Közösségben az igazságosságért – ezt munkálni érkeznek a küldöttek Kárpát-medence református egyházaiból is Amerikába, most először egy deklarált közösség, a Magyar Református Egyház tagjaiként. Azzal a friss tapasztalattal, hogy a Krisztusban meglévő közösségünk, a történelem, kultúra és nyelv formálta egységünk nyilvános kimondásában és az ebből eredő összefogásban erő rejlik. Így viszi két egyház, a magyarországi és a szlovákiai reformátusság a magyar református közösség egészének kérését is a nagygyűlés elé.

A nyelvtörvény módosítása által súlyosbított szlovákiai helyzetet a nagygyűlés közös ügyekben kiadandó nyilatkozatait előkészítő bizottsága elé tárják a magyar és szlovák ajkú reformátusok egy nyilatkozatban. Ebben többek között így szólítják meg Szlovákia lakosságát: „Fordulunk ezért a Szlovákiában élő, különböző nyelvű, származású és identitású lakosokhoz: ne hagyják magukat egymás ellen fordítani. Sem jogi alap nélkül, sem jogszabályok által megalapozottan ne tanúsítsanak olyan viselkedést egymás anyanyelvhasználata és egymás identitásának kifejezésre juttatása ellen, amely akár aktuálisan, akár nemzedékekre megronthatja viszonyukat. Élve a demokratikus jogállamiság eszközeivel – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházhoz hasonlóan – szólaljanak meg bátran, ha a magától értetődő emberség szükségessé teszi, a másik ember szabadságjogainak és a békés együttélés feltételeinek védelmében.”

Alább olvasható a nyilatkozattervezet magyar és angol változata is.

A MRE és a SZKRE állásfoglalása a szlovák és a magyar nép megbékélésének szükségessége mellett

A Szlovák Köztársaságban élő magyar és szlovák nemzetiségű keresztyének közös, szolidáris állásfoglalása a szlovákiai államnyelvtörvény ügyében ráirányította a magyar református közösség figyelmét a szlovákiai interetnikus viszonyok súlyos helyzetére és a hívő emberek kiemelkedő szerepére és felelősségére a hasonló helyzetek megoldásában.

Keresztyén szemszögből nem lehet másként, csak aggodalommal szemlélni azokat a folyamatokat, amelyek megrontják a Szlovákiában együtt élő, különböző nyelvű és származású közösségek – különösen a többséget alkotó szlovákok és a kisebbségi helyzetű, szlovákiai magyarok viszonyát.

A történelem viszontagságai eleve fontos kihívássá tették mind a két közösség számára viszonyuknak a kölcsönös tolerancia és megértés, illetve a békés együttélés alapjára helyezését. Az utóbbi fél évtizedben azonban a helyzet drámai romlásának lehettünk tanúi, részben a másik népet megalázó politikai nyilatkozatok, a közösségek elleni nyílt vagy burkolt uszítás, a nyelvhasználati szabadság adminisztratív korlátozása és az elmérgesedő társadalmi konfliktus szlovákiai és magyarországi szélsőségek általi kihasználása formájában.

Ezek között a körülmények között egyedülálló a két nép kapcsolatában, hogy a Szlovák Köztársaságban, egy egyháztestben élő magyar és szlovák református keresztyének közös állásfoglalást tudtak elfogadni a többségi szlovák nép és a kisebbségi helyzetű magyar közösség viszonyát terhelő egyik legsúlyosabb aktuális problémáról: egy olyan új jogi szabályozásról, amely a kisebbségi helyzetű nemzeti közösségek anyanyelvhasználatának egyes eseteit törvényesített zaklatással és pénzbüntetéssel fenyegeti.

Az anyanyelvük és származásuk szerint különböző nemzetekhez, de a Megváltóba vetett hitük és református hitvallásuk szerint azonos identitásközösséghez, Jézus Krisztus Egyházához tartozó hívek közös állásfoglalása egyedülálló a magyar-szlovák kapcsolatrendszerben.

Olyan közös állásfoglalásról van szó, amely nemcsak elméletileg tesz hitet két nép közeledése mellett, de a viszonyt megrontó problémával és annak megoldásával konkrétan is foglalkozik. Mint ilyen, a szlovákiai egyházak között is első és úttörő jellegű, amire ott élő református hitvallású testvéreink jutottak.

A világ református keresztyénsége nevében erkölcsi kötelességünk szlovákiai testvéreink kezdeményezése mellé állni, és biztatással fordulni hozzájuk, megerősítve őket abban, hogy az út, amelyen járnak – ha jelenleg szembe megy is az embereket egymással szembe fordító evilági törekvésekkel és a nemzetet abszolutizáló álerkölcs hirdetésével, akkor is – az igazság felé vezet.

Hitünk szerint az emberek – s így a népek – viszonyát csakis az a szeretet teheti háborítatlanná, amely „nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal”, és amely „soha el nem múlik”. A Krisztusban való megbékélés evangéliuma számunkra az egyetlen alap a politikai és nemzeti feszültségek elleni határozott fellépésünkben és küzdelmünkben.

Az egymás szomszédságában élő népek, illetve az egyes országokban többséget alkotó nemzetek és a velük együtt élő, kisebbségi helyzetű nemzeti közösségek viszonyára is az egyetlen, tartós megoldás. Hisszük, hogy a szeretet és megbékélés Istenénél van az ítélet és a megoldás. Az Ő eszközei akarunk lenni.

Nekünk, református keresztyén hívőknek, a béke és az igazság mellett kiálló és a viszályt és jogháborítást elutasító, a nehéz élethelyzetbe kerültekkel szolidáris szeretet gyakorlására kell törekednünk. De azt is tudnunk kell, hogy ez önmagában véve nem elégséges. Hitünkből fakadóan együtt kell imádkoznunk a történelem Urához, elkérve tőle a viszály megszüntetésére általa elkészített megoldást.

Fordulunk ezért a Szlovákiában élő, különböző nyelvű, származású és identitású lakosaihoz: ne hagyják magukat egymás ellen fordítani. Sem jogi alap nélkül, sem jogszabályok által megalapozottan ne tanúsítsanak olyan viselkedést egymás anyanyelvhasználata és egymás identitásának kifejezésre juttatása ellen, amely akár aktuálisan, akár nemzedékekre megronthatja viszonyukat. Élve a demokratikus jogállamiság eszközeivel – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházhoz hasonlóan – szólaljanak meg bátran, ha a magától értetődő emberség szükségessé teszi, a másik ember szabadságjogainak és a békés együttélés feltételeinek védelmében.

Fordulunk a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság mindenkori politikai vezetőihez: saját hatáskörükben is és egymással együttműködve is következetesen törekedjenek minden állampolgáruk javának előmozdítására. Segítsék elő, hogy különböző nyelvű, származású, nemzeti identitású és hitvallású állampolgáraik egyaránt békében, biztonságban és szabadnak érezhessék magukat közös szülőföldjükön, és gyarapodhassanak egymás kölcsönös ismeretében és tiszteletében. Alapozzák meg a két nép és a két ország egymás iránti bizalmát és szolidaritását. Az EU normákkal összhangban ne szabjanak gátat annak, hogy állampolgáraik szabadon megválaszthassák politikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat, és az önazonosságukat kifejező közösséghez való tartozásukat.

S végül, de különösen is fordulunk a magyar és szlovák keresztyénekhez: törekedjenek a nehéz helyzetűekkel szolidáris, a problémákat határozottan, de tisztelettudóan néven nevező, azok megoldására következetesen törekvő szeretetre mind saját népük, mind a szülőföldjükön velük együtt élő népek, mind az idegenek iránt. Mutassák fel mindkét társadalomnak Krisztusban gyökerező reménységüket, amely szeretetre és az igazságban való megbékélésre ösztönöz. Forduljanak személyesen és együtt is Őhozzá a nehéz helyzetbe jutottak megsegítését, egyszersmind nemzeteik megbékélését és egymásra találását kérvén.

Mi is velük együtt fordulunk Istenünkhöz ugyanezekért. Isten áldása kísérje szlovák és magyar népét. Isten segítse a magyar és a szlovák nép politikai és etnikai feszültségeket meghaladó közeledését.

Reformed Church in Hungary’s position on the need for reconciliation between the Slovakian and Hungarian people

The common and united opinion of ethnic Hungarian and Slovakian Christians living in the Slovak Republic regarding the issue of the state language law in Slovakia drew the attention of the Hungarian Reformed community to the severe inter-ethnic conditions in Slovakia and the key role and responsibility of Christians to resolve situations like the one in hand.

From a Christian point of view, it is only with great concern that we can monitor the developments that are deteriorating the relationship between communities of different tongues and origins living in Slovakia, particularly the relationship between the majority Slovakians and the ethnic Hungarian minority living in Slovakia.

From the very beginning, historical adversities presented an important challenge for both communities to found their relationship on the basis of mutual tolerance and understanding as well as peaceful coexistence.  However, the last half decade has seen a dramatic decline in the situation, partly due to political statements belittling the other nation, implicit or explicit atrocities against communities, administrative restraints on the freedom of language use and the reactions of extremists both in Slovakia and Hungary to the worsening social conflicts.

Under such circumstances it is unique in the relationship between the two nations that Hungarian and Slovakian reformed Christians living in the Slovak Republic in one and the same church body were able to accept a mutual position on one of the most severe problems burdening the relationship between the majority Slovakians and the ethnic minority Hungarians at present: a new piece of legislation that threatens certain cases of ethnic minority communities using their mother tongue by imposing legalised persecution and fines.  

This mutual position of believers who belong to different nations due to their mother tongue and origin, but at the same time belong to a community of common identity that arises from their faith in the Redeemer and also their Reformed confession, i.e. the Church of Jesus Christ, is unique in the Hungarian – Slovakian relationship.

A mutual position which not only believes in and supports the convergence of the two nations at a theoretical level but also manifests itself in a document which deals, in particular, with the problem of the worsening relationship between the two nations and the solution to this problem. The position which our Reformed brothers and sisters adopted among churches in Slovakia is the first of its kind, a pioneering position.

In the name of the world’s Reformed Christian communities it is also our moral obligation to support the initiative of our Slovakian brothers and sisters and encourage and strengthen them that the path they are walking – even if it conflicts secular ambitions to turn people against one another and preaches pseudo-morals that turn the nation into an absolute entity – leads to truth.

In our faith, it is only love that can make peoples' - and also nations' - relationships peaceful, love which "does not delight in evil but rejoices with the truth" and which "never ends".  The Gospel of the reconciliation through Christ is the only basis for our endeavor and commitment in tackling against social tensions.
This is the only long-lasting solution to the relationship between people living as neighbours as well as majority nations and ethnic minority communities living in certain countries.  We firmly believe that from God alone comes solution and judgment is in his hands.

We, Reformed Christian believers, need to aim at practising love that supports peace and truth, rejects unlawfulness and takes solidarity with those living in dire straits.  We also need to recognise that this is not enough in itself. We must pray together in faith to the Lord, asking him for his solution to eliminate the strife.  

This is why we turn to people of different languages, origin and identity living in Slovakia:  do not turn against one another.  Do not act against one another’s use of their mother tongue and expression of identity, either with or without legal foundation, which would worsen the relationship just now or even for generations.  Availing ourselves of the means of a constitutional state – similar to the Reformed Christian Church in Slovakia – speak out boldly if self-evident humanity makes it necessary to protect others' rights of freedom and conditions of peaceful coexistence.  

We turn to the current political leaders of the Slovak Republic and the Republic of Hungary:  try to act for the benefit of every citizen within your own scope of authority, and in cooperation.  Help citizens of different languages, origins, national identities and religious confessions to feel in peace, safe and free in their mutual homeland and grow in each other’s knowledge and respect.  Lay the foundations for trust and solidarity between the two nations and the two countries. In terms of the basic values of the European Union don’t restrain citizens from defining freely their political, cultural, linguistic and religious identity and the belonging to those communities which represent their personal identity.

And last but not least we turn to Hungarian and Slovakian Christians:  strive to give love to nations who live with them in their homeland and also to strangers, love that expresses solidarity with those leading hard lives, determines problems clearly but respectfully by their name and aims to resolve those problems consistently.  Show their hope rooted Christ's grace, which urges us to mutual love and reconciliation. Turn to Him personally and also jointly asking for help for those living a hard life and the reconciliation and brotherhood of their nations.

We shall also turn to our God asking for the same.  May God help the Hungarian and the Slovakian people move closer together and overcome political and ethnic tensions.