Mit jelent a konfirmáció a XXI. századi fiataloknak?

A konfirmáció, mint fogalom, egyszerre jelenti a felkészülés időszakát és magát a konfirmáció ünnepét is. Ez, így együtt, komoly támogatás a fiataloknak a vallás felé vezető úton és fontos lehetőség számukra, hogy jobban megérthessék, megismerhessék saját hitüket. Nézetem szerint az a helyes, ha a konfirmációs munka az érdeklődést ébreszti fel bennük. Jó lehetőség, hogy ebben az időszakban csoportosan tanulnak, mert ilyenkor alkalmuk nyílik tapasztalatokat cserélni is, ezek pedig a későbbiekben is meghatározók lehetnek számukra. Ez sokszor nem is a tanulás során történik meg, hanem különböző kreatív foglalkozások és játékok közben. Úgy látom, a konfirmáció egy fontos ünnepe és mérföldköve az Istenbe vetett hitük megismerésének, ez pedig épp annyira fontos ma, mint bármely más korszakban.

Ön katechetikával is foglalkozik. Mi könnyítheti meg a gyermekek és fiatalok számára Isten megismerését?

Természetesen ez egy folyamat, ami már gyermekkorban elkezdődik és melyhez a legnagyobb befolyás a szülői házból érkezik. Itt indul el a vallási oktatás, melynek csak folytatása a 12-14 éves korban kezdődő konfirmációs képzés. Ha a gyermekek vallási fejlődése elég korán megkezdődik, belenőnek és később már maguktól is érdeklődnek a keresztyénség iránt. A vallásos háttér fontos üzenetet hordoz, mely a konfirmáció során még mélyebb megismerést tesz lehetővé, ezért fontos, hogy a fiataloknak valódi kapcsolatuk legyen a családjukkal, a templommal és a gyülekezettel, miközben az előkészítőre járnak.

Vannak olyan módszerek, melyeket Európa szerte érdemes lenne átvenni?

A legfontosabb és talán legnehezebb a konfirmáció előkészítők során, hogy olyan helyzeteket teremtsünk a fiataloknak, ahol a kötelező alkalmakon túl, például táborok alkalmával, is együtt lehetnek, együtt tölthetik szabadidejüket. Ilyenkor érezhető a játékok és minták fejlesztő szerepe: a fiatalok nem csupán eltöltenek valahol néhány napot, hanem együtt indulnak útnak és együtt élnek át különböző helyzeteket. Elengedhetetlen, hogy ilyen eseményeken keresztül más megvilágításban is lássák önmagukat, ez a velük foglalkozó szakemberek számára is fontos újdonság. Ilyenkor másképp is fejlődhetnek, ennek kreatív és játékos módszereit pedig érdemes eltanulnia egymástól a különböző országokban tevékenykedőknek.

Mi volt a kutatás legfontosabb tanulsága?

A konfirmációs munkában közreműködők gazdag képzési kínálatát ismerhettünk meg, mellyel évről évre sok fiatal találkozik, mikor a konfirmáció előkészítőt választja. Ezek a fiatalok elégedettek a munkával és végül pozitív élményként élik meg a konfirmációt. Emellett azonban nem szabad elfelejteni, hogy folyamatos javításokkal és formálásokkal még jobbá válhat, még közelebb kerülhet a fiatalokhoz ez a folyamat. Ilyen tudatos formálás például, ha a templomainkban valóban a hitet próbáljuk megmagyarázni és közelebb vinni hozzájuk. Ez a legfontosabb: a fiataloknak még több lehetőséget adni, hogy saját maguk is aktívan alakíthassák elköteleződésüket.

Van olyan, amit érdemes lenne megváltoztatnunk a konfirmációs képzéssel kapcsolatban?

A legtöbb fiatalnak sokat jelent, ha mélyebben beszélgethet komoly kérdésekről, az életről és a hitről. Napjainkban a konfirmáció idején még kérdéses a hitük és nem kell, hogy elhallgassák kételyeiket. Megfelelő lehetőségeket kell biztosítanunk a beszélgetésre – a tananyagon túl is –, ehhez pedig sokszor nem is a lelkészre van szükség, hanem elkötelezett ifjúsági munkásokra.

Mi a következő lépés?

A kutatás folytatása, új szakasza, melynek során két évvel a konfirmáció után újra megkérdezzük a fiatalokat arról, hogy látják hitüket, fejlődésüket és viszonyukat a gyülekezethez. Muszáj megtanulunk, hogy a templommal és a gyülekezettel kapcsolatos gondolkodás nem csak a konfirmáció előkészítő és konfirmáció idejére szól, hanem folyamatosan tart. Meg kell ismernünk, hova jutnak el a fiatalok néhány év alatt.

Mit tehetünk, hogy a fiatalok közelebb kerülhessenek Istenhez?

Azt hiszem, a konfirmáló fiataloknak vannak terveik gyülekezeteikkel kapcsolatban, szeretnének személyesen is aktívak lenni, nekünk pedig muszáj számukra valódi válaszokat adni, hogy saját hitüket is tisztázhassák. A fiatalokkal foglalkozóknak nyitottaknak kell lenniük a kérdésekre és jelenlétükkel is szolgálni, vagy, ha kell, újratervezni a képzést. A fiataloknak leginkább ránk van szükségünk, akik értük szolgálunk.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Vargosz

Friedrich Schweitzer tübingeni gyakorlati teológiai professzor szervezete azt a nemzetközi konfrimanduskutatást, melyet kilenc éve kezdett meg egy kutatócsoport. A kutatás első szakaszában hét ország (Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Norvégia, Svédország és Svájc) konfirmandusait, lelkészeit, hitoktatóit és a szülőket kérdezték meg a konfirmációról, az egyházképükről és a személyes hitükről egy egységes kérdőív alapján. A 2012 őszétől 2013 tavaszáig tartó időszakban már a Magyarországi Református Egyház, illetve a hazai evangélikus és metodista egyházak is részt vettek. A kutatás eredményeiről korábban Hámori Ádám szociológussal beszélgettünk.