Magyarországon kevés egyházközség mondhatja el, hogy  templomuk  sorsa, a XX. század tragédiáit és örömeit, egy  szakrális épület történetén keresztül  ennyire tömören bemutatja.

Budapest Pestszentimre nevű városrésze Soroksárpéteri néven a XX. század első éveiben létesült. Lakosai a közeli településeken dolgozó munkások és MÁV alkalmazottak voltak. Soroksárpéteri Soroksár község irányítása alá tartozott. 1913-ban kapott jegyzői kirendeltséget, majd 1930-ban önálló községé vált Pestszentimre néven.

Soroksárpéterin az első református istentiszteleteteket Fábián Dénes kispesti lelkipásztor tartotta egy magánházban. 1916-ban megalakult a Soroksárpéteri Református Fiókegyházközség. Ekkortól az Ócsai Református Egyházközség segédlelkészei látták el az itt élő reformátusok lelkigondozását. Az istentiszteleteket az Árpád utcai iskola tantermében tartották.

Anyaegyházközséggé 1926-ban alakult Soroksárpéteri Református Egyházközség néven. Ez évben történt szeptember 16-án a templom ünnepélyes alapkőletétele, a felszentelésre 1927. október 16-án, Ravasz László püspök szolgálatával került sor. A Gáal Lajos építész tervei alapján elkészült épület tornya az erdélyi négy fiatornyos templomtornyokat idézte. 1934-ben az egyházközség megvásárolta a helyi mozi épületét, és ott Református Kultúrházat hozott létre.

A II. világháború alatt a templomot a német csapatok felrobbantották. 1945-1946 között a Református Kultúrházban voltak az istentiszteletek. 1946. augusztus 11-én szentelték fel azt a fabarakk templomot, amelyet svájci adományként kaptak. Az ünnepi eseményen jelen volt Tildy Zoltán köztársasági elnök is. A templom nem volt más, mint egy összeszerelhető, háromszáz személyes katonai fabarakk épület. A fatemplom szakrális jelegét csupán a bejárati rész fölött felépített kis harangházon elhelyezett betlehemi csillag mutatta.

Csak az 1960-as években adódott lehetőség kőtemplom felépítésére. (Az építési engedély kiadásáért Kádár János pártfőtitkári irodájához folyamodtak.) Dr. Széky Endre szervező munkájának köszönthetően 1965. március 8-án kezdődtek az építkezés munkálatai. Az egyházközség harmadik (máig álló) templomát 1966. május 29-én, pünkösd napján szentelték fel. Az épület a II. világháborúban elpusztult templom alaprajzát idézte, de homlokzati kialakítása sokkal szerényebb lett és nem épült újjá a régi templom karakteres tornya sem.

1998-tól jelentős átépítések folytak, amelyek templom teljes külső és belső rekonstrukcióját eredményezték. 2000-ben megépült a torony, melynek részletei más megformálásúak, mint az első templomé, de ez utóbbi is erdélyi mintát követ.

Millisits Máté