Kétszázötven évvel ezelőtt itt látta meg a napvilágot Kazinczy Ferenc költő, nyelvújító. Magyar nyelvünk nagy reformálójának mellszobra Trianon után száműzetésbe kényszerült, de a rendszerváltást követően, i99i-ben visszakerült méltó helyére. Érmellék "nótáskapitányának'; Fráter Lórándnak (i8~z-i93o) a mellszobra zoo9-ben került az őt megillető helyre. (Kazinczynak egyébként i9o~-ben épp Fráter Lóránd állíttatott először szobrot a településen.) A falu harmadik nagy szülöttének, Csiha Kálmán (i929-aoo~) református lelkésznek a mellszobrát november Zi-én leplezték le a település központjában álló, igen szép és rendezett parkban. Csiha Kálmán két évvel ezelőtt az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspökeként hunyt el Marosvásárhelyen. Az egyházi méltóság költő, publicista, számos vallásos témájú könyv szerzője is volt. Nyugalomba vonulása után főleg külföldi egyházközségekben hirdette az igét. Földi maradványait a marosvásárhelyi családi sírbolt őrzi. A szülőfaluban kialakított Kazinczy-Fráter-Csiha-emlékházban családja jóvoltából - megtekinthetők személyes tárgyai, többek között palástja és Bibliája is. Szobra november Zi-én került a másik két személyiségé mellé Érsemjén központi parkjában. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Csipa Kálmán unokái - Nagy Botond és Nagy Kálmán - leplezték le, és az egyházi vezetők áldották meg, többek között Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület újonnan megválasztott püspöke, valamint Tempfli József nyugalmazott római katolikus püspök. Az ünnepi, emlékező istentisztelet után Balazsi János, Érsemjén polgármestere, Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezetője, Szilágyi Mátyás, Magyarországi Kolozsvári főkonzulja, az egykori fogolytársak nevében pedig Bikfalvi György, majd a püspök lánya, Nagy Attiláné Csipa Emese szólt a nagyszámú közönséghez. Csipa Kálmán i9z9-ben földbirtokos családban született. Iskoláit Érmihályfalván, Sárospatakon, Debrecenben, újra Érmihályfalván, majd Zilapon és Nagyváradon végezte. Gyakori iskolaváltásai a család sorsát tükrözik, hiszen a második világháború és az azt követő kommunista hatalom vándorbotot adott a kezükbe. középiskolájának befejezése egybeesett családja kitelepítésével, amelyet ő maga csak azért kerülhetett el, mert éppen nem tartózkodott otthon. Teológiai tanulmányait Kolozsvárt végezte. Lelkészi szolgálatát 1954-ben kezdte Aradon, ahol megszervezte az arad-gáji gyülekezetet. 1957-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és koncepciós perben tízesztendei börtönre ítélték. Szabadulásáig megjárta Románia legrettegettebb börtöneit és internálótáborait. Több helyen fordult meg rabként, mint diákkorában iskolásként. 1964-ben általános amnesztiával szabadult, és először Gógánváralján, majd Marosvásárhelyen szolgált lelkészként. Itt - húszesztendei szolgálata során - öt új (!) gyülekezetet szervezett. 195-ben teológiai doktorátust szerzett, i98o-ban esperessé választották, majd az erdélyi egyházkerület püspöke volt. VERES EMESE-GYÖNGYVÉR