A nemzeti köznevelésről szóló 2011/CXC. törvény 35. §-a – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – a következőkről rendelkezik:

35. § (1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.
(2) A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokú iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék.
(3) Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint.
(4) A hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az óvoda, az iskola, a kollégium - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor a 32. § (1) bekezdés h) pontját kell alkalmazni, ugyanakkor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie.

1.) Csak az állami fenntartású iskolában és csak az általános iskolában érvényesül az új szabályozás!

35. § (1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

Nem szól a jogszabály a nem állami és a nem egyházi fenntartású általános iskolák helyzetéről. Nem tisztázott tehát azon intézmények helyzete sem, melyek 2013. január 1-jével állami fenntartásba kerülnek, azonban fenntartásuk jogát az – azt visszaigénylő, az átvilágítás során arra érdemesnek tartott – önkormányzatok köznevelési szerződés keretében határozott időre visszakapják. Amennyiben a nemzeti köznevelési törvényhez [a továbbiakban: Knt.] készülő végrehajtási rendeletek ezen intézményi kört nem tekintik majd az állami fenntartás részének, úgy az önkormányzati fenntartású intézményekben szervezhető hittanoktatás az egyéb intézménytípusokban (óvoda, középiskola, kollégium) szervezhető fakultatív hittanoktatáshoz lesz hasonló, a korábbiakhoz képest minimális eltéréssel.

2.) Az állami általános iskolában a hit- és erkölcstanóra szervezéséért egyértelműen az egyházi jogi személy felelős, azt nem veszi, nem veheti át az intézmény. Az erkölcstan ill. a hit- és erkölcstan „választható"-sága viszont feltételezi az azonos időpontban történő szervezést, mely további kérdések végrehajtási rendeletben történő szabályozását igényli:

• a szükséges tantermek biztosításának követelménye;
• az oktatók anyagi megbecsülésének egyenértékűsége;
• a tanügyi dokumentumok vezetésének, a tanulói hiányzások adminisztrációjának rendje;
• a tanulói teljesítmények étékelésének rendje.

3.) Egyéb intézménytípusokban (óvoda, középiskola, kollégium) a hittanoktatás szervezésének rendje nem változik.

35. § (2) A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokú iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék.

A foglalkozások rendjéhez történő illeszkedés gyakorlatilag a kötelező tanórai foglalkozások utáni szervezést jelenti. Súlyos fogyatékossága a jogi normának az, hogy továbbra sem kezeli az óvodai élet sajátosságaiból adódó eltérést: a nyitvatartási idő, a nevelési idő és a kötelező óvodai foglalkozások ideje eltérő időszakot jelölő fogalmak. Egyértelművé kell(ett volna) tenni, hogy a délelőtti időszakban is lehet szervezni nem kötelező óvodai foglalkozást.

4.) Az intézmény általános együttműködési kötelezettségének tartalma csupán „a rendelkezésre álló" helyiségek (és eszközök) rendeltetésszerű használatának, valamint a jelentkezéshez szükséges feltételeket biztosítására terjed ki.

35. § (3) Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel...
(4) ...Az óvoda, az iskola, a kollégium - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket...

A rendelkezésre álló tantermek hiánya miatt a gyakorlatban nem érvényesülhet a 35. § (1) bekezdés szabályozása. Feltételezve a katolikus hittanoktatás jelenlétét is, legalább 3 tanteremmel/csoportszobával kell rendelkeznie az adott időpontban az állami általános iskolának.

5.) Az egyházi jogi személy szervezi mind az állami általános iskolában szervezett választható hit- és erkölcstan órákat [35. § (1) bek.], mind az óvodában, középiskolában, kollégiumban (nem állami, nem egyházi intézményben) szervezett fakultatív hittanoktatást

35. § (3) ...Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint.
(4) A hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata...

A szervező egyház feladatai: a hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása,

a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése.

a) Az egyházi jogi személy illetékessége

A Magyarországi Református Egyház a hittanoktatásról szóló 2007. évi II. törvényben [a továbbiakban: Rht.] szabályozza a szervezést érintő illetékességi kérdéseket, valamint a tartalmi szabályozás terén „iránymutatás"-át. A Rht. 11. § (1) szerint a területileg illetékes református egyházközség szervezi a hittanoktatást, amennyiben azonban nem tud róla gondoskodni, akkor erről értesíti az esperest, aki minden lehetséges eszköz felhasználásával haladéktalanul gondoskodik a feladat megoldásáról.

b) A hittanoktatás tartalmának meghatározása

A tartalmi kérdéseket illetően a Knt. 35. § (3) bekezdésben meghatározott egyházi „iránymutatás"-t a ZS-124/2000. határozat szabályozza, melynek 2. § (1) bekezdése szerint: a helyi református hittantanterv elkészítéséhez a református egyházközségek és közoktatási intézmények a rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettantervet alkalmazzák. Az előírt tananyag feldolgozása, tanulók részére történő közvetítése tanórai foglalkozás keretében folyik, mely minimum heti 1 óra a nem egyházi fenntartású közoktatási intézményekben. A tartalmi szabályozás és az órakeret tehát illeszkedik az új köznevelési rendszerhez.

c) A hittanoktató alkalmazása

A hittanoktatót az egyházi jogi személy alkalmazza.

35. § (4) ...Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor a 32. § (1) bekezdés h) pontját kell alkalmazni, ugyanakkor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie.

A Knt. 32. § (1) bekezdés h) pontja és a 35. § (4) bekezdésének utolsó mondata között csupán a „más" szó a különbség, mely eltérés jelentőséggel nem bír. A Knt. 3. melléklete a nevelési-oktatási intézményben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit tartalmazza, melyek nem alkalmazandók a hittanoktatás szervezésére.

A Rht. 5. § (2) a) pontja rendelkezik az állami jogszabályban meghatározott feltételek alkalmazásáról. Református hit- és erkölcstan tanárként (vallástanárként) alkalmazható az a személy, aki gyülekezet által szervezett hittanoktatás esetén református lelkészi (MA), református hittanoktatói (BA), vagy református vallástanári (MA) oklevéllel rendelkezik. Nem felel meg tehát a Knt. által meghatározott „más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítésnek" a református/ protestáns teológus, a református közösségszervező és a diakónus szakképesítés, valamint a katechéta-lelkipásztori munkatárs szak lelkipásztori munkatárs szakiránya.

d) A hittanoktató és a foglalkozások ellenőrzése

A hittanoktatót és a foglalkozások megtartását az egyházi jogi személy ellenőrzi. A református hittanoktatók és a hittanoktatás ellenőrzését a Rht. szabályozza, azonban rendelkezései 5 esztendő távlatában sem érvényesülnek.

e) A hittanoktatásra történő jelentkezés szervezése

A Knt. 35. § (4) bekezdése az egyházi jogi személy feladataként határozza meg, azonban mindez nem történhet a fakultatív hittanoktatás jelenleg alkalmazandó rendje szerint, mivel kötelező tanórai foglalkozást az 1. tanítási naptól tartani kell, a szükséges feltételeket már a tanév kezdete előtt biztosítani kell. Ennek következtében a jelentkezés, a „választás" erkölcstan vagy hit- és erkölcstan között az 1. évfolyamra történő beiratkozás keretében történhet. A végrehajtási rendeletben rögzíteni szükséges a beiratkozásnál az egyházi jogi személy jelenlétét. Ennek hiányában a régi időkre emlékeztető folyamatok zajlódhatnak le (befolyásolás, lebeszélés).

6.) Az új köznevelési rendszer bevezetéséig megoldandó kérdések

a) Ki oktatja az állami általános iskolákban a kötelező erkölcstan tantárgyat?

A NEFMI munkatársai szerint a tanítók, majd felső tagozaton az ott tanító tanárok (várhatóan 60 órás) továbbképzés elvégzése után. Az erkölcstan tantárgy szakmai színvonalának biztosítása érdekében fontosnak tartjuk a pedagógus szakképzettséggel rendelkező református hittanoktatóink, vallástanáraink, lelkipásztoraink megfeleltetését a képesítési követelményeknek, amennyiben szükséges a meghirdetendő továbbképzések elvégzése után. Pedagógusképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményeinknek be kell tudni kapcsolódni a továbbképzések szervezésébe. Meg kell teremteni annak a feltételét is, hogy lelkipásztor képesítéssel (és továbbképzéssel) részt lehessen venni az erkölcstan tantárgy oktatásában állami általános iskolában.

b) Tudják-e biztosítani egyházközségeink (egyházmegyéink) a délelőtti időszakban az 1. és 5. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben a párhuzamosan tartható hittanórák ellátását?

A felmenő rendszer következtében csak ott lehet gond, ahol egy egyházközség területén – a személyi feltételekhez képest – sok állami intézmény található. A rendelkezésre álló idő alatt egyházmegyei szintű hittanoktatási feladat-ellátási terv készítését kell elrendelni.

c) Rendelkezésre áll-e elegendő tanterem az állami általános iskolákban?

Nagyobb falvaktól kezdődően általában igen, viszont a 35. § (4) bekezdés csak a rendelkezésre álló eszközök biztosítását írja elő, a rendelkezésre nem álló eszközök megakadályozhatják a szervezést. A párhuzamos hittanoktatás lehetőségének hiánya negatívan hathat a hittanoktatás létszámára. Országos (MRE-KIM) és járási (egyházmegye) szintű egyeztetések beindítása szükséges országos szinten azonnal, helyi szinten a 2012/13. tanévben. Ez az egyeztetés terjedjen ki a tanulók jelentkeztetésének rendjére és a végrehajtási rendelet teljes szabályozási körére.

d) Ki finanszírozza a hittanoktatást?

Az ún. fakultatív hit- és erkölcstanoktatást az állam finanszírozza. Súlyos feszültséget jelent az óradíjak alacsony mértéke, az erkölcstanoktatás ill. a hit- és erkölcstanoktatás párhuzamos tartása esetén a helyzet még tarthatatlanabbá válik. Azonnali feladat a 2013. évi állami költségvetés előkészítésének szakaszában egyeztetés kezdeményezése (MRE-KIM) a 2013. szeptember 1. utáni finanszírozásról.

e) Pedagógiai-metodikai területen versenyképes-e hittanoktatásunk?

Vegyes az összkép. A Református hittanoktatási kerettanterv bevezetésével összefüggő jogi szabályozást általában figyelmen kívül hagyták egyházközségeink. Tovább már halaszthatatlan feladat a Református hittanoktatási kerettanterv megújítása, (munka)tankönyvek, feladatgyűjtemények, tanári segédkönyvek kiadása, ehhez az anyagi feltételek biztosítása.

f) Eleget tud-e tenni egyházunk ellenőrzési kötelezettségének a hittanoktató és a foglalkozások terén?

Jelenleg egyértelműen nem. Törekedni kell a már rendelkezésre álló belső egyházi jogszabályok betartására és betartatására.

Papp Kornél