A XX. századi Taigetosz című projektben résztvevő partnerek - az Otthon mellett- Kézenfogva Alapítvány, Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Schule Rogatsboden, Weiterbildungskolleg Mönchengladbach, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.

Igenis fejleszthetőek

A konferencia előtt a projektben résztvevő partnerek sajtótájékoztatót tartottak. Aáry Tamás Lajos, az Oktatási Jogok Biztosa, aki már többször ellátogatott az Otthonba, az ott folyó munkáról elmondta: nagyszerű bizonyítéka annak, hogy tanítani azokat a szellemi fogyatékos gyermekeket is tanítani lehet, akiket 15 évvel ezelőtti a jogszabályok még képezhetetlennek neveztek. Ezek a gyermekek ma már tankötelesek és az Immánuel Otthon meg is tesz mindent azért, hogy bebizonyítsa, fejleszthetőek. Aáry Tamás Lajos a programmal kapcsolatban kiemlte, hogy Magyarország, sőt egész Európa büszke lehet az Immánuel Otthonban folyó munkára és arra, hogy ötödik legjobb pályázóként nyert támogatást az intézmény európai szervezetekkel összefogva a XX. századi Taigetosz- megemlékezés a fogyatékos emberek holokausztjáról elnevezésű program megszervezésére.

Emlékhelyek

Az EU Európa a Polgárokért program támogatásával 2014-ben megvalósuló programsorozat keretében, Debrecenben létrehoznak és felavatnak egy emlékhelyet a holokausztban elhunyt fogyatékos emberek emlékére. Az emlékhellyel kapcsolatban a sajtótájékoztatón Győri Zsófia az Immánuel Otthon vezetője elmondta, hogy még folynak a tárgyalások az Otthon és az Önkormányzat között a helyszínről és az avatás időpontjáról. A tervek szerint a fizikális emlékhely mellett egy virtuális emlékhelyet is létrehoznának. A programban ezen kívül vándorkiállítást indít útjára a népirtás elfeledett áldozatairól a Kézenfogva Alapítvány, valamint a projekt partnerek nemzetközi konferenciákat és workshopokat rendeznek, illetve kidolgoznak egy tananyagot középiskolásoknak és értelmi fogyatékos tanulóknak. Ezekkel a könyvekkel az osztályfőnöki, történelem és hit és erkölcstan órákon találkozhatnak a diákok. Győri Zsófia kiemelte, hogy a program célja a visszaemlékezésen túl a fogyatékos személyek társadalmi integrációját segíteni a többségi társadalom érzékenyítésével, illetve a fogyatékos személyek értékeinek felmutatásával. A programban a fogyatékos személyek társadalmi megítélése mellett, elsősorban a középiskolások nyitottságát vizsgálják majd.

Giflo Péter, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. programiroda- vezetője példaértékűnek nevezte a program megvalósulásának érdekében létrejött összefogást, valamint kiemelte, hogy szervezetük a tananyag kidolgozásban, a programok koordinálásában és a partnerek közötti kapcsolattartásban nyújt majd segítséget.

Az egyház nem lehet kívülálló

A sajtótájékoztató után Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese köszöntötte a jelenlévőket és hangsúlyozta, hogy a fogyatékos emberek holokausztját meg nem történté tenni nem lehet, ezért mindannyiunk felelőssége a megemlékezés.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke köszöntőjében kifejtette, hogy a holokauszt nem csak a zsidó emberek tragédiája, hanem mindenkié, ezért is különösen fontos, hogy a Zsidó Egyház mellett mások is megemlékezzenek a II. Világháború áldozatairól. Hangsúlyozta, hogy nagy a felelőssége az egyházaknak abban, hogy felemeljék szavukat a nem megfelelő tájékoztatás, az emberi élet fontosságával ellentétes gondolkodással szemben.

Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere beszédében kifejtette, hogy minden társadalom értékmérője az, hogyan gondoskodik azokról, akik segítségre szorulnak. Mint mondta, Debrecen e tekintetben is élen jár, hiszen állami, önkormányzati és egyházi szinten is gondoskodnak a rászorulókról. Hangsúlyozta, hogy míg más országok nyitottabban, természetesebben kezelik sérült társaikat, addig Magyarországon ez a nyitottság még nincs meg, ezért is fontos, hogy elfogadottá váljon itthon is, hogy nem mindenki születik egészségesnek, a nem emberséges magatartás ellen, pedig minden kornak fel kell emelnie a szavát.

A konferenciát Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg, aki beszédében szólt a fogyatékos emberek holokausztjának előzményeiről és elmondta azt is, hogy a Hitler féle eutanázia program az egyházi gyógyintézményeket sem kerülte el, ezért erről a témáról nem beszélhet kívülállóként az egyház. Hangsúlyozta, hogy ha az egyház kincseinek tartott fogyatékos emberekről beszélünk, vagy emlékezünk a holokausztra, akkor azt a legnagyobb józansággal kell tegyük, hiszen így segíthetünk a legtöbbet fogyatékkal élő társainknak.

Immánuel Otthon, Buzás Borbála, Képek: Barcza János