A Jézusra alapozó lelki építkezésre buzdított az ülést megnyitó áhítatában Szűcs Endre tiszáninneni püspöki főtanácsos. Két mozdulatra irányította a figyelmet Péter első leveléből (1Pét 2,3-6): az apostol először közelebb hívja Krisztushoz, másodszor pedig épülésre sarkallja a keresztyéneket.

Épüljetek fel lelki házzá!

„Az építkezést mindig megelőzi az alapozás, annak minőségétől függ az épület milyensége is” – emlékeztetett Szűcs Endre. Mint mondta, a szerző is azért hasonlítja Jézus Krisztust „fundamentumot tartó élő kőhöz”, mert lelki közösségünk „legalsó alapja”, minden teher, minden nyomás rá helyeződik, „a mienk is, akik szintén élő kövekként följebb, a falban kapaszkodunk össze”. Hozzátette: Jézus „sarokkő”, ellentétes erőket köt össze, tart egyben; „kiválasztott”, hogy jelezze, az Atya döntése áll mögötte; egyben „drága” is, mert a legtöbbet adta oda értünk. „Mindez együtt alapja lelki építkezésünknek. Járuljunk hozzá, kik biztos pontot keresünk az építkezéshez” – bátorított a dédesi és bántapolcsányi gyülekezetek lelkésze.

Ugyanakkor Péter apostol azt is hangsúlyozta: mi is élő kövek vagyunk, lelki házzá kell épülnünk. Szűcs Endre szerint „önerőnk legfeljebb arra elég, hogy fellelkesüljünk a pazar terveken”, de „az építkezésre a teremtő Lélek a biztosíték”. Mint mondta, a Szentlélek munkája nyomán kerül életünk a helyére, ismerjük fel feladatunkat, helyünket az épületben. A krisztusi alapra és a Lélek munkája nyomán pedig nem „lőállások” épülnek, melyekből ember támad emberre, nem egymástól elválasztó „berlini fal” és nem is önmagának emléket állító „kegyeleti hely”. „Ház – élettel teli otthon épül, melynek ablakai az égre néznek, asztalánál mindig van hely, ajtaja mindig nyitva áll, melyben a fölfelé mutató hit, az emelő szeretet és a krisztusi életszabály érvényesül” – fogalmazott az igehirdető.

Figyeljünk a pünkösdi szóra!

Elnöki megnyitó beszédében Bogárdi Szabó István püspök is azt hangsúlyozta: bár a mai ülésen elsősorban a számok világában születnek döntések, „minden, amit teszünk, egyedül arra tekint, hogy gyülekezeti közösségeinkben pünkösdkor a Szentlelket magasztaljuk, Isten beteljesítő ígéreteit csodáljuk, gazdag áldását kérjük magunkra és az egész világra”. A Zsinat lelkészi elnöke arra hívott mindenkit: úgy készüljünk az ünnepre, hogy legyen fülünk meghallani Isten „szelíd, halk szavát a világ zaján keresztül”. Egyben arra kérte a Zsinati Tanács tagjait, hogy hordozzák imádságban az ezekben a hetekben konfirmáló fiatalokat és felnőtteket, hogy lehessenek „boldog szívű”, Isten kegyelméről bizonyságot tévő tagjai gyülekezeteinknek.

Bogárdi Szabó István beszámolt a köztársasági elnök egy nappal korábbi látogatásáról, aki a felelősök helyett is bocsánatot kért a református egyházvezetőktől az őket május 8-án ért inzultusért. „Lehet hozzá csatlakozni azoknak, akik felelősek a történtekért” – mondta a püspök, ugyanakkor azt kívánta: „adjon Isten békességet, mert mindaz a jó, amiért fáradozni fognak a kormánypárti és ellenzéki képviselők a következő négy évben, csak akkor valósulhat meg, ha közbékesség van”.

A Zsinat lelkészi elnöke tájékoztatta a Zsinati Tanács tagjait az óvodaprogramról, melyet szerda délután az Elnökségi Tanács részletesen is tárgyalt, valamint jelezte: első körben a gyülekezetek számára készül el adatvédelmi ajánlás, majd az intézményeknek segítenek igazodni az új európai uniós adatkezelési irányelvekhez. Emellett reagált arra a hírre, hogy az egyházügyi államtitkárság a következő kormányzati ciklusban Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes irányítása alatt működik majd: „Reméljük, ezután is megmarad a jó munkakapcsolat és tiszteletben tartva, hogy elválasztva működünk, szót tudunk érteni egymással, közösen mindent megteszünk azért, hogy előrébb, többre, Isten dicsőségére jussunk.”

Javul a gazdálkodásunk

Bogárdi Szabó István köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a tavalyi záró számadások és az idei költségvetések módosításának előkészítésében, egyben jelezte, az Elnökségi Tanács és a zsinati gazdasági bizottság már tárgyalta és elfogadásra ajánlja az előterjesztett számokat.

Először a számvizsgáló bizottság nyújtotta be jelentését egyházunk és közegyházi intézményeink 2017-es gazdálkodásáról. Ebből kiderül, hogy a Zsinati Hivatal és az intézmények megfogadták az egy évvel korábbi javaslatokat, javult a gazdasági munkájuk. Hasonlóan pozitív eredménnyel zárultak 2017. december 31-i könyvvizsgálatok is, melyeket külsős cég végzett el: nőttek az intézmények működési tartalékai és az együttműködés is hatékonyabb lett a független szakértőkkel.

Ennek fényében a Zsinati Tanács elfogadta a Magyarországi Református Egyház és közegyházi intézményei 2017. évi záró számadásait és a maradványpénzeket beépítette az idei költségvetésekbe. A döntés értelmében az intézmények megtarthatják a kötelezettségekkel nem terhelt maradványaikat, a közegyházi költségvetésben keletkezett szabad felhasználású maradványt pedig az idei 1%-os kampány, a jövő évi Csillagpont, az Országos Lelkipásztori Intézet elindításának és a zsinati székház felújítási munkálatainak finanszírozására, valamint tartaléknak különítik el.

Tehetséggondozás, hittan, spiritualitás

A készülő református köznevelési stratégiának szerves része a tehetséggondozás – erről Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok beszélt az ülésen. Mint mondta, a tehetséggondozási projekt nagyon jól halad, ebben a tanévben 1500 diák vett részt tehetséggondozó foglalkozásokban. A munka koordinálására országos szintű, 4 regionális (egy-egy egyházkerületenként), valamint számos kistérségi tehetségközpont létrehozásán dolgoznak.

A tavalyi országos református tanévnyitón már átadták a megbízólevelét a miskolci regionális, valamint a kazincbarcikai, a szerencsi és a dédestapolcsányi kistérségi tehetségpontoknak, a mostani ülésen pedig az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt bízták meg a tehetséggondozás országos szintű koordinálásával. Az erről szóló okmányt Plaszkóné Ferkovics Karolina megbízott vezető vette át, majd ismertette: jelenleg országszerte tíz koordinátor foglalkozik tehetségdiagnosztikával, eddig ötezer óvodás, általános iskolás és középiskolás gyereket szűrtek meg, szeptembertől pedig harminckét gazdagító programot indítanak.

Módosították a hittan érettségi követelményrendszerét, hogy az igazodjon az azóta megváltozott kerettantervhez és új témakörök (az egyház mai élete, énekkincse, a saját iskola története, a mai vallási irányzatok kritikus elemzése) is bekerültek a középszintű érettségi követelményei közé. A módosítás lehetővé teszi emelt szintű érettségi követelmények kidolgozását is a jövőben.

Pontosították a februári ülésen elfogadott Spiritualitás és misszió az egyházban című szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeit is: egyrészt hozzáigazították a szöveget az időközben megváltozott jogszabályokhoz, másrészt az az elvi döntés született, hogy a képzést kinyitják a határon túli református lelkészek és más protestáns felekezetek lelkipásztorai felé is.

Feke György, fotó: Vargosz