Bogárdi Szabó István püspök áhítata kezdetén úgy fogalmazott, ma már két évszázadot kellene visszalépni ahhoz, hogy közelebb juthassunk a szabadító igéhez: „Ha itt tartok áhítatot húsz éve, azt mondtam volna, hogy csak a huszadik századot, a hamis ideológiák sorsrontó századát kell átlépnünk, de bár a 21. századnak még az ötöde sem telt el, ez felül fogja múlni az előzőt.” Paul Johnson történész is azt mondta, a 20. század a radikális utópiák százada volt, a 21. század pedig a hedonizmusé lesz – az értelmiség mindkettőből kiveszi a részét és mindkettő gyűlöli a keresztyéneket. Az utópista azért, mert folyton beleütközik a 127. zsoltár figyelmeztetésébe: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” „Hiába a terv, hiába az igyekezet és az utópia, ha nem az Úr épít, hiába épít az építő – hangsúlyozta a dunamelléki püspök. – A hedonistát pedig az áldozat, a lemondás, az igazi szeretet valósága zavarja. Pontosan az, hogy rajta kívül mást is kellene szeretni.”

Pedig mint mondta, Jézus, Simon farizeus és a bűnös asszony története is a megbocsátás és a szeretet összefüggéséről szól. Jézust a naini ifjú feltámasztása után prófétaként tartották számon, ezért is hívja meg őt magához a farizeus, majd megbotránkozik rajta, hogy a prófétának hitt férfi engedi, hogy egy bűnös asszony rajongjon érte – pedig, ha tudná ki az asszony, nem hagyná. „De Jézus, a próféta, tudja az isteni igazságot, hogy akinek sokat bocsátanak meg, az jobban szeret – folytatta a dunamelléki püspök. – A közönyösségünket és az itt-ott tapasztalható Isten-ellenességünket nézve ma is úgy élünk, mint akiknek sohasem lett volna adóssága, mintha Isten tartozna nekünk – ez pedig farizeusi póz.”

Jézus maga is arra figyelmeztetett, hogy ha a farizeusok valamilyen oknál fogva nem jutnak be Isten országába, mást se engednek be. Jézus Krisztus azonban tudja, mit jelent az adósság emberi viszonylatban: az adós menekül, a hitelező üldözi. Ahol adósság, vétek, lerendezni való van, ott mindent lehet, csak egymást szeretni nem. „Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek” – emlékeztett Bogárdi Szabó István Pál apostol szavaira, majd arra, hogy ez még inkább így van az Istennel való kapcsolatunkban. „Jézus megmutatta, hogy minden az isteni elengedésből fakad: az szeret jobban, akinek többet engedtek el. Ez a kegyelem útja, másképpen nem juthatunk Isten közélébe – hangsúlyozta a püspök. – A bűnünk a nagy közbevettetés, de Isten az, aki megoldja a lehetetlenséget, eloldja az adósságballasztot, feloldja az ellenségeskedést: megoldja, eloldja, feloldja – éljetek vele! Ezért jött Jézus és ez a tapasztalata mindenkinek, aki Őt követi.”

A farizeus úgy gondolta, ha Jézus próféta volna, akkor tudta volna ki az asszony és ki ő, ahogy később, nagypéntek reggelén a tömeg is úgy gondolta, ha próféta volna, tudná, ki ütötte arcon. „De Jézus próféta volt, mert így könyörgött a kereszten: »Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!« – figyelmeztetett Bogárdi Szabó István. – Mi hát az akadálya, hogy a szeretet munkáját végezzük?”.

Budapesti Németajkú Református Egyházközség templomába tartott alkalmon Bogárdi Szabó István püspök mellett Osztie Zoltán atya tartott rövid áhítatot. Az elcsendesedésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és számos parlamenti képviselő is.

reformatus.hu