Az Európai Egyházak Konferenciája XIV. Nagygyűlésének július 7-i ülése a szervezet alaptörvénye harmadik olvasatának tárgyalásával kezdődött. Az alkotmány szövegére a moderátorok segítségével reflektálhattak a delegáltak. Kérdések elsősorban a taglétszámot illetően merültek fel, valamint a szervezet képviselőjének és főtitkárának az alapszabályban rögzített feladatkörével kapcsolatban. A viták ellenére késő estére sikerült a preambulumot elfogadni, ezzel megújítani a CEC szerkezetét, a tisztújítás másnapra maradt. Ekkor megszavazták a központi bizottság tagjait és az új vezetőket. A CEC kormányzó testületének elnöke Christopher Hill, anglikán püspök lesz, a két alelnök pedig Karin Burstrand, a Svéd evangélikus egyháztól, valamint Emmanuel metropolita lesznek.
A szervezetnek várhatóan a budapesti kongresszus határozatai adhatnak új, dinamikus előrehaladást.

A hajó továbbhalad

Klaus Rieth, a németországi Württembergi evangélikus egyház főtanácsosa, a július 8-i zárósajtótájékoztató moderátora, azt kérte a megszólalóktól, Emmanuel metropolitától, a CEC elnökétől, valamint Guy Liagretól, a szervezet főtitkárától, hogy foglalják össze mindazt, ami az elmúlt héten a tanácskozások alatt történt.

„Egy rendkívül hosszú és gyümölcsöző utazáson vettünk részt a Nagygyűlés ideje alatt. Oda tudtak megérkezni, ahova szerettek volna: az új alkotmány elfogadásához"—hangzott el Emmanule metropolitától. Az elnök kiemelte azt is, hogy négy hosszú év vezetett el az új alkotmányig, ami nem lehet tökéletes, mindenkinek tetsző. Hiszen a tökéletesség Isteni attribútum. A metropolita úgy gondolja, hogy a szervezet a jövőben jobb alapokon tud majd működni.

Guy Liagre, a CEC főtitkára az elmúlt napok nehézségeiről beszélt, arról, amik a különböző munkacsoportokban előfordultak, valamint a módszertannal kapcsolatban felmerültek. „Mégis megtaláltuk a jogi és mindenféle útvesztőkből kivezető utat, ami jórészt a Nagygyűlés moderátorainak is köszönhető volt"- mondta a főtitkár. „Olyan modus vivendi született, amit az összes delegált elfogadott"— jelentette örömmel. Majd arról szólt, hogy a Nagygyűlésen folytatott párbeszédek, megszólalások rendkívül emocionálisak voltak, de végeredményében pozitív döntés született. Végül a főtitkár abbéli reményét fejezte ki, hogy továbbmennek a megkezdett ökumenikus úton. Hozzátette, hogy olyan hajót építettek újra, ami már úszott a vízen, de most tovább fog haladni.

Ifjúsági kérdések

A következőkben újságírói kérdésre válaszoltak a CEC elöljárói. A kérdés az ifjúságnak a CEC-ben betöltött szerepéről, helyéről szólt.

Emmanuel metropolita kitért válaszában a kisebbségeknek a szervezetben betöltött szerepére. Elhangzott, hogy a továbbiakban is nagyon számítanak a fiatalok munkájára. Majd elismételte, hogy nem lehet tökéletes a mostani alkotmány, ahogy nyilván a hozzá vezető út sem az volt. „De nekünk folytatnunk kell a megkezdett utat"— nyomatékosította. Hozzáfűzte azt is, hogy nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ők egy közös jóért dolgoznak. „Szeretnék mindenkit arra emlékeztetni, hogy meg kell látni a különbséget a fény és a tűz között. Nekünk a fényre van most szükségünk"-fejezte be az elnök.

Liagre, azt hangsúlyozta, hogy CEC-ben vannak  olyan ifjúsági delegáltak, akik részt vettek a szavazásban, az alkotmányozó döntésben is. A párbeszédbe már sokukat belevonták a kezdetektől. A főtitkár meglátása szerint ők jelenthetik az egyensúlyt és dialógust köztük.

Kováts Annamária, evangelikus.hu, Fotó:Peter Kenny/CEC

További, a CEC XIV. Nagygyűlésével foglalkozó  cikkeink

• Kérdések kérdése
• A megújuláshoz vezető út
• Második olvasat
• Európai útkeresés Budapesten
• Kérdések, amiket fel kell tenni
• Most tehát miért késlekedsz?
• Köszöntők sora
• Budapest, az újjászületés helyszíne