Június 29. és július 5. között zajlott a szlovákiai Zsolnán az az ünnepségsorozat, amellyel a szlovák evangélikus egyház a zsolnai zsinat 400. évfordulójáról emlékezett meg.

A Thurzó György nádor és Lányi Illés nagybiccsei lelkész által 1610 márciusában összehívott testület teremtette meg a Magyar Királyság területén az ágostai evangélikus felekezetűek első egyházszervezetét, létrehozva három püspökséget, megalkotva az egyház első törvényeit.

A zsolnai megemlékezések fővédnöke Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök, aki a nyitó alkalommal megemlékezett a szlovák nemzet nagy evangélikus személyiségeiről, akik hozzájárultak a szláv népek és Szlovákia helyének megszilárdításához Európában. Szlovákia számára az adja a zsolnai zsinat politikai jelentőségét, hogy a szlovák nyelvű egyházmegyék megszervezésével, első alkalommal jelent meg hivatalosan „szlovák terület” a Magyar Királyságon belül. 

A Magyarországi Evangélikus Egyházat az ünnepségeken Fabiny Tamás püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Kertész Botond történész és a budapesti szlovák ajkú, valamint a tótkomlósi gyülekezet csoportjai képviselték. 

Prőhle Gergely a Zsolna főterén tartott beszédében méltatta a 400 évvel ezelőtti eseményt, hangsúlyozva, hogy nem csupán a szlovák nyelvű egyházkerületeket határozta meg, hanem a mai Szlovákia területére eső magyar és német nyelven igét hirdető egységeket is kijelölte. Így válhatott a zsolnai zsinaton létrehozott szervezet a három nemzetiségi gyökerű magyarországi és szlovákiai evangélikusság mindmáig kötelező erejű intézményévé. Prőhle Gergely beszélt arról is, hogy a politikai, az országhatárokat, államalakulatokat érintő változások számos tragédiát okoztak a Kárpát-medence népeinek. Éppen ezért fontos napjainkban a 400 évvel ezelőtti evangélikusok tevékenységére emlékeztetni, akik a teológiai tisztánlátás mellett az embert és anyanyelvét állították gondolkodásuk középpontjába. A nyelvhasználatnak ez a toleráns módja kell, hogy érvényesüljön napjainkban az evangélikus egyházban és annak keretein kívül is – húzta alá az országos felügyelő.

Fabiny Tamás püspök vasárnapi igehirdetésében a szlovák és a magyar nemzet sorsközösségéről szólt, melynek alapvető velejárója az intenzív beszélő viszony. A Krisztust követő egyháznak, a szlovák és a magyar anyanyelvű evangélikusságnak alapvető feladata, hogy hitében egyesülve cselekedjen a két nép, a két ország kapcsolatainak javításáért. Az anyanyelven hallgatott igehirdetés nem csak a nemzeti identitást, hanem az emberek hitét is erősíti.

A szombat este a zsolnai főtéren bemutatott dokumentumfilmben magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok vallanak sorsukról, beszélnek jelenlegi helyzetükről. A zsolnai esemény érdekessége, hogy korábban e város polgármestere volt Jan Slota, és a nacionalista erők most is jelentős támogatással bírnak a városban.

Forrás: evangelikus.hu