Másnak is át kell adni a Kárpát-medencei logikát

2010. április 27., kedd

altA bizalom helyreállítására van leginkább szükség az egyházak és az állam között – állítja a negyedszer is országgyűlési mandátumot szerzett Szászfalvi László református lelkész. A Fidesz–KDNP politikusáról a hetekben megjelent, hogy az egyházügyek felelőse lehet az új kormányban, de állítja, jelenleg még munkát osztanak, nem posztokat.

altA bizalom helyreállítására van leginkább szükség az egyházak és az állam között – állítja a negyedszer is országgyűlési mandátumot szerzett Szászfalvi László református lelkész. A Fidesz–KDNP politikusáról a hetekben megjelent, hogy az egyházügyek felelőse lehet az új kormányban, de állítja, jelenleg még munkát osztanak, nem posztokat.

„Sok feladat áll előttünk az egyházügyek terén. Az első és legfontosabb az, hogy egyházi leltárt kell végezni. Amellett, hogy az állam a törvényben előírtakhoz képest jelentősen alulfinanszírozta az egyházakat, amelyeknek tízmilliárd forinttal tartozik, megszűnt a dialógus, ami a bizalmon alapult volna. Ennek a bizalomnak a visszaállítása a legfontosabb, ezt meg fogjuk tudni oldani, és ha ez megvan, megtalálhatóak az együttműködés felületei” – jelentette ki Szászfalvi László, akit negyedszer is megválasztottak a Somogy megyei 5. választókerület (többek között Marcali, illetve Csurgó körzete ez) országgyűlési képviselőjévé. Korábban kétszer az MDF színeiben indult a református lelkész, majd 2006-ban már a Fidesz-KDNP jelöltjeként jutott a parlamentbe, emellett jelenleg is Csurgó polgármestere.

Szászfalvi László szerint a negatív irányba haladó folyamatokon kell változtatni, annak érdekében, hogy az állam a közjó érdekében működjön együtt az egyházakkal. Úgy véli, az egyházi ügyek kezelésében is példát adhat a református gyakorlat, amely a tavaly létrejött egységgel most már Kárpát-medencei egységben gondolkodik. A képviselő szerint ezt a logikát kellene követnie az államnak is.

Az elmúlt hetek kormányalakítással kapcsolatos találgatásaiban is felmerült Szászfalvi László neve: több sajtótermék tudni vélte, hogy a KDNP parlamenti soraiban ülő politikus fogja a jövőben felügyelni az egyházi ügyeket. Ennek kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy folynak a beszélgetések, de egyelőre feladatot és munkát osztanak, nem posztokat. Hozzátette, az elmúlt években az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökeként, illetve alelnökeként dolgozott, így szívesen maradna ezen a területen, bármilyen megbízással.

A csurgói polgármester a lelkészből lett politikusok közé tartozik, de már húsz éve szembesülnie kellett ezzel a kihívással, azóta viszont nem okoz számára dilemmát. Úgy véli, a református hagyományokat követve egy lelkésznek aktív közéleti szerepet kell vállalnia, aki pedig erre indíttatást érez, az a politikai pályán is kipróbálhatja magát. Azonban minden eset egyedi, nem lehet általános megoldást kitalálni.

„Már a teológián aktív közéleti szerepet játszottam, majd 1988-ban csatlakoztam a Magyar Demokrata Fórumhoz. Igaz, én nem egy pártba léptem be, hanem egy mozgalomba, amelynek aztán pártként kellett indulnia az első választásokon. Természetesen komoly lelki tusakodást okozott a döntés, amikor 1990-ben felkértek, akkor a csurgói polgármester-jelöltségre. Akkor úgy döntöttem, hogy elvállalom, 1994-ben pedig lelkipásztori tevékenységem felfüggesztéséről határoztam. Azóta is végzek bizonyos szolgálatokat, a feleségem pedig jelenleg is csurgói lelkész.”

Életút
Makón született, 1961-ben, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett, lelkészi diplomát a budapesti teológián szerzett, 1986-ban. Előbb segédlelkész, majd 1987-től választott lelkész lett Csurgó-Alsokon. Már 1988-ban, alapítóként belépett a Magyar Demokrata Fórumba, amelynek jelöltjeként 1990-ben Csurgó polgármesterének választották. A somogyi kisváros élén egészen 2002-ig állt, az év decemberében lemondott posztjáról, 2006 óta, a Fidesz-KDNP színeiben újra betölti ezt a posztot. 1994-ben a Somogy megyei közgyűlés tagjának választották, 1998-ban lett először parlamenti képviselő, az MDF politikusaként. 2002-ben is bekerült az Országgyűlésbe, 2004-ben azonban törvénytelenül kizárták az MDF- frakcióból. 2005-ben a Fidesz képviselőcsoportjához csatlakozott, 2006-ban pedig már a Fidesz-KDNP jelöltjeként lett képviselő. A KDNP soraiba ült, frakcióvezető-helyettes és az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke lett. Nős, felesége református lelkész, három gyerekük van.

 

Csepregi Botond

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.