Mikor járt utoljára a békéscsabai befogadóállomáson?

Húsvétkor voltam ott legutóbb. Tíz éven át általában havi egy alkalommal látogattam a menekülteket, de most a vezetőség megkért, hogy a nagy létszámú menekültre és a kiélezett helyzetre való tekintettel egy ideig szüneteltessük a látogatást.

Amikor legutóbb volt ott, érzett-e valamit a mostani felfokozott helyzetből?

Nem volt változás a korábbiakhoz képest. A keresztény hátterűek örültek a látogatásnak, megnéztük együtt a Jézus életéről szóló filmet a többség nyelvén, és idegen nyelvű Bibliákat osztottam ki közöttük. A látogatásokat mindig összekötöm karitatív szolgálattal: használt ruhákat, írószereket, játékokat viszek magammal, és ezeket a menekültek között szétosztom, illetve szétosztjuk a segítőimmel. Hadd meséljem el azt a megható esetet, név és hely nélkül, amely nemrég történt. Egy afrikai fiú kért tőlem francia nyelvű Szentírást. Elmesélte, hogy hosszú útja során, amikor éppen Törökországból Görögországba érkezett, az egyetlen zsákja, benne a Bibliájával, beleesett a tengerbe. Nagyon szomorú volt emiatt, de annál boldogabb, amikor tudtam neki adni francia nyelvű Szentírást. Ez a fiú a legbecsesebb tárgyai között egyetlen csomagjába tette Bibliáját, amikor elindult, de elvesztette, tőlünk pedig kapott egy újat. Nagy boldogság volt nekem is, hogy Isten vigasztaló eszköze lehettem.

Ön mit gondol, mi váltotta ki ezt a mostani menekülthullámot?

Nem vagyok külpolitikus, az erre való rálátásom csekély. De úgy gondolom, oka lehet az is, hogy egyre növekszik a távolság a szegényebb országok és a jóléti társadalmak között, miközben a közlekedés egyszerűbb, és az információáramlás felgyorsult. Emellett vannak gócpontjai a világnak, ahol háborús helyzet van, veszélyeztetettség. Ezek miatt vágnak neki az útnak. Úgy ítélem meg, hogy a mostani bevándorlás lassítható, késleltethető, de hosszabb távon a fokozódásával és elhúzódásával kell számolni. Nekünk keresztényeknek imádkoznunk kell, hogy ebben a megváltozott helyzetben jó válaszokat adjunk a kihívásokra.

Mit kell még tennie a kereszténységnek az imádkozás mellett?

Az a dolgunk, hogy szeretetben és józanságban járjunk élen a Biblia útmutatása alapján. A lelkipásztorok prédikáljanak ezekről a híveknek, hogy a szívek ne keményedjenek meg, és lássák az Ige igaz útmutatását. A menekültek között az irgalmasság gyakorlatának van helye...

Az interjú az evangelikus.hu oldalon folytatódik.

Szerző: Szegfű Katalin, forrás: Evangélikus Élet, fotó: Füle Tamás /Parokia.hu