A Doktorok Kollégiuma a Magyarországi Református Egyház legfőbb tudományos testülete, elnöke Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke, alelnöke Dr. Fekete Károly debreceni rektor, főtitkára pedig Dr. Kádár Zsolt. Közel négy évtizedes fennállása során a Doktorok Kollégiuma minden évben plenáris ülést, közgyűlést, és szekcióüléseket tart, 2005-től kezdődően Collegium Doctorum néven évenkénti periodikát jelentet meg a konferenciák anyagából. A testület munkája tudományos háttérmunkát jelent az MRE Zsinata számára.

Huszár Gálra és Bod Péterre emlékeztek

A Doktorok Kollégiuma idei évi plenáris ülésére augusztus 21-én a Selye János Egyetem központi épületének auditóriumában került sor. A szélesebb egyházi, közéleti érdeklődésre számot tartó plenáris ülés tematikája kettős irányba mutatott. A tágabb protestáns egyháztörténeti, illetve teológiatörténeti évfordulók aktív figyelőjeként a Doktorok Kollégiuma az idei év plenáris ülésének tematikáját egyik részről neves évfordulók jegyében alakította; rangos előadásokkal az 500 éve született Huszár Gál reformátor, hymnológus, nyomdász, püspök, valamint a 300 éve született Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész évfordulójára emlékezett. Más részről viszont a konferencia helyszínére való tekintettel a kisebbségben élő magyarság helyzetének, illetve a magyarság szétszórattatásának és összetartozásának témája is kiemelt figyelmet kapott.

A plenáris ülés kedd délelőtt Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) püspöke nyitó áhítatával vette kezdetét, majd Molnár János, a Selye János Egyetem dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Molnár János nagy örömét fejezte ki, hogy az idei évben Komárom, illetve egyeteme adhat otthont a Doktorok Kollégiumának, egyben tájékoztatást is nyújtott a Selye János Egyetem jelenlegi nehéz helyzetéről; az egyetem a szlovák kormány részéről a főiskolává való leminősítés kihívásával néz szembe. Molnár János dékán fokozottan hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy az egyetem megmaradjon, mindent meg kell tenni." Ennek érdekében széleskörű szerepvállalásra buzdította a résztvevőket.

Főtitkári köszöntésében Kádár Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyarság jelenlegi szétszórattatott helyzetében, a történelmi-, illetve politikai körülményeket figyelembe véve mégis nagy jelentőségű az a tény, hogy bár Szlovákiában, de mégis magyar egyetemen kerülhet sor a Doktorok Kollégiuma idei ülésére. Egyben kiemelte, hogy a Selye János Egyetem jelenlegi egyetem státuszának megmaradása nem csupán a szlovákiai magyarok ügye. Egész magyarságot érintő kérdés ez, melyben együtt és egymásért közösen kell cselekedni. A plenáris ülés programját ismertetve Kádár Zsolt főtitkár elmondta, hogy az előzetes elnökségi ülések egybehangzó döntései alapján az idei év előadásainak témáit az aktuális évfordulókról való megemlékezés jegyében válogatta a Doktorok Kollégiuma, így esett a választás Huszár Gál, illetve Bod Péter nagy jelentőségű személyiségeire.

Reformátusság és megmaradás

Az ebéd előtti ülésszak zárásaként sor került Dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójának, egyben jeles Bod Péter kutatónak az előadására. Monok István Minister reformatus docus – Bod Péter és kortársai műveltsége című előadásában a könyvtáros szemszögéből mutatta be Bod Péter és a 18. századi erdélyi és magyarországi kortárs református szellemi élet jeles képviselőinek műveltségét. Bod Péter korának reformátussága számára a 18. században a legjelentősebb kihívást a vallási értelemben vett kisebbségi lét, illetve az ádáz rekatolizáció jelentette. A megmaradás érdekében a protestáns, református szellemi élet számára a kulcsot a református értelmiség újratermelése jelentette, amihez az eszköz a peregrinációban mutatkozott meg. A külföldre utazó diákok valóságos könyvtárakkal tértek haza, könyvtáruk elemzése alapján kiderül, hogy olvasottságuk nem korlátozódott csupán a teológiára, széleskörű természettudományi, illetve jogi, filozófiai, társadalomtudományi ismeretekkel és könyvtárral tértek haza. A kor jeles református szellemi képviselőinek széleskörű tudományos képzettsége tulajdonképpen kulcsot jelentett a reformátusság 18. századi, valamint későbbi megmaradása tekintetében. Dr. Monok István előadásában leszögezte, hogy a magyar diákot nem a külföldön maradás lehetőségének hiánya, hanem a hazáért érzet feltétlen szeretet, felelősségérzet, és tenni akarás vágya hozta haza.

Az ebéd utáni ülésszak nyitányaként Duray Miklós felvidéki magyar író és politikus előadására került sor, A közbeszéd és a közgondolkodás kölcsönhatásai címmel. Duray Miklós arra kereste a választ, hogy vajon mit is jelent ma, a felvidéki régióban a közbeszéd és a közgondolkodás egymásra való hatása, illetve e kölcsönhatásnak milyen messzemenő következményei vannak. Nyelvhasználatunkban szerepelnek olyan szavak, kifejezések, amelyeknek már nem tudatosítjuk értelmét, illetve változásait, így ezeknek a szavaknak a használata, nyelvi, fogalmi, gondolkodásbeli zavart okozhat. Példának okáért a nemzet fogalmával kapcsolatban nem elhanyagolható a fogalom újkori, gyökeres átváltozása. 1880. január 1-től életbe lépett az első állampolgársági törvény, ami jogi alapra helyezte a személyek államhoz való viszonyát, ebből kifolyólag a nemzetet ettől kezdve csupán az állampolgárok alkotják. Egy ilyen jogi, politikai nemzetfelfogással szemben szükséges lenne, hogy a nemzetfelfogás hatalmi szándéktól elvonatkoztatható legyen, és lehetőség nyíljon arra, hogy az is a nemzet tagja legyen, aki politikailag elszakított állapotban van. Az előadó nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a közgondolkodásban az olyan szavak értelmét szükséges lenne felülvizsgálni, mint a nemzet, nemzetiség, anyaország, külhoni, nép, illetve rávilágított a megnevezett fogalmak körül kialakult súlyos gondolkodásbeli zavarokra. Nyelvhasználatunk fogalmi zavarai messzire ható közgondolkodásbeli következményekkel járnak, szóhasználatunkban szükséges rendet teremteni, hiszen csak pontosan meghatározható fogalmakkal fejezhetjük ki valódi szándékainkat.

Ezt követte Dr. Szabó András egyház- és irodalomtörténész előadása, 500 éve született Huszár Gál a reformátor, a nyomdász, és hymnológus címmel. Huszár Gál életének és korának széleskörű elemzésében az előadó több oldalról mutatta be a nagyformátumú reformátor egyház- és teológiatörténeti jelentőségét, kihangsúlyozta a reformátor protestantizmuson belüli vitáktól való elzárkózását, illetve Huszár Gál évfordulóját méltó bevezetésként értelmezte a soron következő jelentőségteljes református évfordulók kapcsán.

Végül a plenáris ülést Dr. Gudor Botond egyháztörténész előadása zárta, Bod Péter és a románok története címmel. Az előadó Bod Péter egy igazán rendhagyó művét elemezte, melyben e jeles szerző a kívülálló szemével fordul a románok felé, missziói megfontolásokból, hiszen missziót folytatni úgy nem lehet, ha nem ismerjük azokat, akik felé missziói szándékkal fordulunk.

Több mint száz előadás

A Doktorok Kollégiuma két nappal később tartotta éves közgyűlését. A közgyűlést Molnár János dékán köszöntötte, beszédében ismét a résztvevők szívére helyezte a Selye János Egyetem jelenlegi nehéz helyzetében való aktív összefogás jelentőségét. Kádár Zsolt főtitkár beszédében a Doktorok Kollégiuma 39 éves fennállására tekintett vissza, illetve kiemelten a résztvevők figyelmébe ajánlotta a jövő évi 40 éves évfordulóra való előretekintést. A közgyűlésen sor került az új doktorok ünnepélyes felvételére a Doktorok Kollégiuma közösségébe, ezt követően Dr. Vladár Gábor köszöntése, valamint ünnepi kötet átnyújtása következett. A DC tagjai megszavazták az Év Könyve Díj idei birtokosát, Mucsi Zsófia Házasságkönyv című kötetéé lett az elismerés. A zárszavak során Fekete Károly rektor elmondta, a jövő évi ülés helyszínét Debrecen biztosítja a Debreceni Református Kollégium 475 éves jubileumára tekintettel.

A Doktorok Kollégiuma idei évi szekcióülései során több mint száz előadás hangzott el a következő szekciókban: Ószövetségi szekció, Újszövetségi szekció, Egyháztörténeti szekció, Gyakorlati teológiai szekció, Pásztorálpszichológiai szekció, Ökumenika és egyházszociológiai szekció, Missziológiai szekció, Himnológiai és egyházzenei szekció, Vallástudományi szekció, Vallási-néprajzi szekció, Jogi szekció, Irodalmi és nyelvi szekció, Nyelv- és irodalomtudományi szekció, Pedagógiai szekció.

A Doktorok Kollégiuma idei évi plenáris ülése, közgyűlése, illetve szekcióülései tudományos, társadalmi és egyházi témakörökben ismét olyan diskurzust teremtettek, amely alapján a szélesebb református közösség támpontot találhat az aktuális társadalmi kihívások megválaszolása során. A tudományos testület találkozójának résztvevői a konferencia folyamán több kulturális programon is részt vehettek (komáromi séta, szakmai borkóstoló, színművészeti előadás megtekintése a szép magyar nyelvről, buszkirándulással egybekötött felvidéki kirándulás és babamúzeum látogatás) melyek során lehetőség nyílt Komárom, illetve a Felvidék kultúrájának közelebbi megismerésére, valamint szakmai és baráti kapcsolatok teremtésére, és ápolására.

Jenei Péter