Január 30-án délelőtt összeült az ifj. Hegedűs Loránt fegyelmi ügyét tárgyaló egyházi bíróság. A református lelkész ellen a november 3-i Szabadság téri szoboravatás miatt indítottak eljárást. Horthy Miklós mellszobrát 2013. november 3-án – az első bécsi döntés 75. évfordulóján – avatták fel a Szabadság téri Hazatérés templomának előterében. Az esemény után Szabó István dunamelléki püspök utasította az illetékes egyházmegyét, vizsgálják ki, Hegedűs Loránt magatartásával megsértette-e a lelkészekről szóló törvényt.

A Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség lelkésze nem jelent meg a csütörtöki tárgyaláson, jogi képviselője, Nemes Árpád viszont elfogultsággal vádolta nemcsak az ügyben eljáró jogtanácsost és a háromtagú testületet, hanem az egész Budapest-északi egyházmegyei bíróságot is. Az egyházmegye elnöksége (mely egyben a bíróság elnöksége is) megvizsgálta, majd elutasította a beadványt, s így elkezdődhetett a tárgyalás.

Hivatalvesztést kért a jogtanácsos

Horváth György, az ügyben hivatalból eljáró jogtanácsos az eseményekről készült képek és hangfelvételek alapján azt állítja, hogy ifj. Hegedűs Loránt az ünnepi istentiszteleten igemagyarázat helyett Horthy Miklóst méltatta, s retorikája nyílt antiszemitizmusba torkollott. Emellett egy 1998-as, egyházi ingatlanokban pártpolitikai célú rendezvények tartását tiltó zsinati határozatra hivatkozta kifogásolta az esemény átpolitizáltságát és a jobbikos Gyöngyösi Márton felszólalását a templomban tartott ünnepségen.

A szoboravatás miatt nagyon sokan támadták, dehonesztáló jelzőkkel illették a református egyházat. A jogtanácsos emlékeztetett, hogy a magyarok számára örömteli első bécsi döntésben Horthy Miklósnak jelentős érdemei voltak, ugyanakkor a nemrég a magyar állam is elismerte: a Horthy-rendszer nem védte meg zsidó állampolgárait a II. világháború idején. Horváth György egyértelművé tette, a tárgyalás célja nem a kormányzó történelmi szerepének tisztázása, de az a heves reakciókból is kiderült, Horthy még mindig megosztja a magyar társadalmat.

Aki Igét hirdet a református szószékről, annak a református egyház általános értékrendjét kell képviselnie, véli a jogtanácsos, aki szerint ifj. Hegedűs Loránt tevékenységével méltatlan lett a palást viselésére. Indítványában ezért Horváth György hivatalvesztést javasolt, s az ítélet jogerőre emelkedéséig a lelkész felfüggesztését.

„Légből kapott vádak"

Ezután felolvasták ifj. Hegedűs Loránt írásban benyújtott tanúvallomását, melyben visszautasította a „légből kapott vádakat". Szerinte nem ő, hanem a média, a kettős mércét alkalmazó egyházvezetés és az ellene aláírást gyűjtő lelkészek ártanak az egyház jó hírének. Úgy véli, az egyházi vezetők elhamarkodottan, az érintettek megkérdezése nélkül nyilatkoztak az ügyben, Horváth Györgyöt pedig azzal vádolta, hogy a bemutatott bizonyítékokat elfogultan, egyoldalúan válogatta össze.

A lelkész méltatta Horthy Miklóst, emlékeztetett reformátusságára, s a Hazatérés templomának építésében játszott szerepére. Maga a kormányzó javasolta Ravasz László püspöknek, hogy a trianoni határok mögül Magyarországra menekült reformátusok számára hozzanak létre egy új lelki otthont a fővárosban, a Hazatérés templomát. Ezért döntött úgy évekkel ezelőtt a Szabadság téri gyülekezet presbitériuma, hogy szobrot állít a kormányzónak. Mint kiderült, a bronzba öntés költségeit a Jobbik által alapított Gyarapodó Magyarországért Alapítvány állta, Gyöngyösi Márton az alapítványt képviselte az ünnepségen, nem pártja programját népszerűsítette.

Istentisztelet volt, amit ultraliberálisok és szélsőbalosok által felbújtott dühös ellentüntetők zavartak meg, jelentette ki tizennégy oldalas vallomásában ifj. Hegedűs Loránt, aki szerint a tüntetést biztosító rendőröknek valójában a templomot és a híveket kellett védeniük. Ezért bocsánatkérést vár, szerinte a református egyház vezetőinek meg kellene követniük a Szabadság téri gyülekezetet. Az ellene aláírást gyűjtő lelkészektől pedig azt kérdezte, mit tennének, ha istentisztelet közben a templom előtt „csürhe" kiabálna.

Tanúkkal folytatják

A jogtanácsosi indítvány és a védőbeszéd meghallgatása után a bíróság február 20-ára jelölte ki a következő tárgyalást, melyen tanúkat fognak meghallgatni.

Feke György