Napi vezérfonalunk, a Bibliaolvasó Kalauz
2017. június 05., hétfőMi a szerepe az Ige mindennapos olvasásában a Bibliaolvasó Kalauznak? Beszélhetünk-e Magyarországon bibliaolvasó kultúráról? Ha igen, milyen hagyományokra épül, mit tudunk róla? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk az idén hatvan éves református Bibliaolvasó Kalauz kapcsán Pecsuk Ottóval, a Bibliatársulat főtitkárával és Galsi Árpáddal, a Kálvin Kiadó vezetőjével.
Karácsony Sándor (1891 -1956), a 20. század első felének neves református személyisége filozófiai és pedagógiai munkássága mellett maradandót alkotott az egyházban is: egy olyan bibliaolvasó rendszert, útmutatót hozott létre, mely közös alapot, vezérfonalat biztosít a híveknek a napi igeolvasáshoz. Örökségét nem hagyták elveszni, 1957 óta szinte változatlan formában jelenik meg egyházi kiadásban a református Bibliaolvasó Kalauz.
„Karácsony Sándor református alapelvként fogalmazta meg, hogy egyaránt szükségünk van az Ó- és Újszövetség forgatására. Míg az Ószövetség az ember elesettségéről és istenkereséséről szól, addig az Újszövetség megmutatja, mit tett Isten értünk Jézusban, üdvösségünk történetét tárja elénk. A kettő együtt ad egy olyan egyensúlyt, amit érdemes a napi csendességünkben is megtartani" – mondja ezekről az elvekről Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkára. A 20. század magyar neveléstudományának kiemelkedő alakja azt is meghatározta, hogy mi a napi ideális mennyiség: az Ószövetségből megközelítőleg egy fejezet, az Újszövetségből kicsit rövidebb perikópa.
Mindennapos bibliaolvasás
A Bibliatársulat főtitkára fontos református alapelvként említi a Bibliának, életünk vezérfonalának mindennapos olvasását. Döntéseinkben, konfliktusainkban, különböző élethelyzeteinkben segítséget ad, ha úgy indulunk a napunknak, hogy elolvassuk azt, mi az Isten akarata, üzenete számunkra. Mint mondja, a bibliaolvasásban nem a kulturális érdeklődés, nem is maga az olvasás cselekedete a fontos, hanem az, hogy a bibliaolvasás kommunikáció Istennel.
„A bibliaolvasáson keresztül lépünk vele kapcsolatba, folytatunk dialógust. Az Igén keresztül kapunk válaszokat kérdéseinkre, ezért fontos napi olvasása. Minden tevékenységünkben, melyben fontos az eredmény, szükséges a rendszeresség, különben kiszámíthatatlanná válik az élet. Ugyanígy fontos lelki életünkben is a kitartás és a következetesség. Ez a mi hálaáldozatunk, okos istentiszteletünk" – hangsúlyozza.
Galsi Árpád, a Bibliaolvasó Kalauz évenkénti megjelenését gondozó Kálvin Kiadó vezetője szerint a rendszeres olvasás lehetőséget ad a memorizálásra, jó alkalom az elmélyülésre is, emellett fontos az összefüggések megértése. Ehhez az kell, hogy minőségi időt szakítsunk ki napunkból Isten Igéjének megértésére. „Sokan csak a kedves, bátorító, könnyen érthető igéket olvassák a Bibliából, ami adott élethelyzetekben jó és fontos lehet. De nem fogjuk felismerni a Jó Pásztor hangját, ha csak akkor halljuk, amikor megdicsér vagy bátorít, de akkor nem, amikor például figyelmeztet" – hívja fel a figyelmünket a napi bibliaolvasás sokrétűségére Galsi Árpád.
A Bibliaolvasó Kalauz
A Bibliaolvasó Kalauz évente körülbelül 50 ezer példányban fogy el. Ez óvatos becslések alapján 30-40 ezer emberhez jut el, ennyien olvassák ugyanazt az igeszakaszt nap, mint nap. A kiadvány az egyházi év egyfajta tematizálójaként is működik, hiszen igazodik az ünnepkörökhöz, megjennek benne az egyetemes keresztyén és református ünnepnapok, a különböző társadalmi csoportok kiemelt napjai. A Kalauzban a hét vasárnappal kezdődik, ehhez kapcsolódik a hálaáldozatunk, melyet az aktuális témának megfelelően ajánlhatunk fel. Az Ószövetség nagyjából három és fél, az Újszövetség két év alatt olvasható el a Kalauz segítségével, mely a kanonikus sorrendre is figyelve halad végig valamennyi könyvön. A Bibliaolvasó Kalauzban a '70-es évektől jelent meg hetente egy hosszabb áhítat, meditáció. A napi magyarázatos, gondolatébresztő részeket '91-től olvashatjuk. A füzet formájában és tartalmában 1938-as születésétől fogva megtartotta eredetiségét. Összeállítása során figyelnek arra, hogy fenntartsa az érdeklődést, így különböző típusú szövegek váltják egymást. Egy adatbázis segítségével két évre előre határozzák meg az igeszakaszok sorrendiségét.
A szerzőgárda 53 tagja tükrözi a református egyház sokszínűségét. A Kalauzt a határon túli egyháztestekben is használják, szép számmal forgatják a közösségükre szabott iráymutatót. Épp ezért Pecsuk Ottó a kiadványt a református egyház lelki egységének egyik legfontosabb látható, kézzel fogható jeleként definiálja. „A Kalauz célkitűzése, hogy ne önmagára, hanem a Bibliára irányítsa a figyelmet. Azt szeretnénk, hogy a Kalauz útitársa, segítsége legyen az embernek abban a folyamatban, hogy Bibliát olvas" – fogalmazza meg. Hasonlóképp látja Galsi Árpád is a vezérfonal feladatát: a Szentíráshoz és az abban ma is megszólaló Istenhez segítse az olvasókat.
Mindketten szerény eszközként tekintenek rá, semmiképp sem a bibliaolvasás kiváltójaként. Rámutatnak közösségépítő szerepére is: olyan egyházi kiadvány, mely viszonylag sok emberhez eljut. Egyfajta közös alapot teremt, hiszen 40 ezren olvassák ez alapján a Bibliát naponta. Közösségekben, bibliaórákon, egyházi alkalmakon kiindulási alapot biztosít, hogy mit üzent az adott napon az Ige. Meg tudják egymással osztani ezzel kapcsolatos élményeiket, véleményüket. „Sokszor a lelkipásztor eszerint választja a vasárnapi igehirdetés témáját, és amikor elkezdi magyarázni az Igét, számolhat azzal, hogy a vasárnapi igehallgató gyülekezetnek egy része már valamilyen módon követi az igeszakaszt, amiről ő prédikál" – említik példaként.
Bibliaolvasó kultúra Magyarországon
Beszélgetésünk során 4-5 százalékban határozzák meg a társadalomnak azt a rétegét, aki rendszeresen olvas Bibliát. Ennek elsődleges oka, hogy felgyorsult világunkban kevés időnk van. Az Ó- és Újszövetség mindennapos olvasása pedig időigényes tevékenység. A Bibliaolvasó Kalauz a mai ember igényeihez képest fordítva működik. „Azt mondja: a lényeg, hogy fél óráig Bibliát olvass, töltekezz fel! Ehhez ad segítséget a Kalauz" – mondja Pecsuk Ottó, a Kalauz egyik szerkesztője. A kiadvány elsősorban a tradicionális egyháztagokat célozza meg. Azokat, akik a kegyességüknél, életkoruknál fogva évek óta rendszeres bibliaolvasók, akik számára fontos és stabilitást ad, ha a Bibliaolvasó Kalauz mentén olvassák a Bibliát.
„Sokféle bibliaolvasási kultúra létezik Magyarországon, ezen belül a reformátusok körében is. Mi a rendszeres, teljességre törekvő olvasást szeretnénk erősíteni. Hiszem, hogy a bibliaolvasás nagy lehetőség hívőnek és nem hívőnek egyaránt. A Szentíráson keresztül maga Isten változtat rajtunk, akár olvassuk, akár hirdetve hallgatjuk " – fejti ki véleményét Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó vezetője. A Kálvin Kiadó legfontosabb küldetésének tekinti, hogy legyen elérhető mindenki számára a Biblia, illetve a Szentírás jobb megértését segítő kiadványok, így a Kalauz is.
A Bibliaolvasó Kalauz aktuális fejezetét minden nap elolvashatják a reformatus.hu Istent keresem rovatában is.
Szoták Orsolya, fotó: Vargosz, archívum
Olvasta már?
-
Ideje a megújulásnak
Vizuális, technikai és tartalmi szempontból is megújul egyházunk hivatalos honlapja. Az új Reformatus.hu-n már hosszú ideje dolgoztunk, annak elindításával is szeretnénk megkönnyíteni a járvány miatt az online térbe szorult egyházi életet: gyülekezeti tagjaink, közösségeink, intézményeink lelki épülését, tájékozódását, szolgálatát.
-
Istentiszteleti ajánlások a krízishelyzetben
A kommunikációs eszközökkel közvetített istentiszteletekhez, a húsvéti úrvacsorás alkalmakhoz és a temetésekhez ajánl istentiszteleti rendeket egyházunk Elnökségi Tanácsa.
-
Betörtek a debreceni Nagytemplomba
Egy harminc éves férfi imádkozni ment a bezárt Debreceni Református Nagytemplomba, majd rongálni kezdett március 30-án, a késő délutáni órákban.
-
Kezdődik a beíratási időszak óvodáinkban
A koronavírus-járvány miatt elektronikus úton elküldött szándéknyilatkozattal is beírathatjuk gyermekeinket a református óvodákba. A jelentkezési időszak április másodikán kezdődik.
-
Térjünk végre észhez!
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus járvány miatt. Fekete Károly tiszántúli püspök úgy véli, hogy a „maradj otthon!" jelszó tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.