincs szükség. Ezzel a döntéssel az intézmény alapító okiratát visszavonták, az intézmény bankszámlája is megszűnt,valamint a NAV felé a szükséges bejelentések megtörténtek, az intézmény beszámolójában megjelölt megmaradt  összeget az MRE számára át kell adni.  Ezzel az SDG-telep jogi személyként szűnt meg létezni, de továbbra is egyházi tulajdon, amit egy külső üzemeltető kezel.

A Református Pedagógiai Intézet (RPI) új Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) Ábrám Tibor tiszáninneni  főgondnok terjesztette elő. Ez alapján a Károli Gáspár Református Egyetem közreműködő-szervezet lesz az RPI munkájában.  A hozzászólások arról szóltak, mennyire marad önálló a továbbiakban az RPI működése, részben önálló, vagy ténylegesen önálló marad-e akár csak gazdálkodásában. Az is felmerült, miért nem integrálódik az Intézet teljesen a KRE-be, amiről korábban döntött a Zsinat. Tarr Zoltán Zsinati Tanácsos elmondta, hogy tárgyalások folynak arról, hogy az RPI a Károli-egyetem intézete legyen. Ehhez végig kell venni, mik azok az egyetemi szabályok, amik ezt lehetővé teszik, valamint azt is meg kell vizsgálni, mik azok az állami törvényi előírások – amik még csak részben ismertek –, amik az RPI-re vonatkoznak.  A cél, hogy a szakmai feladatot továbbra is el tudja látni a Pedagógiai Intézet, ehhez van szükség az új SZMSZ-re. Ennek érdekében a Zsinati Tanács egyetértett az SZMSZ alapelveivel, és engedélyt adott az Intézeti Tanács felállítására, és a Zsinati Tanács következő, 2013. februári ülésére kérte a pontosított SZMSZ előállítását.

A Zsinati Tanács megváltoztatta a hittanoktatási támogatás igénylésének és elszámolásának rendjét szabályozó zsinati rendeletet. A jövőben két adatszolgáltatást kell nyújtaniuk az espereseknek, október 10-ig és január 15-ig el kell küldeniük a hittanoktatási létszámot a kerületekhez és a Zsinati Oktatásügyi Iroda felé. Ennek elmulasztása a támogatás jogosultságának megvonását vonja maga után. A módosításra azért volt szükség, hogy az egyházi szabályozás megfeleljen a nyáron megjelent kormányrendeletnek.

A Zsinati Tanács továbbá módosította a Református Pedagógiai Szakszolgálat alapító okiratát, hogy az megfeleljen a megváltozott törvényi feltételeknek.

A testület emellett átmeneti rendelkezést hozott az 1955. december 31. előtt született lelkésznők öregségi nyugdíjazási eljárásával kapcsolatban, mely lehetővé teszi számukra, hogy 2012. december 31-ig bejelenthessék korkedvezményes nyugdíjazási kérelmüket.

Reformatus.hu, képek: Sereg Krisztián