„Az egyes ember és a nemzetek sorsát nem a vakszerencse, hanem a teljesítmény, a becsületes munka és az időtálló egyetemes értékekhez való ragaszkodás alakítja" – mondta Áder János köztársasági elnök március 15-én az Országházban, a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán, amikor megköszönte a kitüntetettek munkáját.

Áder János március 15-i ünnepi beszédében arról beszélt, hogy a reformkor küzdelme, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozata, valamint az azt követő megtorlás nem engedünk 48-ból mentalitása tette lehetővé Magyarország 1867 utáni felemelkedését. Ez a szellemi teljesítmény, alkotóerő naggyá tudott tenni egy a térképen kicsinek látszó országot.

„A polgári Magyarország születésnapján fejet hajtunk azon polgárok szellemi teljesítménye előtt, akik tudományos eredményeikkel, gyógyító munkájukkal, az életet kényelmesebbé tevő fejlesztéseikkel, felejthetetlen színpadi alakításaikkal, a hagyományok ápolásával, a következő nemzedékek nevelésével, válaszkereséseikkel a 21. század kihívására jól és bölcsen szeretik hazájukat" – méltatta a díjazottakat Arany János szavaira – Nem elég csak emlegetni: / Tudni is kell jól szeretni, / Tudni bölcsen, a hazát. – utalva a köztársasági elnök.

Az államfő hangsúlyozta, hogy a díjazottak által magasra tett mérce sokak látóhatárát képes megemelni, értékrendjét befolyásolni és sokakat képes jobb teljesítményre ösztönözni. „Példát és biztatást jelentenek mindannyiunknak. Isten adjon erőt további munkájukhoz!" – kívánta Áder János.

Reformátusok a Széchenyi-díjasok között

Bogárdi Szabó István, egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke, a dunamelléki püspök, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának egyetemi tanára a reformáció korabeli hitvallási iratok és teológiai értekezések magyar fordításainak megújítása mellett az új kiadások gondozását is magába foglaló, teológiatörténeti jelentőségű tudományos munkája, valamint értékes oktatói és közéleti tevékenysége elismeréseként kapta meg a kitüntetést. „A lelkipásztoroknak és a művelt keresztyén embereknek saját anyanyelvükön kell párbeszédképesnek lenniük minden más tudománnyal, ezért folyamatosan alakítani kell a teológia nyelvét" – nyilatkozta a díjátadón.

Kósa László etnográfust, történészt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az ELTE bölcsészkarának professor emeritusát, budahegyvidéki presbitert a 19. és 20. századi egyetemes és református művelődéstörténet területén kiemelkedő, főként az egyházak és a társadalom kapcsolatával foglalkozó tudományos életműve, valamint a néprajztól az agrár- és tudománytörténeten át a társadalom- és egyháztörténetig terjedő széles körű publikációs és szerkesztői tevékenysége, továbbá iskolateremtő pedagógiai munkája elismeréseként díjazták. „Az életmód- és a mentalitáskutatás művelődéstörténeti munkám legfontosabb pillérei" – nyilatkozta az MTI-nek.

Tőkéczki László történész, dunamelléki főgondnok, az ELTE bölcsészkara Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a magyar és az egyetemes történelem, illetve az eszme-, művészet- és művelődéstörténet területén egyaránt kimagasló tudományos és oktatói pályája, különösen Tisza István életművével kapcsolatos hiánypótló kutatásai és publikációi, valamint széles körű történelmi ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben. „Nem a tudomány, hanem a nép szolgálatát választottam" – mondta a vele készült interjúban.

A Széchenyi-díj annak adományozható, „aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el".

További református díjazottak
Március 15-én és 14-én további református személyiségeket díjaztak, róluk kapcsolódó cikkünben olvashatnak.

Forrás: MTI