A magyarországi keresztyén egyházak vezetői az elmúlt évekhez hasonlóan idén is ökumenikus istentiszteletetre gyűltek össze az államalapítás ünnepének előestéjén a fővárosban – ezúttal a városligeti fasori evangélikus templomba. 

Amikor az István király alapította független keresztyén Magyarországért adunk hálát, ünnepünk középpontjában az érkező mennyei Király, Jézus Krisztus áll, akit a próféták megjövendöltek, akinek második eljövetelét már István király is várta, és aki ma is velünk van, kapaszkodót ad, megerősít minket – tette egyértelművé köszöntőjében Kondor Péter evangélikus püspök.

„Külsőleg talán nem látszik, de erő van nála, egyetlen kézmozdulatára gyógyul a beteg, felszáradnak a könnyek, leesnek a bilincsek. Hódoljunk neki térden állva, mi, akik méltatlanok vagyunk hozzá és csak önmagunkat adhatjuk neki. Ő jön és átölel, amitől áldott lesz az életünk" – mondta Jézus Krisztusról a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke.

Az ökumenikus alkalmon az azt szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak vezetői mellett Mohos Gábor katolikus segédpüspök és Róna Tamás főrabbi is részt vett.

Az istentiszteleten egyházi és állami vezetők mellett különböző felekezetű hívek adtak hálát közösen azért, hogy Isten bűneink ellenére megtartotta magyar népünket, és kérték el tőle a megújulás útját, hogy felülkerekedhessünk békétlenségen, kicsinyességen és gyűlölködésen.

Bogárdi Szabó István református püspök Dávid király nyilvános végrendelkezése (1Krón 28) és az utolsó neki tulajdonított zsoltár intelme – „Megtartja az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de a bűnösöket mind elpusztítja." (Zsolt 145,20) – alapján hirdette Isten igéjét.

 Dávid, a nagy király élete végén egy országgyűlés keretében rátestálja fiára az uralkodás felelősségét, a jó rendet, ugyanakkor nemcsak az ország gondját, hanem az Isten megismerésének parancsát és ezzel együtt szíve teljesítetlen vágyát is, hogy állandó hajléka legyen a szövetség ládájának. „Nem azért építünk templomot, mert megtehetjük, mert nincs jobb dolgunk, hogy legyen munkája az építőiparnak, vagy hogy száz év múlva építészeinket méltassák, hanem azért, mert a templom az Istennel való találkozás igazi helye" – emlékeztetett a dunamelléki püspök.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke úgy véli, a 21. század embere hajlamos a hamisító szentimentalizmusra: „Megőriz – ez jó, ezt megvesszük, de a folytatást – elpusztít – lehetőleg kivennénk a csomagból. Boldog akarsz lenni? Ne vágd le az igazságot!" Mint mondta, ez az ige nem ünneprontó fenyegetés, hanem pusztán tényközlés: akik szeretik az Urat, azokat megtartja. Akik keresik őt, azok megtalálják. „Nem ígéri sehol sem, hogy akik szeretik őt, azoknak mindig könnyű lesz, mindig egyenesen fognak haladni, ellenkezőleg: bárányokként küldi tanítványait a farkasok közé és üldöztetést jósol nekik. De megtartatni, gyümölcsöt teremni, nem pelyvaembernek lenni csak így lehet: őrizd meg az Úr útját, ő megőriz téged."

Mint mondta, István király fiának írt intelmeiből is kihallani az ige visszhangját: „Ki a jó uralkodó? Ki az igaz király? Kire bízhatjuk rá egy ország sorsát? Arra, aki keresi az Urat. Arra, aki szereti az Urat. Arra, aki megtartja rendelkezéseit – eltökélt szívvel és boldog lélekkel." Hozzátette: Isten igéje tükör mindannyiunk számára – akár egy egész országért, akár egyházi közösségért, akár iskolai osztályért, akár egy családért vagyunk felelősek – mind arra teremtettünk, hogy Istent megismerjük és őbenne boldog életet éljünk! „Keressétek és megtaláljátok, őrizzétek hűségét, ő pedig hűséggel megőriz titeket" – bátorított az igehirdető.

A közös éneklésben a Vox Nova Baptista Férfikar és a Légierő Zenekara vezette a gyülekezetet. A 90. zsoltár első verse és az Erős vár a mi Istenünk kezdetű dicséret mellett többek között az Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű katolikus éneket, valamint Bach, Warren és Mueller egy-egy művét is megszólaltatták.

Az egházak képviselői könyörögtek a szenvedőkért, terheket hordozókért, a különböző közösségek vezetőiért, a keresztyének egységéért, valamint azért is, hogy Isten használjon minket a világot építő, gazdagító és kiteljesítő tervében.

„A kenyér mindazt szimbolizálja, ami szükséges a megélhetéshez, és azzal, hogy piros-fehér-zöld szalaggal kötjük át, az életet és a hazát kapcsoljuk össze" – mondta Kondor Péter, mikor hálát adott az aratásért és Isten áldását kérte az idei termésből sütött kenyerekre.

Az evangélikus püspök a mindennapi kenyér lutheri értelmezésével bocsátotta útjára az ünneplő közösséget: amikor ezért imádkozunk, gondolhatunk nemcsak a testünk számára szükséges táplálékra, hanem mindarra – fizikai és szellemi javakra, boldogító társas kapcsolatokra, vagy épp bölcs kormányzatra –, ami életünk békességéhez és lelkünk derűjéhez szükséges.

Szöveg: Feke György, fotó: Asszonyi Eszter