A XIII. Zsinati ciklus hetedik ülését Rácz József, a Tolnai Egyházmegye esperesének áhítata nyitotta meg, mely után a Zsinat lelkészi elnökének megnyitója következett. Bölcskei Gusztáv a református egyház 2011. évi jelmondatáról beszélt, mely így hangzik: „Krisztusért követségben”. A püspök  szerint a mottónak nyitottságot kifejező és közösséget teremtő, a reformátusságot tanúskodásra hívó tartalma van. „A követ feladata nem az, hogy a saját üzenetét mondja, hanem hogy azonosuljon az evangéliummal” – szögezte le a püspök. Az egyházvezető hangsúlyozta: a követségben járást a gyülekezetekben, a misszióban, a szeretetszolgálatban, az egészségügyben és az oktatásban lehet megjeleníteni. Bölcskei Gusztáv hozzátette: a református egyház azt a bizonyosságot testesíti meg, hogy egyedül Krisztusban van a megoldás, a megbékélés, és egyedül ő az igazság és az üdvösség forrása. A Zsinat lelkészi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy idén a Zsinat a ciklus félidejéhez érkezett, ezért azt javasolta, hogy a testület ősszel ülés keretében készítsen számvetést, önvizsgálatot tevékenységéről és teendőiről.

Az elnöki megnyitó után a Zsinat megkezdte munkáját. Gueth Péter dunántúli zsinati tag azt javasolta, hogy a Zsinat vonja vissza az MRE Elnökségének az államadósság enyhítésére tett felajánlását. Ezt az indítványt a zsinati tagok azonban elvetették.

Ezt követően a Zsinat határozatban kérte a közfeladatot ellátó református intézményeket, hogy kompenzálják a dolgozóik bérét, hogy annak 2011. évi havi nettó átlaga megegyezzen a 2010-es havi nettó átlaggal. A bérkompenzációra azért van szükség, mert a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével több munkavállaló jövedelme csökkent.

A zsinati tagok határozatot hoztak a szociális és közoktatási intézmények átvétele tárgyában is, mely szerint a közoktatási és szociális intézmények átvétele, illetve indítása esetében a Zsinati Hivatal illetékes egységei csak a szolgálati úton kapott előterjesztésekkel foglalkozhatnak. 

Az országos hatáskörű közoktatási intézmény kialakításáról szóló határozati javaslatot a Zsinat megszavazta. A határozat lényege az volt, hogy 2012. szeptember 1-étől egy többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény keretében lássa el a Református Pedagógiai Intézet és az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatait.

Véleményezésre került a Zsinat elé az Európai Protestáns Egyházak Közössége teológiai dokumentuma. Az előterjesztéshez többen is hozzászóltak, végül a zsinati tagok megegyeztek abban, hogy a válaszdokumentumot visszaküldik az előterjesztő bizottságoknak, hogy a következő zsinati ülésre dolgozzák át. 

Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök beszámolt arról, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Szenátusa egyhangúlag Dr. Balla Pétert választotta rektorrá, három éves határozott időtartamra. Balla Péter ezzel rektorjelölt lett, az új rektor ugyanis akkor foglalhatja el hivatalát, amikor a köztársasági elnök a jelöléssel egyetértésben kinevezi az oktatási intézmény vezetőjét.

Mindezek után az Egységes Lelkészképesítő Bizottság beszámolója következett. Dr. Fazakas Sándor elmondta, hogy a Zsinat 2010-ben elfogadta az új szabályrendeletet, mely 2011. január 1-én lépett hatályba. Az alapkoncepció az volt, hogy elváljon egymástól az egyetemi záróvizsga és a lelkipásztori szolgálatot lehetővé tevő számonkérés. Az intézmények módosították a szabályaikat, és igyekeztek felkészíteni a záróvizsga előtt álló hallgatóikat. Ehhez kapcsolódva Bölcskei Gusztáv ismertette az Elnökségi Tanács módosító javaslatait az egységes lelkészképesítő vizsga rendjéről szóló szabályrendelethez. A módosításokkal kapcsolatban azonban nem sikerült döntésre jutni, ezért az ülés elnöke a szavazást a holnapi ülésre halasztotta, úgy, mint a kiemelt gyülekezetté minősítés feltételeinek törvényi szabályozásának kérdését is.

"Elindult az egyeztetés az evangélikus testvérekkel, és új tagokkal bővült a dallambizottság is – mondta Fekete Csaba az Énekeskönyvi Bizottság elnöke, aki összefoglalta a testület legutóbbi zsinati ülésszak óta végzett munkáját. – A zsoltárbizottság az első harminc zsoltárt már átvizsgálta, és több esetben értelmetlen kihagyásokat talált. Remélem, hogy az év végére ideiglenesen sikerül lezárni az énekeskönyv szerkezetét."

"Az elmúlt évben a Kálvin Bizottság Kálvin Újszövetség-magyarázatának négy kötetével jelentkezett. Ezek a könyvek már el is jutottak a gyülekezetekhez, idén pedig a négy evangélium Kálvin által írt magyarázata jelenik meg öt kötetben – mondta Márkus Mihály, aki a Kálvin Bizottság munkájáról számolt be. – A bizottság készül a reformáció 500. évfordulójának, a Heidelbergi Káté első kiadásának 450. és a Dunántúli Református Egyházkerület létrejöttének 400. évfordulójának megünneplésére."