Az EKD Tanácsának elnöke, Dr. Nikolaus Schneider lelkész jelentésében több fontos kérdésre tért ki. Nem hagyta említés nélkül XVI. Benedek pápa kora őszi látogatását a reformáció földjén. Emlékeztetett arra, hogy a katolikus egyházfő beszédében, amit a főként Lutherről híressé vált erfurti dómban mondott el, így fogalmazott: nem hozott ökumenikus vendégajándékot. Erre a mondatra felkapták fejüket a protestáns egyházi vezetők. „Nem vártunk el a vendégtől ilyen ajándékot, de tartalmi impulzusokat igen. Ezek pedig elmaradtak mind a papi hivatal mind az egyházról szóló tanítás tekintetében” – összegzett Schneider. 

Az elnök óvott attól is, hogy az egyházat akár a pápa, akár más valaki féltse az úgy nevezett elvilágiasodástól. Schneider szerint az a tény, hogy Isten Jézus Krisztusban eljött erre a világra, azzal is jár, hogy keresztyén hitünket nem a világtól elidegenedve vagy abból kimenekülve éljük meg, hanem pont fordítva, felelősen ezért a világért, s áthatva ezt a világot hitünkkel. Hozzátette még azt, hogy „ne hagyjuk megtéveszteni magunkat. Az elmúlt években elért ökumenikus bizalmat tovább fogjuk ápolni…”. 

Az egyházi sztrájkjog ellen

Az EKD vezetője beszéde társadalompolitikai részében fontosnak tartotta, hogy a minimálbérről az egyházban is vita folyik. A szociális piacgazdaságban ugyanis nem lehet elfogadni azt az üzleti modellt, amelyik annyira alacsony bérekkel kalkulál, hogy a munkavállaló elveszíti szociális biztosítását és biztonságát.
November 4-én Magdeburgban több, mint 1 000 egyházi alkalmazott vonult az utcára az ország különböző részéből, s követelte a sztrájkjog elismerését az egyházban és a diakónia területén is. Németországban a diakóniai intézményekben, kórházakban, betegotthonokban, sérült embereket olykor életük végéig ápoló otthonokban mintegy négyszázötvenezren dolgoznak.
A vitás kérdéseket Schneider szerint nem sztrájkkal kell rendezni az egyházban, hanem a harmadik út gyakorlatával. Ez azt jelenti, hogy a munkajogi bizottságokat kell jól működtetni, és egyenlő arányú részvétellel a szolgálatot vállalóknak és a szolgálatokat kínálóknak közösen kell kidolgozniuk a munkaidőre és a bérekre vonatkozó elfogadható megoldásokat.

Üldözött keresztyének mellett

A zsinati vezető imádságra szólította fel az egyházak közvéleményét, híveit, közösségeit az üldözött és elnyomott keresztyénekért, olyanokért, akik Egyiptomban, Észak-Koreában, Indonéziában és más országokba élnek. „Addig nem ünnepelhetjük és gyakorolhatjuk jó lelkiismerettel a szabadságot egyházunkban, amíg nem állunk ki az üldözött és megalázott hittestvéreink mellett” – hangsúlyozta Schneider. Ő is emlékeztetett arra a már világszerte ismert számra, hogy 64 muszlim, kommunista, buddhista és hindu többségű országban mintegy 100 millió keresztyén szenved üldözés, hátrányos, durva megkülönböztetés miatt.

A misszió az egyház szívverése

Ralf Meister hannoveri tartományi püspök szerint az az egyház, amelyik a missziói munkában elfárad, meggyengül, az „szívritmus zavart fog kapni”. Meister szerint a misszió elsősorban nem az új egyháztagok verbuválását jelenti, még csak nem is valamiféle keresztyén „világmegváltó” stratégiát, hanem egyszerűen azt, hogy tudatosítjuk: hitünknek egyetlen alapja, oka és „tárgya” Jézus Krisztus. A Krisztusba kapaszkodó, Őhozzá forduló, Reá tekintő hitet kell a missziónak ébresztenie, táplálnia, erősítenie.

Dr. Békefy Lajos

Források: EKD.de, idea.de, velkd.de, uek.de

Az EKD 22 evangélikus, egyesült és református egyház közössége, mintegy 25 millió protestáns egyháztag tartozik hozzá. Érdekesség, hogy idén a Zsinattal  párhuzamosan ülésezik a VELKD (Németországi Egyesült Evangéliumi-Lutheránus Egyház) főzsinata és az UEK (Evangéliumi/Protestáns Egyházak Uniója) nagygyűlése is. A VELKD-nek 8 tagegyháza van, közel 10 millió, főként evangélikus hívő tartozik hozzá. Az UEK-nak 13 tagegyháza van. A három egyházi csúcsszervezet közel 40 millió német protestánst fog össze és képvisel.