Egykori szolgálók a REFISZ-ben

Nem volt ez másképp az idei évben sem. Augusztus 10–16. között ugyanis újra megrendezték Balatonszárszón a REFISZ nyári táborát az SDG Családi Hotel és Konferencia Központban, melyen idén összesen kétszáz fiatal vett részt Tarpától Zalaegerszegig. Voltak, akik régi motorosokként rutinosan mozogtak már a szárszói táborhelyen, mások első alkalommal vettek részt az egyhetes táborozáson. Sokan jöttek csoportosan, gyülekezeti fiatalokkal, barátokkal összefogva, de volt, aki egyedül érkezett a közösségéből. Más-más emberek, más elvárások, más elképzelések. De az alap itt is közös volt: az Istenbe vetett hit.

„Tusakodjatok a hitért" (Júd. 1,3) – ezt az igét választották a REFISZ vezetői a tábor mottójául. A hat napos színes programsorozat keretében erre is sokszor nyílt lehetőség. Egy-egy napot Pogrányi Károly diósdi lelkipásztor reggeli áhítatai, és Faragó Csaba dunaharaszti lelkész esti evangelizációi foglaltak keretbe. Ezeken az alkalmakon a lelkipásztorok igemagyarázatain keresztül mindenkinek lehetősége nyílt arra, hogy Isten színe előtt elcsendesedve szembesüljön saját lelki harcaival, azokkal a dolgokkal, amelyek elválasztják őt önmaga, a környezete és az Úr Isten igazi és alapos megismerésétől. Sokan fordultak legbensőbb kétségeikkel, kérdéseikkel a táborban résztvevő lelkészekhez, lelkésznőhöz, csoportvezetőkhöz, s ezekkel kapcsolatban közösen kérték Isten vezetését.

Balczó András

A napi programok fontos állomása volt délelőttönként a kiscsoportos beszélgetés, illetve a műhelyfoglalkozás, délutánonként pedig a sportversenyek, a filmklub és a Láthatatlan színház. Esténként meghívott vendégek – Kerekes Szabolcs író, Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó, Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, református lelkipásztor, valamint a váci fegyház egykori fogva tartottai – meséltek a fiataloknak az életükről, Istenbe vetett hitükről.

Az egyhetes REFISZ-tábor egyik legnagyobb erőssége mindezek mellett a közösségteremtés volt. Idegen emberek váltak jó ismerősökké. Barátságok születtek és mélyültek el itt. Hamvas Béla szerint minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna, s ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember a barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat, mert valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt. Ez a gondolat különösen igaz a keresztyén kapcsolatokra, hiszen Krisztus tanítása szerint, mi mindannyian testvérek vagyunk (Mt. 23,8). Testvérek a hitben. Akik, ha kell, odaállnak a másik mellé a próbák idején. Akik tudnak együtt örülni a másik sikerének. Akik jól tudják, hogy valójában mindannyian „csak" egy-egy darabkája vagyunk annak a hatalmas kirakósnak (testnek), melynek egyetlen feje és irányítója van: az Úr Jézus Krisztus. Az ilyen kötelékek pedig nem könnyen szakadnak el.

„Októberben találkozunk! Viszlát, az őszi konferencián! Jövőre ugyanitt, ugyanekkor!" – a tábor végén a résztvevők ezekkel a szavakkal vettek búcsút egymástól és a REFISZ csapatától, akik egy fizikailag kissé talán fárasztó, de lélekben és élményekben gazdag hét után már az október 23–25. közötti jászberényi őszi konferenciájukra készülnek, ahova szeretettel várnak minden régi és új ismerőst.

Refisz.hu, fotó: Szoboszlai Zoltán