„Átok vagy áldás az a technológiai megújulás, amely előtt állunk? Van-e nekünk, keresztényeknek megfelelő válaszunk a negyedik ipari forradalomra, keresztényivé alakíthatjuk-e azt vagy csupán az algoritmusok szabják meg a működését?” – vetette fel korunk legizgalmasabb kérdéseit köszöntőjében Tóth József, a Keresztény Sziget főszervezője.

Merjünk kilépni a templomainkból

A katolikus üzletember abban látja a megoldást, ha kilépünk a templomainkból és megmutatjuk a világnak keresztény értékeinket, jövőbeli döntéseink alappilléreit. „Ez az érték Jézus Krisztus tanítása, az életünk vezérelve, amelynek közvetítésére lehetőséget ad a digitális technológia” – hangsúlyozta az esemény házigazdája.

Tóth József úgy véli, ha a keresztény és civil szervezetek összefognak, hatással lehetnek a társadalomra és a gazdaságot is a keresztény alapelvek mentén alakíthatják. „Ez olyan paradigmaváltás, amit mi, keresztények tehetünk meg úgy, hogy az első helyre az embert állítjuk, és nem a profitot” – válaszolta kérdésünkre a Keresztény Sziget megálmodója, aki szerint a vállalkozásoknak a közjóért kell működniük.

Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök is arra biztatta a Keresztény Sziget résztvevőit, hogy lépjenek oda másokhoz, „akik a maguk szigetein élnek – üldöztetve, lelki vagy testi betegségükben – és várnak az evangéliumra, a jószóra, a tanúságtételünkre, mely által mi is megerősödhetünk hitünkben”.

Megkülönböztetni jót és rosszat

„Az ÉRME Hálózat családi-baráti programjából kinőtt fesztivál célja, hogy ökumenikus, keresztény közegben nyújtson valamennyi családtagnak kikapcsolódást és értékes együttlétet, miközben tanúságot tehetünk a hitünkről” – tudtuk meg Makláry Ákos atyától, a társszervező Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnökétől. A majális elemeit felvonultató rendezvény jóval több egy családi napnál: tematikájában minden évben egy-egy lényeges társadalmi kérdést vesz górcső alá.

„Mi, keresztények is a digitális világban élünk, ezért fontos, hogy beszéljünk az abban betöltött szerepünkről és felelősségünkről” – mesélt a házigazda a témaválasztás okáról. Hozzátette: meg kell tanulnunk „megszentelni, megkeresztelni, kereszténnyé tenni” a digitális világot, hogy az ne a rosszat hozza ki az emberekből, hanem Isten ajándékaként épüljön be az életünkbe. Ha az evangélium vezérfonalát követve felismerjük a pozitívumait, melyek közelebb visznek Istenhez és kiszűrjük azokat, amik eltávolítanak tőle, áldássá válhat az életünkben. „A keresztény lelkület már sokszor kihozta a világot a bajból, ezért hiszem, hogy a múltból tanulva a ma kérdéseire is, mint amilyen a keresztény megmaradás a digitális társadalomban, választ kaphatunk és hitünkben megerősödve térhetünk haza” – nyilatkozta nekünk a katolikus pap, aki szerint arról sem felejtkezhetünk el, hogy a digitalizáció is az evangélium hirdetésének egyik terepe.

Generációk egymás között

A pódiumbeszélgetéseken a meghívott szakemberek négy megközelítésből vizsgálták meg az ismeretszerzés jövőjét. Az első blokkban Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Nemes Orsolya generációkutató, Horváth Bálint, a budapesti Piarista Gimnázium igazgatója és Schumicky Júlia klinikai szakpszichológusjelölt gyűjtötték össze azokat a vezérlő értékeket, amelyekkel korunk információ áradatában is elboldogulhatnak a fiatalok.

A beszélgetés résztvevői szerint az egyik legfontosabb a tudatos választás, a kritikai gondolkodás képessége, melynek alapja a biztos önismeret. Úgy vélik, ezt csendjeinkkel, befelé figyelő, lelki növekedésünkkel segíthetjük. Emellett fontosnak tartják, hogy az evangélium üzenetét a fiatalokhoz a saját generációjuk csatornáin keresztül juttassuk el, mert így lesz az számukra is érthető és hiteles. 

Ép lélekkel, ép testben

Dabóczi Andrea táplálkozásterápiával foglalkozó orvos, Dejcsics Konrád, a pannonhalmi bencések iskolai vívóprogramjának vezetője, Hirling Zsolt világ- és Európa-bajnok evezős és Szekeres Pál, a Nemzetközi Kerekesszékesvívó-szövetség elnöke eszmecseréjükben a megfelelő táplálkozás, az élsport és az egészséges élet összeegyeztetésének módjait kutatták. Egyetértettek abban, hogy a sport céltudatosságra, kitartásra, precíz időbeosztásra és értékalapú döntésekre nevel.

A szakértők beszélgetésükben megfogalmazták: az élet egy versenyhelyzet, amelyben a sport megtanít átvészelni a küzdelmesebb pillanatokat is. Eredményeket azonban nem érhetünk el befektetések nélkül. Ennek két legjobb módja az imádkozás és a fizikai aktivitás, mert így lelkileg és testileg is egészségesek maradunk. A sport izgalmas találkozási pont is, ahol a közös küzdelem társsá teszi és megnyitja az embereket egymás felé. Így tehetünk a „pályán” is tanúságot életünk nagy titkáról, az Istenről. 

Hiteles példák az oktatásban

A harmadik témát – az iskolák szerepe és új feladatai a digitális világban – Bártfay Katalin M. Zsuzsanna, a Svetits katolikus iskola igazgatója, Dejcsics Konrád bencés szerzetes, Lázár László közgazdász, piarista oktatási igazgató és Szakál Ferenc Pál, a Nemzeti Pedagógus Kar Országos elnökségének tagja járták körbe. Meggyőződésük, hogy az iskolák új kihívás előtt állnak: az információk átadása mellett a fiatalokat arra kell megtanítaniuk, hogyan válthatják azt tudásra. Megértésre és kritikai gondolkodásra kell ösztönözniük a tanulókat, hogy a digitális világ útvesztőiben is felelősen gondolkodó emberek maradjanak. Úgy látják, ebben a folyamatban a tanárok szerepe is megváltozik: tudásmenedzserré válnak, akik jó irányba terelgetik a fiatalokat és a diákok tanulási modelljeihez csatlakozva sorvezetőt adhatnak az információtömeg szelektálásához. Mindehhez az ember- és gyermekközpontú iskolák egyik alapfeltételének tartják a hiteles és vonzó életet mutató pedagógusok közösségét.

Keresztyének a mesterséges intelligencia korában

Elérkezett-e már a mesterséges intelligencia és a robotok kora? Felkészültünk rá? Hogyan definiálhatjuk egyáltalán a mesterséges intelligenciát? Mire taníthatjuk meg a gépeket és mire nem? Ellenségeink vagy segítőtársaink az algoritmusok? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a választ Bella Péter református lelkész, az egyik első magyar keresztyén blogger, Horváth András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának docense, Németh Balázs  önvezető járművekkel foglalkozó kutató, református egyetemi lelkész és Szani Ferenc digitális pedagógiai szakértő a mesterséges intelligencia, a robotika és a keresztyén értékrend viszonyát boncolgató diskurzusukban. Hangsúlyozták: meg kell tanulnunk szabadnak maradni a digitális világban, hogy ne az algoritmusok vegyék át a hatalmat az életünk felett, hanem segítségükkel mi tegyük könnyebbé az életünket.

Sziget a szigeten

Alig néhány méterre a színpadtól jóízűen piknikező baráti társaságok, termelői vásár, Don Bosco fagylaltozója, arcfestés, kézműveskedés, véradás és számos keresztyén szervezet standja fogadta a Keresztény Szigetre érkezőket. A pódiumbeszélgetések helyszínére tartva mi is lépten-nyomon sportoló fiatalokba botlottunk: kosaraztak, pingpongoztak, kerekesszékekben vívtak vagy éppen a kisbringókat hajtották lankadatlan lelkesedéssel.

A találkozóra az ország számos pontjáról érkeztek családok, csoportok. A délutáni órákban megközelítőleg ezernégyszáz ember élvezte a rendezvény meghitt, békés légkörét. Míg a gyermekek homokvárat építettek, a kamaszok együtt lazultak, a szülők ismereteikben gazdagodtak és barátság szövődött köztük közös keresztyén értékrendjük szálaiból. „Olyan ez a találkozó, mint az életadó eső – fogalmazott az egyik nyíregyházi résztvevő. – Erőt meríthetünk belőle, hogy hitünkben növekedjünk és példát mutassunk a jövő generációinak.”

Szoták Orsolya, Fotó: Vargosz