Immár negyedszer tartottak keresztény-zsidó imaórát az ökumenikus imahét utolsó napján az Avilai Nagy Szent Terézről elnevezett belvárosi katolikus templomban. Erdő Péter bíboros az Ézsaiás 65,17-25 alapján prédikált. Hetven évvel a második világháború után mintha nekünk szólna ez a prófétai jövendölés, de hangsúlyozta: bár Európára egy békésebb korszak köszöntött, a prófécia beteljesülése, a világ teljes kibékülése Istennel még várat magára. Az esztergom-budapesti érsek ugyanakkor arról beszélt: „Jónás próféta történetéből tudjuk, hogy Isten a bűnös várost is meg akarta menteni pusztító haragjától. Isten a béke és az áldás Istene. Bármennyi szörnyűség is van körülöttünk, Isten nem akarja, hogy lángba boruljon a világ." Van tehát okunk a hálaadásra, tette hozzá, ezért nekünk alkotó, másokért felelős szeretettel kell Isten akaratát keresnünk.

Erdő Péter bíboros

Kardos Péter főrabbi Berzsenyi Dániel szavaival figyelmeztette hallgatóságát: „forr a világ", embereket gyilkolnak ma is a vallás nevében. Mint mondta, ebben a helyzetben felértékelődik, hogy „testvérekként ülünk és imádkozunk együtt". Nem volt ez mindig így: „Volt idő, mikor a kereszt és a csillag ellentétei voltak egymásnak". Hosszú és véres út vezetett odáig, hogy a katolikus liturgiából kikerüljön az „álnok zsidó" kifejezés, s hogy a zsidók azért adjanak hálát, hogy Isten zsidónak teremtette őket, nem pedig azért, hogy nem gójnak.

„Minden keresztényben lakik egy zsidó" – idézte Ferenc pápát Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) főtitkára, utalva Názáreti Jézusra, a Szentháromság egyik tagjára. Arról is beszélt, milyen szoros a kapcsolat a két vallás között. A főrabbi és a főtitkár megemlékeztek a kereszténnyé lett izraelitákról, akiket szárazásuk miatt mégis elhurcoltak a második világháborúban, valamint a főváros pesti oldalának felszabadulásával egyidőben zajló nyilas mészárlásról a városmajori zsidó kórházban. Ugyanakkor megemlékeztek a zsidómentésben aktívan részt vállalókról is. Papp János baptista egyházelnök a hetven éve s az azóta derékba tört életekért imádkozott, Hecker Frigyes nyugalmazott metodista szuperintendens arról beszélt, hogy a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal.

Kardos Péter főrabbi

„Nemcsak az ember sóvárog Isten után, hanem Isten is közösséget keres velünk, s ezt a közösséget ünnepelhettük az elmúlt nyolc napban" – utalt a mögöttünk lévő imahétre Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök. Pataky Albert, a pünkösdi egyház lelkészi elnöke is az Istennel folytatható párbeszédért adott hálát, s a mások iránti felelősségre hívta fel a figyelmet. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára pedig a közös tanúságtétel hitelességéért könyörgött.

Kalota József ortodox érseki vikárius Ferenc pápa és I. Bartomoleosz egyetemes ortodox pátriárka közös nyilatkozatát idézte. Ebben az egyházfők – amellett, hogy hitet tesznek a katolikusok és ortodoxok közötti teljes egységre való törekvés mellett –, sürgetik fegyveres konfliktusok békés megoldását és a kölcsönös tiszteleten alapuló vallásközi párbeszédet az iszlámmal. Ukrajna esetében pedig a nemzetközi jogok betartására kérik a konfliktusban álló feleket. A megbékélésért imádkozott Tarr Zoltán református zsinati tanácsos is, hogy se fegyverekkel, se szavakkal ne gyilkolják egymást az emberek. Szécsi József, a KZST főtitkára elfogadhatatlannak nevezte az erőszakot és mások vallási meggyőződésének pocskondiázását is, ugyanakkor egyértelművé tette: az iszlám nem azonos a terrorizmussal.

Feke György, képek: Vargosz