A külügyi szaktanácsadó képzésről Pákozdi Csaba egyetemi docenssel, a Külügyminisztérium Kisebbségi Jogi Főosztálya vezetőjével, a szakirányú továbbképzés szakvezetőjével beszélgettünk, míg a kommunikációs terültről Tóth Andrást, a KRE-ÁJK infokommunikációs jogi tanszékének vezetőjét kérdeztük. 

"Minden területen van igény hívő szakemberekre"

Az Állam- és Jogtudományi Kar hirdette meg a külügyi szaktanácsadó képzést, de nem csak jogászokat várnak.
Egy minisztériumban nem mindenki jogász, sőt, a többség nem az. Egy probléma megoldásánál fontos, hogy a problémamegoldó gondolkodás több forrásból táplálkozzon. A külügyi szféra egyik legnagyobb nehézsége, hogy gyors döntéseket igényel, amelyekhez több helyről kell beszerezni a szükséges információkat. A döntések mindig sok és árnyalt információ feldolgozásából állnak össze, ezért kell felsőfokú végzettség ehhez a munkához, de nincs megkötve, milyen típusúnak kell lennie ennek.

Mire jogosít fel a külügyi szaktanácsadó képzés elvégzése?
Alapvetően a központi közigazgatásban elhelyezkedni kívánóknak szeretnénk olyan képzést kínálni, amely munkára jelentkezésénél vagy előrelépésnél előnyt jelenthet számukra. Diplomatákra, külügyi szakértőkre, elemzéshez értőkre mindig szükség van. Nemcsak a minisztériumoknak van igényük egyre képzettebb munkatársakra, hanem az ott dolgozóknak is van igényük arra, hogy a megszerzett tudásukat még jobban elmélyítsék.

Milyen munkaformákkal fognak találkozni a hallgatók?
Igyekszünk gyakorlati jellegű képzést adni, ezért is tagja számos olyan szakember az oktatói karnak, akik az elméleti háttéren túl a gyakorlati problémákat is jól ismerik, ezekkel foglalkoznak a munkájuk során. Nehéz ilyen szakembereket találni manapság, ezért a mi képzésünknek ez lesz a fő erőssége. A mi oktatóink tudományos felkészültségük, doktori fokozatuk mellett rendelkeznek kellő gyakorlati ismeretekkel is.

Önnek mi a szakterülete?
Kisebbségvédelemmel, emberi jogokkal, a határon túli magyarsággal kapcsolatos problémákkal foglalkozom. Korábban egyetemi oktatóként főként nemzetközi közjoggal foglalkoztam.

Máshol is lehet hasonló képzést kapni?
A nemzetközi kapcsolatok szak igen kedvelt, de kifejezetten külügyi szaktanácsadó-képzés nincs másik az országban.

Hogyan épül fel a képzés?
Ez egy két féléves, esti munkarendű képzés. A szokásos diplomácia és protokoll mellett vannak olyan speciális kérdések is, mint tárgyalástechnika, magyar nemzetpolitika és kisebbségvédelem, emellett a gazdasági diplomácia is előkerül a tematikában. Politikai elemzést is tanítunk, ami ugyan elmélet, de nagy segítséget nyújt a helyes és gyors döntések meghozatalához a gyakorlatban.

Van igény ebben a szférában hívő szakemberekre?
Minden területen volna igény hívő szakemberekre. A magas fokú erkölcsiség a civil, laikus társadalomban is fontos. A diplomácia, a külügy olyan viszonyrendszer, ahol ezek az értékek elsősorban emberi értékekként jelennek meg – egy diplomatánál is fontos a becsület. A diplomata igen kellemetlen helyzetbe kerülhet, ha észreveszik rajta, hogy nem tisztességes, vagy ha például megvesztegethető. Azt kell megtanulnunk, hogyan tudjuk úgy átadni az álláspontunkat, hogy az érvényesülni tudjon, és ehhez szilárd erkölcsi alap szükséges.

Az adatvédelmi és szerzői jogban való jártasság keresett szaktudás

Az infokommunikációs szakjogász-képzés nem új képzés, több éve készen volt az egyetemen az oktatási hivatal által is elfogadott képzéstervezet, de mostanra állt össze az a szakembergárda, amely képes a keretek tartalommal való kitöltésére. Mindezt vélhetően segítette, hogy tavasszal létrejött a jogi karon az infokommunikációs jogi tanszék.

Hogyan épül fel a képzés?
A szakjogász-képzések általában négy félévesek, amelyből az utolsó félév a szakdolgozat írására szánt idő. Az első félévben általános alapozást kapnak a hallgatók, és az információs társadalom alapjogi, közgazdasági vonatkozásai kerülnek terítékre. A második félév kifejezetten az elektronikus hírközlésre, ha úgy tetszik, a kommunikációt átvivő infrastruktúra jogával foglalkozik, a harmadik félév pedig az elektronikus kereskedelem és az elektronikus média jogaira fókuszál. A képzés struktúráját készen kaptuk, nekünk az oktatókat kellett ehhez hozzárendelni. Szerencsés helyzet, hogy az oktatói állomány jelentős többsége a karról került ki, mindamellett, hogy a szakjogász képzésben is fontos, hogy gyakorlatias képzettséget adjon. Az előadásokat is igyekszünk a lehető legtöbb élő tartalommal, például esettanulmányokkal megtölteni.

Kik jelentkeznek erre a képzésre?
Alapvetően két okból jelentkeznek hallgatók a szakjogász-képzésre. Vannak olyanok, akik már ilyen területen, mondjuk távközlési cégnél dolgoznak jogászként, jogtanácsosként, vagy ügyvédként olyan ügyfelekkel foglalkoznak, akik ebben a szektorban tevékenykednek, és szeretnék a felhalmozott, értékes gyakorlati tudásukat elméleti rendszerbe rendezni. Ők nincsenek túl sokan, mert kevesen dolgoznak jogászként ezekben az ágazatokban, hiszen nincsen túl sok médiavállalat, távközlési cég Magyarországon. A többség azért jön, mert bővíteni szeretné ismereteit vagy tevékenységi körét. A gyakorlat igazolja is, hogy a karrierben előnyt jelentenek a szakjogászi végzettségek.

Milyen előnyt jelent a képzés elvégzése?
Az adatvédelmi jog, a szerzői jog, a médiajog egyes területei, akár a versenyjog tipikusan olyan területek, amelyek bármely vállalati jogtanácsos napi munkájában előkerülhetnek. Az adatvédelmi és a szerzői jogban való jártasság keresett szaktudásnak számít, és a Károli kifejezetten jeles szakemberekkel rendelkezik e területen.

Mi a legnagyobb vonzereje a képzésnek?
Minthogy a már piacon lévő hasonló képzésekkel minőségben felvesszük a versenyt, ezért sajnos az ár a legnagyobb húzóerő – mi csak árban tudjuk felvenni a versenyt, hiszen az oktatás minőségből nem engedhetünk. Nehéz helyzetet teremt, hogy a képzésünk még ismeretlen az országban, és az is nehézség, hogy ez a fajta oktatás nagyon más szemléletet kíván meg, mint a graduális oktatás. Nem véletlen, hogy az egyetemek általában elkülönült szervezeti egységben végzik a szakjogász képzést, hiszen ez alapvetően piaci szemléletű, nem klasszikus tanár-diák közeg. Ez egy nehéz, de szükségszerű műfaj.

Szelídíthet ezen a piaci szemléleten, hogy egyházi egyetem szervezi meg a szakjogász képzést?
Remélem, hogy így lesz, hiszen főleg a karról jönnek oktatóink, akiknél reménység szerint igaz, hogy keresztyén emberek. Gyökössy Endre mondta: a keresztyén ember éljen úgy, hogy tőle kérdezzenek. Ha az oktatók valóban keresztyén emberek, akkor hozzáállásuk még a papírt vásárolni jövő diákokban is kérdéseket ébreszthet.

Bagdán Zsuzsanna

Bővebb információt a szakokról és a felvételi lehetőségekről itt találnak