Rendeletet fogadott el a kormány az egyházi fenntartású egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési ágazatban foglalkoztatottak kompenzációjának részletszabályairól – közölte szerdán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága.

Hatszázmillió forint előleg

A hivatalos tájékoztatás szerint a kormány ezzel biztosítja, hogy az adó- és járulékváltozások miatt az egyházi közfeladat-ellátó szektorban egyetlen munkavállaló esetében se csökkenjen 2011-ben a rendszeres nettó kereset. Az állami és önkormányzati intézményekben dolgozó közalkalmazottak a bérkompenzációt már korábban megkapták, a mostani rendelettel biztosították a közfeladatot ellátó egyházi intézményeknek az állami és önkormányzati intézményekkel egyenlő finanszírozást.

A Magyar Közlöny szerdai számában kihirdetett rendelet kimondja, hogy a 2011 első hét hónapjára eső bér kompenzációját visszamenőleg fizetik meg az egyházi foglalkoztatóknak. A jogszabály azt is rögzíti, hogy az összesen 912 millió forintos egyházi fenntartói kompenzációs igény kielégítésére jelenleg 600 millió forint előleget biztosít a kormány. A Magyarországi Református Egyházra ebből 165,3 millió forint jut. Az MRE intézményei között ágazatonként így oszlik meg az összeg: egészségügy – 12,3 millió Ft, felsőoktatás – 13, 3 millió Ft, közoktatás – 106,3 millió Ft, közgyűjtemények – 1,3 millió forint, szociális intézmények – 45,1 millió forint.

Tárgyalások az év eleje óta

Hosszú bizonytalanság ért véget a kormány szerdai rendeletével. Amikor ugyanis az év elején életbe lépett az egységes, 16 százalékos személyijövedelemadó-kulcs, nagyon sok magyar munkavállaló keresete csökkent. Elsősorban azoké, akik korábban is az átlagosnál kevesebbet vihettek haza. Jelentős mértékben érintette ez az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó intézményekben dolgozók keresetét is: a Bethesda Gyermekkórház dolgozóinak 90, a református szociális intézmények dolgozóinak 70, a oktatási szférában tevékenykedőknek a 60 százaléka járt rosszabbul az új adószabályokkal.

Ahogyan a mostani rendelet kommentárjából is kiderült, a kormány biztosította az állami intézmények alkalmazottainak bérkompenzációját, az egyházi fenntartók azonban képtelenek lettek volna költségvetéseikből erre forrást találni. Az egyházak már az év elején tárgyalásokat kezdtek a kormányzattal annak érdekében, hogy a közfeladatot ellátó intézményeik dolgozói is részesüljenek az állami bérkompenzációból. A kormány többször arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az egyházi szféra dolgozóinak bérkompenzációja lényegében garantált, mégsem történt előrelépés hónapokig.

Megértést kért a kormány

A Zsinati májusi ülésén Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke megnyitójában kitért erre a problémára is. Akkor arról tájékoztatott, hogy az állam ki kívánja terjeszteni a bérkompenzációt az egyházi fenntartásban működő intézmények dolgozóira is. A kormány egyelőre az így felmerülő költségek mintegy ötven százalékának rendelkezésre bocsátását vállalta, és az ország nehéz költségvetési helyzetére hivatkozva arra kérte az egyházakat, hogy azok előlegezzék meg a hiányzó összeget. A négy történelmi egyház megértéséről biztosította a kormányzatot, de arra kérte a másik felet, hogy írásban rögzítsék a kompenzáció módját és ütemét. Bár a levelet márciusban elküldték e tárgyban, május végéig mégsem érkezett érdemi válasz a felvetésre.

Ugyanezen ülésén a Zsinat határozatban kérte a közfeladatot ellátó református intézményeket, hogy egyelőre saját forrásaikból kompenzálják a dolgozóik bérét, hogy annak 2011. évi havi nettó átlaga megegyezzen a 2010-es havi nettó átlaggal.

A mostani döntéssel egyértelművé vált, a dolgozók bérkompenzációja nem ró többletterheket az egyházi fenntartókra, és nem sérül a szektorsemlegesség és az esélyegyenlőség elve.

Csepregi Botond