A Zsinat pénteken megemlékezett a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulójáról és több határozatot is elfogadott, illetve ismertették a Konvent múlt heti nyilatkozatát. Ezek teljes szövegét közöljük.

A Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent Nyilatkozata a trianoni döntés 90. évfordulóján

A hit erejével elhordozni, de nem elfelejteni - a magyarság számára ez a feladat adatott a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján.

Mi, magyar reformátusok sohasem mások ellen, hanem mindig önmagunkért és megmaradásunkért szólunk. Trianon igazságtalan, generációkon átívelő, nemzeteket, embereket, családokat megnyomorító békediktátum. Mind a mai napig feszültté teszi nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medencében élő összes nemzet életét, egymáshoz való viszonyát is. Trianon, Európa gyermeke, olyan történelmi örökség, amelyet közösen kell hordoznunk, Kárpát-medencei népeknek. Három generáció elmúltával meg kell tanulnunk úgy együtt élni történelmünk e megrázó valóságával, hogy az új európai rend alapjain állva a megosztottságot meghaladó és a határokon átívelő közös jövőt kell építenünk.

A Trianonban kijelölt határok nemcsak fizikai értelemben okoztak szakadást, hanem lelkileg is megosztották a magyarságot. Szemléletes példa erre a 2004. december 5-i népszavazás fájdalmas üzenete. Az érdektelenség és pártpolitikai érdekek szülte elutasítás felszakította a régi sebeket.

2009. május 22-én, a magyarországi, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és partiumi részegyházak Debrecenben aláírták a Magyar Református Egyház Alkotmányát. Ezzel a lépéssel, közel húszévi fáradozás után, mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket juttattuk kifejezésre. Egységünk újból kimondása hálaadó ünnep, mely egyúttal felelősség is: úgy kell szolgálnunk az egységet, hogy az mintául lehessen az egész nemzet számára. Ezért fontos, hogy kiteljesedjen a Magyar Református Egyház egysége, és erősödjön a határokon átívelő összefogásunk. Ezzel is arról a reménységről teszünk tanúságot, hogy Isten mindeneket megbékéltető kegyelme Krisztusban hatalmasabb minden ember okozta békétlenségnél és szétszakadozottságnál. A történelem Urának sebeket gyógyító kegyelmében és erejében bízunk.

A ma élő református keresztyének történelmi felelőssége, hogy élettel töltsék meg a Magyar Református Egyház adta kereteket, a fájdalom, szomorúság és harag helyett gyógyulást, örömet és békességet vigyenek a trianoni határokon belülre és kívülre egyaránt.

2010. júniusában Grand Rapids-ben a korábban elkülönült református világszervezetek egyesülésére kerül sor. Ezen a nagygyűlésen mi a világméretű református család tagjaként, Jézus Krisztus egyetemes egyházának részeként veszünk részt, örülve annak, hogy az egyesülés nem csak a mi ügyünk. Velük együtt törekszünk arra, hogy közösségünk a reménység jelévé legyen a széttöredezett világban.

„Krisztus a jövő, együtt követjük Őt!”

Elfogadta a Generális Konvent ülése Komáromban, 2010. május 27-én.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának nyilatkozata a Nemzeti Összetartozás Napjáról

A Magyarországi Református Egyház üdvözli a Magyar Köztársaság Országgyűlésének törvényben megerősített döntését, amivel június 4-ét, az 1920-ban aláírt trianoni békediktátumra emlékezve, a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Mi is, reformátusok keresztyének, akik magyarságunk, emberségünk és vallásunk védelmében végig küzdöttük ezt a kilencven esztendőt, a Nemzeti Összetartozás Napján fejet hajtunk az előttünk járó generációk előtt. Hitük, áldozatvállalásuk nem volt hiábavaló. A magyarság megannyi történelmi csapás ellenére nem veszett el, hiszen az, hogy ma az összetartozást ünnepelhetjük, azt jelenti, szabadok vagyunk, s hogy mit hoz számunkra a jövő, tehetségünkre, erkölcsünkre és döntéseinkre van bízva. A Nemzeti Összetartozás Napja ezért a remény ünnepe is a számunkra.

A Magyarországi Református Egyház az egész magyarsággal egy közösségben élve magáénak tudja és ünnepli a Nemzeti Összetartozás Napját. Külön öröm számunkra, hogy a világi megemlékezés közel esik a tartalmában szinte azonos egyházi ünnepünkhöz, május 22-höz, a Magyar Református Egység Napjához, amikor is újra egységesült református egyházunkat ünnepelhetjük. Ezek az alkalmak jó reménységgel töltenek el minket arra, hogy Isten kegyelméből a magyarság kilencvenévnyi harag, szomorúság és fájdalom után a megbékélés, az öröm és a gyógyulás nemzete lesz. Ehhez kérünk Istentől erőt és reményt minden magyar ember számára.

Elfogadta az MRE Zsinata, 2010. június 4-én.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának határozata az állampolgársági törvény módosítása kapcsán

A MRE Zsinata üdvözli a Magyar Köztársaság Parlamentjének magyar állampolgárságról szóló 1993. LV. törvény módosítása kapcsán hozott egyöntetű döntését, amely lehetővé teszi a korábban állampolgárságuktól megfosztott honfitársaink és leszármazottjaik számára a honosítási kérelmük gyorsított elbírálását.  

Az egykori magyar állampolgárok leszármazottai részéről jogos igény a magyar állampolgárság oly módon történő visszaszerzésére, hogy ehhez a történelmi változások következtében más állam közigazgatása alá tartozó szülőföldjét ne kelljen elhagynia. Az alapvető szabadságjogokra épülő európai normákat is figyelembe véve, nem csak elengedhetetlen jogi, hanem elvitathatatlan lelki igénye minden embernek, hogy szabadon megélhesse és formálisan is kifejezésre juttathassa összetartozását azzal a közösséggel, amelyhez lelki, kulturális, történelmi, nyelvi vagy vallási kapcsolatok kötik.

A Magyar Református Generális Konvent tagjaként egyházunk már a Konvent 2004. július 8-i megalakulásakor kimondta, amit a magyar reformátusság Trianon óta mindig képviselt, hogy az egyházunkat és nemzetünket is sújtó több évtizedes szétdaraboltságot orvosolni kell. Ezzel összhangban a Kárpát-medence magyar református közösségei hosszú utat bejárva, 2009. május 22-én aláírták a Magyar Református Egyház Alkotmányát,  békésen kifejezésre juttatva a mindig is meglévő történelmi, kulturális, nyelvi és hitbeli egységüket. Ezzel is arról a reménységről tettünk tanúságot, hogy Isten mindeneket megbékéltető kegyelme Krisztusban hatalmasabb minden ember okozta békétlenségnél és szétszakadozottságnál.

A Kárpát-medencei magyar református egyházkerületek mindig is határozottan támogatták a kettős állampolgárság megadását a határon túli, kisebbségben élő magyarok számára. A kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i népszavazás fájdalmas üzenete csak megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy az összetartozásunk kiemelt és szimbolikus eszköze nem lehet a pillanatnyi, szűklátókörű pártpolitikai csatározások áldozata. A Generális Konvent népszavazás kapcsán kibocsátott 2004. november 17-i nyilatkozatában foglaltakkal összhangban továbbra is közös meggyőződésünk, hogy a magyar állampolgárság megadását a határon túli magyarság a magyar nemzet részeként, a szülőföldjén maradás megerősítéseként éli meg.

A kettős állampolgárság nem szegényebbé, hanem gazdagabbá teszi Magyarországot. Európa legsajátosabb gazdagsága is éppen az a sokszínűség, amely az önazonosság országhatárokon átívelő szabad megélésében és félelem nélküli felvállalásában nyilvánul meg.

Hiszünk abban, hogy a törvénymódosítással jót tett Magyarország nem csak a magyar kisebbségeknek, hanem az egész régiónak. Az identitásában megerősödő és azt szabadon felvállaló magyarság, megbízható és méltó partnere lehet a szomszéd nemzeteknek, akárcsak a Magyar Református Egyház és a térségben élő egyházi közösségeknek. Ezért a népek közötti megbékélést elősegítő eszközként tekintünk a magyar állampolgárság megszerzésének törvényben biztosított lehetőségére.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata korábban több alkalommal is nyilvánvalóvá tett álláspontja alapján, Isten iránti hálával üdvözli a Magyar Köztársaság Parlamentjének a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása kapcsán hozott döntését.

Elfogadta az MRE Zsinata, 2010. június 4-én.