Csaknem fél évezrede annak, hogy a Kecskeméten megalakult protestáns gyülekezet elindította elemi iskoláját, amelyben írni-olvasni tanította a helyieket, ezzel megnyitva az utat előttük a Szentírás tanulmányozására. Noha a történelem viharai újra és újra tépázták az iskola zászlaját, végleg nem szakíthatták el. A református oktatói és nevelői munka négyszázötven éve csaknem töretlen Kecskeméten, és ma már mintegy ezernégyszáz gyermek részesül benne a katolikus többségű városban. A református óvoda, általános iskola és gimnázium jelenlegi növendékei az elmúlt hétvégén gálaműsort adtak a kecskeméti Katona József Színházban a jubileumi év nyitányaként.

Fűzfavesszőből nyilak

Az ünnepségen Zombor Gábor polgármester háláját fejezte ki a reformátusoknak, amiért a gyermekek oktatásában és a városi közösség építésében oroszlánrészt vállaltak. Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte az ünneplő kecskemétieket, hangsúlyozva: ahogy a fűzfavesszőkből gondos megmunkálással nyilakat lehet formálni, úgy nevelkedhetnek a színvonalas egyházi oktatás berkeiben sikeres és jellemes emberekké a fiatalok.

Az ünneplés másnap hálaadó istentisztelettel folytatódott. Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök igehirdetésében azt mondta: „Ahogy a kecskeméti szent eklézsia felállítja az emlékezés, a magasztalás és a reménység kövét, szíve legmélyén tudja és vallja, hogy az Úr Jézus Krisztusról beszélünk, hiszen az Úr az, aki mindvégig megsegítette az övéit."

Menekülőkből biztos alap

Templom és iskola nemcsak Reményik Sándor versében tartozik együvé, tudomány és hit a reformáció kezdete óta szétválaszthatatlanok – hívta fel a figyelmet Varga László nyugalmazott lelkipásztor. A Kecskeméti Református Gimnázium korábbi főigazgatója portálunk érdeklődésére elmondta, az 1564-ben megalakult református elemi iskolát a Tolnából menekülő diákság és tanári kar erősítette meg. A tolnaiak a török elől Kecskemétre, a szultán városába húzódtak, így egyesült a két iskola. Az intézmény fokozatosan bővült: gimnázium, református tanítónőképző, jogi, teológiai és bölcsészképzés indult.

Új lakók

Bár a második világháborút átvészelte, 1948-ban államosították a református iskolát. „A nyolcadik osztályt már az állami felügyelet alá tartozó intézményben végeztem, igaz, a tanári kar változatlan maradt. Az épület egyik szárnyába azonban beköltöztettek egy másik általános iskolát. Valami pokol lett a diákélet, mert a két iskola fiúnövendékei állandóan bunyóztak. Ekkor még nem volt akadálya annak, hogy mi, nyolcadikosok konfirmáljunk, a fakultatív hitoktatást 1950-ben vezették be. Ekkor alakult meg a Katona József Gimnázium, amely a református intézmény jogutódjaként tekintett magára."

Feltámadt!

Nem véletlen, hogy a kecskemétiek az elmúlt hétvégén tartották ünnepi megemlékezésüket. 1990. március 25-én a presbitérium a vasárnapi istentiszteleti ünnepi gyűlésén kimondta: visszaigényli épületeit és kollégiumi rendszerben újraindítja a református képzést. „A 48-ban államosított református gimnázium akkori igazgatója, Szemerey Andor is ott volt a templomban. Az istentisztelet után átölelt és sírva mondta: élete legnagyobb ajándéka, hogy ő, aki jelen volt a gimnázium temetésén, ott lehet a feltámadásán is" – emlékezett Varga László, a gyülekezet akkori elnök-lelkésze.

A lavina

Sok hazardírozás előzte meg az iskolalapítást – árulta el Sárközy István, az iskola egyik újjászervezője, aki akkoriban a Katona gimnáziumban tanított. „Egy nap a Katona igazgatója bejelentette a tantestületnek, hogy olyan sok a jelentkező, hogy még egy osztályt kellene indítani a következő tanévtől. Éppen lyukasórám következett, gyorsan fölhívtam Varga László lelkipásztort, és javasoltam, hogy indítványozzuk: hadd legyen ez az osztály református osztály. Lavinaszerű folyamat indult meg."

Mustármagok

A presbitérium úgy határozott az iskola megalakulásáról, hogy hiányoztak annak jogi és infrastrukturális feltételei. A reformátusok azonban nem akartak táblacserés iskolát. A jogutód Katona gimnázium akkori igazgatója, Mester Barnabás támogatta a kezdeményezést, felajánlott egy tantermet, amelyben a református gimnázium megkezdhette a rendszerváltás utáni első tanévét.

Huszonhat diákkal indult újra az iskola, az elsősöket a Katona gimnázium tanárai tanították. Amikor az orosz katonák elhagyták Kecskemétet, a református iskola elfoglalhatta a megüresedett szakközépiskolai épületet. A tanári kar magját azok a pedagógusok alkották, akik eljöttek a Katonából, hogy részt vegyenek a református intézmény újraindításában Sárközy István vezetésével. Három év múlva az általános iskolai képzés is elindulhatott. A diákoknak azóta is legfeljebb tíz százaléka lehet római katolikus vallású, a többiek protestáns felekezetűek, zömmel reformátusok.

A legjobbak

Már a gimnázium újraalakításának első éveiben jelentős sikereket könyvelhetett el az intézmény. „Annak a nyolc iskolának az egyike voltunk, akik engedélyt kaptak a hatosztályos gimnáziumi modell kipróbálására. Az egész országból jöttek ide gyerekek, kiváló diákokat tudtunk fölvenni. Országos tanulmányi versenyeket nyertek a diákjaink, megkaptuk 'a megye legjobb gimnáziuma' címet. Kecskemét értelmiségének színe-java hozzánk íratta be a gyerekeit. A rend és a fegyelem alapvető értékek voltak nálunk, a hagyományos iskolamodellre a rendszerváltozás idején a szülők is vevők voltak. Ezért olyan gyerekek is jártak ide, akiknek a szülei magas beosztásban dolgoztak a pártbizottságban. A kiváló hittantanárok és lelkészek munkájának is köszönhető, hogy közülük egy kislány elhatározta, a lelkészi pályát választja. Sokan mentek tőlünk teológiára."

>> A cikk a Parókia Portálon folytatódik

Szerző: Jakus Ágnes, képek: Füle Tamás, forrás: Parókia Sajtószolgálat