Tildy Zoltán 1889. november 1-én született Losoncon, értelmiségi családban. 1910-ben végezte el a Pápai Református Teológiai Akadémiát, majd egy évig Belfastban tanult teológiát. Lelkészként előbb a Somogy megyei Szennán, az 1920-as években Tahitótfaluban, majd 1932-től 1946-ig Szeghalmon szolgált.

1917-ben lépett be a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba, majd követte Nagyatádit az Egységes Pártba.

Barátjával, Bereczky Albert (1893-1966) református lelkésszel együtt 1922-ben megalapította a Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt.-t, amelynél a Keresztény család, a Téli Újság, a Református Lelkipásztor, valamint a Magyarföld című lapok szerkesztője és kiadója volt. A nyomda előbb Tahitótfaluban, majd Budapesten, Zuglóban, a Bethesda Kórház mellett működött. A Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt. pénzügyeit nem kezelte kellő körültekintéssel, ezért a nyomda irányítását az 1930-as évek elején átadni kényszerült.

1929-ben Nagy Ferenccel együtt ő szervezte meg a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot, amelynek ügyvezető alelnöke, 1945-től országos pártelnöke lett. Először az 1935-ös választásokon jutott be az Országgyűlésbe, majd 1939-től Magyarország német megszállásáig is képviselő volt. Ezután illegalitásba vonult és csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz.

A második világháború után tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választáson is mandátumot szerezett, akárcsak fia, Zoltán és felesége, Gyenis Erzsébet. 1945. november 15-től 1946. február 1-ig miniszterelnök volt. Kormányának tagja volt többek közt Nagy Imre is belügyminiszterként.

Amikor 1946. február 1-én az Országgyűlés kikiáltotta a köztársaságot, az első köztársasági elnök Tildy Zoltán lett. Nagy Ferenc új kormányt alakított, a kommunisták részvételével. Tildy tudomásul vette a szovjet befolyás növekedését és nem szállt szembe a Magyar Kommunista Párt kizárólagos hatalmi törekvéseivel szemben sem. Az ekkoriban lefolytatott népbírósági perekben hozott halálos ítéleteket államelnökként Tildy Zoltán írta alá.

1946-ban a kommunisták belső ellentétek szításával szétrombolták a kisgazdapártot, Nagy Ferenc miniszterelnök pedig az ellene felhozott koholt vádak miatt nem tért haza Svájcból. Tildy Zoltán 1947-ben feloszlattatta a parlamentet és augusztus 31-ére új választásokat írt ki, amelyek a „kék cédulás" választásokként híresültek el. Veje, Csornoky Viktor hazaárulás vádjával való letartóztatása miatt mégis lemondásra kényszerült 1948. július 31-én. Ezután Tildyt 1956 májusáig házi őrizetben tartották.

1956. október 26. és november 4. között a Nagy Imre-kormányában miniszterelnök-helyettes volt. A forradalom leverése után, 1958. június 15-én hat évre ítélték. 1959 áprilisában egyéni kegyelemmel szabadult. Ettől kezdve teljes visszavonultságban élt 1961. augusztus 3-án bekövetkezett haláláig.

Emléktáblája Budapesten a Pollack Mihály téri Festetics-palota oldalán

A Legfelsőbb Bíróság Tildy Zoltánt halála után 28 évvel, 1989. július 6-án rehabilitálta.

Nevét Tahitótfaluban híd, Szeghalmon iskola őrzi, szobra a szeghalmi református templom mellett található.

Millisits Máté, fotó: mek.oszk.hu, Wikipédia