Egy közelmúltban elvégzett nemzetközi szociológiai felmérésről szólva Bogárdi Szabó István elmondta: a közép-európai posztszocialista társadalmakat érintő kutatás szerint a harminc évvel ezelőtti eredményekhez képest napjainkra hat százalékkal nőtt a vallást fontosnak tartók száma. „A rendszerváltás óta eltelt huszonhét évben sokszor a kommunizmussal, az egyházüldözéssel indokoltuk tehetetlenségünket, kiüresedettségünket. Most már valami más indokot kellene találni, ha nyomorúságunk okait keressük. A felmérés erre is megtanít minket” – mutatott rá az egyházi vezető, megjegyezve, hogy az amerikai sajtó a vizsgálat eredményeit a kommunizmus kudarcaként ünnepli, ugyanakkor mi, kelet-európaiak már harminc éve, sőt már ’56-ban is tudtuk, hogy kudarc a kommunizmus.

„A református egyház stabil” – jelentette ki a tavalyi évre vonatkozó népmozgalmi adatokat értékelve a Zsinat lelkészi elnöke. Elmondta, a keresztelések, konfirmációk és házasságkötések száma ugyanannyi volt, mint a megelőző két esztendőben, a temetések száma a népegyház tagjainak eltemetésével pedig folyamatosan csökken. A református egyház hitéleti bevételeiről szólva elárulta: több perselypénz, adomány és egyházfenntartói járulék folyik be a korábbiaknál, ami szerinte az adakozási készség növekedésének a jele.

Az ősszel esedékes presbiteri tisztújítás kapcsán arra kérte a lelkipásztorokat, hogy segítőként, munkatársként tekintsenek a presbitériumok tagjaira, utóbbiakat pedig arra, hogy szolgáljanak, és hogy társuknak, ne pedig alkalmazottjuknak tekintsék gyülekezetük lelki vezetőjét.

Bogárdi Szabó István üdvözölte, hogy a kormány betartotta ősszel tett ígéretét, és nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánította. Elmondta, hogy a református gyülekezetek örömmel fogadták az intézkedést, amely lehetőséget ad nekik arra, hogy szabadon megemlékezzenek Jézus Krisztus üdvözítő kereszthaláláról.

Az állam és az egyház közötti kapcsolatra kitérve szólt a két fél közötti megállapodás napirenden lévő felülvizsgálatáról. Elmondta: az egyház megtette javaslatait, most az érintett minisztériumokon a sor, és ha megérkezik a válaszuk, még idén megszülethet az új megállapodás.

A közeledő pünkösdről kifejtette, hogy az üzenet továbbadásának ünnepe. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy sokszor rendkívül szofisztikált, okosnak tűnő vitákkal töltjük időnket úgy, hogy közben a lényegről megfeledkezünk. „Adja a Szentlélek, hogy a lényegről tudjunk szólni, még ha olykor egymásnak feszülünk is!” – kérte a püspök, aki Martin Buber Istenfogyatkozás című művére utalva arra figyelmeztetett, ne álljunk Isten és az embertársaink közé, eltakarva előbbit az utóbbiaktól. Szerinte a beszédből némelykor szörnyű ideológiák és tettek születnek, ahogy mutatja ezt a május 22-i manchesteri terrortámadás vagy az Afrika és Ázsia megannyi országában folyó keresztyénüldözés.

Kiss Sándor, fotó: Dimény András, Vargosz 

A reformáció évéről
A püspök megnyitójában szólt a reformáció 500. és a II. Helvét Hitvallás magyarországi elfogadásának 450. évfordulójához kapcsolódó ünnepségekről is. Emlékeztetett a reformáció évének a Művészetek Palotájában megrendezett január 6-i országos és a Debrecenben megrendezett január 31-i egyházi megnyitójára, illetve a magyar reformátusság május 20-i nagyváradi egységünnepére. Az év hátralévő jubileumi eseményei közül kiemelte a Magyar Református Egyház június 24–25-i közös zsinatát és a július 25–29. közötti Csillagpontot Debrecenben, az augusztus 24–27. közötti balatonszárszói református értelmiségi konferenciát, az október 5-i parlamenti emlékülést, az október 13-i református–evangélikus közös zsinatot, valamint az október 31-i ünnepséget a budapesti Sportarénában. Az egyházi vezető megtekintésre ajánlotta a Nemzeti Múzeum nemrégiben megnyílt reformációs kiállítását és a reformátorok és magyar szellemi kiválóságok gondolatait idéző kilencvenöt kőlapot a budapesti Kálvin téren.