Palesztin keresztyének elveszíthetik földjeiket
2016. május 12., csütörtökÁprilis 6-án újabb állomásához érkezett az Izraelt Palesztinától elválasztó fal építése a Cremisan-völgyben, ahol az Egyházak Világtanácsa (EVT) önkénteseinek jelenlétében és a szervezet tiltakozása ellenére kezdték el a 12 méteres tartóoszlopok elhelyezését.
Az Egyházak Világtanácsa 2002-ben indította el az Ökumenikus Kísérőprogram Palesztinában és Izraelben (EAPPI) elnevezésű kezdeményezését, amelynek keretében az elmúlt 14 év során több mint 1500 keresztyén önkéntes töltött három hónapot egyházi békemegfigyelőként a közel-keleti országban. Az EAPPI, amelyben 2008-ban egyházunk is két képviselővel vett részt, ma is támogatja az érintett palesztin területek keresztyén és muszlim lakósságának az építkezés leállítására tett jogi lépéseit és tiltakozását.
Az EAPPI Betlehemben szolgáló brit békemegfigyelője, Katherine arról számolt be, hogy egy éve még úgy tűnt, fellélegezhetnek a Szentföld palesztin és keresztyén családjai. „Az izraeli Legfelsőbb Bíróság tavaly áprilisi döntésében még az izraeli hadsereg tervével szemben foglalt állást, megakadályozva, hogy az izraeli védelmi minisztérium kisajátítsa a völgyben található szalézi konvent és iskola területének 75 %-át, három oldalról 12 méter magas fallal vegye körbe a területet, ezzel elzárva azt a szomszédos kolostortól, és 58 palesztiniai keresztyén családot fosztva meg földjeitől. A kedvező ítélet összesen 400 család számára biztosította, hogy továbbra is engedély és „határátlépés” nélkül jussanak el földjeikre. Négy hónappal később ugyanakkor a Legfelsőbb Bírság megváltoztatta korábbi pozitív döntését: annak érvényét a kolostor és az iskolát is magába foglaló szalézi konvent területére korlátozta, a többi földtulajdonost pedig kizárta abból.
Néhány nappal a bírósági döntés után előzetes figyelmeztetés nélkül jelent meg az izraeli katonaság, hogy a kerítésépítést előkészítendő több ezer éves olajfákat vágjon ki. Pont akkor érkeztek, amikor a fák között a helyi egyházek ökumenikus istentiszteletet tartottak tiltakozásul a földek illegális kisajátítása ellen, és a fák védelméért imádkoztak. A jelen lévő metodista lelkész beszámolójából kiderült, hogy a munkálatok az istentisztelet ideje alatt sem álltak le: „normál esetben, amikor az úri imádságot mondjuk közösen angolul és arabul, az előbbi hamarabb véget ér. De azon a napon, a bulldózerek zajában, amik Krisztus kora előtt ültetett olajfákat fordítottak kik gyökerestül, egyikünk sem volt képes befejezni az imádságot, annyira úrrá lett rajtunk a szomorúság”.
A földtulajdonosok korábban rendszeresen szerveztek békés tiltakozást, és a helyi egyházak ugyancsak rendszeresen tartottak istentiszteletet az érintett területen tavaly augusztusban és szeptemberben, hogy felhívják a figyelmet a földek kisajátítására. Miután azonban az izraeli hadsereg könnygázt vetett be ellenük, a szervezők felhagytak a tiltakozással. „Enélkül pedig a nemzetközi érdeklődés is fokozatosan eltűnt” – tette hozzá Katherine. A helybeliek fellebbezésére válaszul egy izraeli bíróság január 30-án megerősítette, hogy a határakadály építése biztonsági okok miatt folytatódhat. Ez a döntés ellenmondott a Nemzetközi Bírság 2004. évi jogi állásfoglalásának, ami szerint a Palesztinában épített véderő szemben áll a negyedik Genfi Egyezmény 53. pontjával és nem igazolható biztonsági okokkal.
„Februártól áprilisig a szemünk előtt zajlott a biztonsági fal építése”, mondta Katherine. „Mégsem felkészületlenül ért annak a látványa, hogyan választják ketté a betontömbök a völgyet. Amíg nem állsz vele szemben, nem is érzékeled, mennyire képes megfélemlíteni és kettészakítani egy fal egy völgyet.” Issa, a palesztinai keresztyén férfi és az olajfáit elvesztő földtulajdonosok egyike megosztották félelmüket a keresztyén békemegfigyelőkkel, miszerint a fal építése felgyorsítja a keresztyének elvándorlását a Szentföldről. „Mi vagyunk az élő gyökerek, de lassan nem élnek majd keresztyének Krisztus szülőföldjén”, mondta Issa.
A jeruzsálemi római katolikus pátriárka nyilvánosan is hangot adott „súlyos csalódásának” az építési munkálatok folytatása miatt, amit egyszerűen a „békefolyamat elleni erőszakos támadásnak” minősített. Az EVT megfigyelő programja (EAPPI) felkérte a keresztyéneket világszerte, hogy országuk választott képviselőit és külügyminisztereit levélben szólítsák fel arra, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre, követelve, hogy Izrael azonnal vessen véget a Cremison-völgyi válaszfal építésének; bontsa le a már megépített falszakaszokat; telepítsen új olajfákat a kivágottak helyére és kártalanítsa az érintett gazdákat.
Külügyi Iroda
Forrás: www.oikoumene.org
Kapcsolódó anyagaink:
• A helyi egyházakkal való szolidaritásuk kifejezéseképpen az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának vezetése legutóbb 2015 márciusában látogatott Izraelbe és Palesztinába
• Az Európai Parlamentben a palesztin békéért indított ökumenikus kampányban annak idején az MRE is részt vett
• Az EVT palesztinai szerepvállalásáról korábban már beszámoltunk
Olvasta már?
-
Ideje a megújulásnak
Vizuális, technikai és tartalmi szempontból is megújul egyházunk hivatalos honlapja. Az új Reformatus.hu-n már hosszú ideje dolgoztunk, annak elindításával is szeretnénk megkönnyíteni a járvány miatt az online térbe szorult egyházi életet: gyülekezeti tagjaink, közösségeink, intézményeink lelki épülését, tájékozódását, szolgálatát.
-
Istentiszteleti ajánlások a krízishelyzetben
A kommunikációs eszközökkel közvetített istentiszteletekhez, a húsvéti úrvacsorás alkalmakhoz és a temetésekhez ajánl istentiszteleti rendeket egyházunk Elnökségi Tanácsa.
-
Betörtek a debreceni Nagytemplomba
Egy harminc éves férfi imádkozni ment a bezárt Debreceni Református Nagytemplomba, majd rongálni kezdett március 30-án, a késő délutáni órákban.
-
Kezdődik a beíratási időszak óvodáinkban
A koronavírus-járvány miatt elektronikus úton elküldött szándéknyilatkozattal is beírathatjuk gyermekeinket a református óvodákba. A jelentkezési időszak április másodikán kezdődik.
-
Térjünk végre észhez!
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus járvány miatt. Fekete Károly tiszántúli püspök úgy véli, hogy a „maradj otthon!" jelszó tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.