(Párizs) – A háromnapos kollokvium három téma köré csoportosította az előadókat és az altémákat: szó volt a teológia és a bibliai hermeneutika, szövegértelmezés helyzetéről a két gondolkodó korában, aztán a politika és teológiai politika viszonyáról, s végül a francia és az angol gondolkodó befogadásáról korukban és hatásukról. Az első témakörben hat előadó szólt ilyen témákról: Thomas Hobbes és az angol kálvinizmus; nagy kaland a predestináció tana?; a történelmi hit Hobbes könyvének, a Leviathannak VII. fejezete szerint; Kálvin szövegértésének modernsége, kiváltképpen egyháztanában és az úrvacsora-tanban; a szír Naámán és a genfi Kálvin – a hit analógiái, mint a kálvini szövegmagyarázás eszköze; a Krisztus-király, és hogyan értelmezte Hobbes Kálvin tanítását Krisztus hármas tisztéről. A második témakörben ilyen altémák szerepeltek: Kálvin, Hobbes és a theo-politikai probléma megközelítés; a kézirat és az elhívás Kálvin és Hobbes szerint; a titokzatos egység és a politikai egység a kálvinista Hobbes szerint; Isten királyi uralma a földön és az emberi politika feltétele. – Hobbes politikai teológiája, szemben a puritánok utópiáival. Kálvin Hobbes szerint; Kálvin és Hobbes, a tolerancia, a türelem előfutárai; nem mártír, nem lázadó – Kálvin megoldása. A harmadik témakörben Kálvin és Hobbes későbbi századokban történt befogadásáról, illetve az őket ért/érő kritikáról volt szó. (calvin09 – 2009-12-28 – dr. békefy)