„Mindezzel Iejáratták a Magyarországi Református Egyházat az egész ország előtt. Indítványomban a fegyelmi eljárás alatt is azt kértem, hogy a Bíróság Elnöksége a vizsgálat idejére Hegedűs Loránt Ielkipásztori tevékenységét függessze fel. Írásbeli kérésemre december 20-án Esperes Úr szóban tájékoztatott arról, hogy a Bíróság tagjai elfogultságot jelentettek be. Miután ez már a harmadik, hasonló okokból tett palástvesztési indítványom ifj. Hegedűs Loránttal szemben és az előző két esetben ugyancsak elfogultság miatt nem volt hajlandó eljárni a Bíróság, előzetes jelzésemmel összhangban ezennel Iemondok közel huszonhárom éve, hat választás során megerősített tisztségemről” – áll abban a levélben, amelyet dr. Horváth György jogtanácsos juttatott el a Budapest-Északi Református Egyházmegye espereséhez, Simonfi Sándorhoz, és amelyben lemondott választott egyházi tisztségéről. A lemondó levelet a jogtanácsos kérésére ismertetjük és a cikkhez csatolva teljes hosszában elolvasható.

Mint ismert, 2013. november 3-án a Budapest-Szabadság téri Egyházközség Hazatérés templomának előterében, istentisztelet keretében felavatták Horthy Miklós mellszobrát. November 5-én Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke fegyelmi vétség megállapítására irányuló vizsgálat lefolytatását kérte az illetékes egyházmegyétől. Ezt követően került a történtek kivizsgálása az egyházmegyei jogtanácsoshoz, aki lefolytatta az előzetes vizsgálatot: összegyűjtötte a hozzáférhető információkat a történtekről, tanúkat hallgatott meg.

A történteket az egyházmegye jogtanácsosa többek között úgy jellemezte, hogy „az istentisztelet középpontjában nem igemagyarázat állt, az esemény nagy részét Horthy Miklós méltatása tette ki. Felszólalt többek közt a zsidó származású képviselők Iistázásának követeléséről elhíresült Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő. […] A szószék mellett két csendőregyenruhás személy állt; ilyen csendőrök működtek közre több százezer magyar zsidó deportálásában 1944-ben.”

Az előzetes vizsgálat lefolytatása után „november 25-én, mint az Egyházmegye jogtanácsosa ifj. Hegedűs Loránttal szemben ’palástvesztésre vonatkozó’ fegyelmi büntetés alkalmazására tettem indítványt az Egyházmegye Bírósága részére a Szabadság téri Református Templomban november 3-án történt botrányos eseménysor miatt” – áll dr. Horváth György levelében.

Az egyházmegyei bíróság elnökségének – ezt az esperes és az egyházmegyei gondnok alkotja – háromtagú eljáró bírói tanácsot kellett kijelölnie a nyolc egyházmegyei bíró közül úgy, hogy legalább egy lelkészi és legalább egy világi tag legyen a tanácsban. Erre azonban – a jogtanácsos levele szerint – nem kerülhetett sor, mert többen elfogultságot jelentettek és így nem tudott felállni a fenti feltételek szerinti háromfős tanács.

A jogtanácsos alaposan megindokolta lemondását az esperesnek küldött levélben, szavai szerint „az opportunista, Iágymeleg gyakorlathoz nem kívánok tovább asszisztálni.” Dr. Horváth György szerint „az Egyházmegye Bírósága ugyanis nyilvánvalóan gyávaságból cselekszik – pontosabban ez okból nem cselekszik: a Jobbiktól és attól való félelmében, hogy a kuruc.infón megjelenik a nevük.” Idézte Bibó István gondolatát, aki szerint: „Demokrata az, aki nem fél a képzelt veszélyektől; mert a képzelt veszélyek éppen a félelem által válnak valóságossá."

Miután a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága nem tárgyalta az ügyet, a fegyelmi eljárás a Dunamelléki Református Egyházkerület egy másik egyházmegyéjéhez kerül. Így történt ez korábban többször is a Hegedűs Loránt ellen indult, fegyelmi vétséget végül meg nem állapító fegyelmi eljárások során is.

Csepregi Botond