Kevés kezdeményezés bizonyult hosszú életűnek azok közül, amelyet a különböző kormányok az ifjúsági szervezetek képviseletéért hívtak életre. Ezeket azért részesítettek hosszabb-rövidebb ideig kiemelt támogatásban, hogy egységes képviseletet biztosítsanak a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek és mindazon országos szintű törekvések számára, melyek az ifjúság neveléséért, a fontos társadalmi értékek átadásáért, a szabadidő értelmes eltöltéséért fáradoznak. Még kevesebb ilyen kezdeményezés élte túl az elmúlt nyolc évet, amikor az ifjúság ügye és az ifjúsági munka egyre kisebb támogatásban részesült a kormányzat részéről.

 

A megszűnés szélén

 

A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), az egyik ilyen „életben maradt” szervezet, amely 2010. szeptember 4-én Kárpátalján, Munkácson tartotta soros tanácskozását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az új kormány egyik legfontosabb partnereként tekint a szervezetre – talán az egyetlen olyan szervezetre, melyben a mindenkori kormány- és ellenzéki pártok ifjúsági szervezetei együtt tudnak működni az országos jelentőségű ifjúsági egyesületekkel, ernyőszervezetekkel, az egyházak ifjúsági szolgálataival és a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel egyaránt.

 

A MIK több mint 60 alkotó tagszervezete együttműködésének 1999 óta számos állásfoglalás, szakmai hozzájárulás, érdekképviseleti fellépés és a szervezeteknek juttatott célzott támogatás lett a gyümölcse. Annak ellenére így van ez, hogy az elmúlt években az anyagi támogatás megvonása és a kormány elutasító magatartása kis híján a MIK is a teljes eljelentéktelenedését és megszűnését okozta. Holott jelenleg ez az egyetlen lehetősége a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek (egyházi és ifjúsági hátterűeknek egyaránt), hogy anyaországi partnereikkel szakmai és politikai kérdésekben együttműködjenek. A MIK révén volt közvetlen javaslattételi lehetőségük a határon túli és határon inneni szervezeteknek a nekik szánt kormányzati források elosztására. Számos határon túli szervezet számára ez volt lényegében az egyetlen támogatási forrás, azonban a kormány egyoldalúan felszámolta ennek törvényi alapjait.

 

Történelmi fordulat a Vajdaságban

 

Amint a régiós beszámolókból kiderült, e helyzet ellenére van miből újjáépíteni az együttműködést. A támogatások elsorvadása ellenére a szervezetek, ha szűkösebb keretből és szűkösebb mozgástérrel is, de folytatni tudták a munkát. Az ülésen nyolc régiót képviselő harmincegy részt vevő szervezet régiónként tartotta meg beszámolóit. Felvidéken, ahol az elmúlt időszak tevékenységét meghatározták a nemzetiségek helyzetét súlyosan érintő politikai intézkedések, a tagszervezetek idén is táborokkal, képzésekkel, fesztiválokkal, ünnepségekkel tarkították a magyar kulturális élet palettáját.

 

Erdélyben az elmúlt időszakban egymást követték a különböző nyári szabadegyetemek, diáktáborok és fesztiválok, rendezvények. A tagok és vezetők gyakori cserélődése ugyanakkor kihatott a szervezetek hatékonyságára és kapcsolattartására, ezért az elkövetkező évben az ifjúsági szervezeteket népszerűsítő kampányt terveznek Erdély-szerte. A Csángóföldön továbbra is a gyermekek magyar nyelvű oktatása jelenti az elsődleges feladatot, amely rendszerint csak az iskolai kereteken kívül valósulhat meg. A jelentős emberi és anyagi forráshiánynál is nagyobb akadályt jelent azonban a helyi média és a katolikus papság ellenállása.

 

Vajdaságban történelmi jelentőségű volt a Magyar Nemzeti Tanács megválasztása az új, 2009-ben elfogadott kisebbségi törvény szerint. Az új MNT átalakult bizottságai között önálló terület lett az ifjúságügy és a vajdasági magyar ifjúsági szervezetek is delegálhatták megbízottjaikat a Tanácsba. A szomszédos Horvátországban eredményesen szerveztek nagyobb létszámú helyi és nemzetközi jelentőségű ifjúsági rendezvényeket és tematikus táborokat, de a magyar ifjúság kis létszámából eredő passzivitás komoly kihívást jelent számukra. Burgenlandban a közeljövő egyik lehetősége, hogy új osztrák népcsoporttörvény kidolgozása kezdődött el, melynek során a magyar szervezeteknek is lehetőségük lesz javaslattételre.

 

Új kormány, új hozzáállás

 

Az anyaországi beszámolóban többek között elhangzott: a történelmi keresztyén egyházak ifjúsági szolgálatának képviselői a MIK-en keresztül is kezdeményezik a kormányzat ifjúságpolitikai szakértőivel és tisztségviselőivel a találkozók hivatalos szintűvé és rendszeressé tételét. Szorgalmazzák a korábbi stratégiai partnerség újbóli megalapozását, az EU 2014-2020 közötti költségvetésében az ifjúságnevelésre szánt források elkülönítését, valamint a Nemzeti Ifjúsági Stratégia célrendszerének szakmai alapú továbbfejlesztését.

 

Az új magyar kormány támogatási szándékát mi sem jelzi jobban, mint hogy a kárpátaljai ülést jelenlétükkel megtisztelték a kormány ifjúsági ügyekért felelős képviselői is. A legfontosabb üzenetet Soltész Miklós államtitkár (NEFMI) fogalmazta meg felszólalásában. Megállapította, hogy az anyaországi és határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek szánt támogatások csökkentése egyfelelől a testvérek cserbenhagyását jelentette, másfelől erkölcsi romláshoz is vezetett, hiszen a szervezetek a fennmaradásuk érdekében minden eszközre rákényszerültek, hogy bevételhez jussanak. Úgy vélekedett: a magyarság jövőjét leginkább fenyegető demográfiai krízis ellenszere a jó családpolitika, a jó ifjúságpolitika és a korábbi negatívumok kerülése. Ennek érdekében elkötelezettek nem csupán a támogatások korábbi szintjének visszaállítása, hanem egy átláthatóbb és célzottabb támogatási rendszer kialakítása mellett is. Az ifjúsági támogatásoknak a jövőben a családalapítás, a nemzet helyben maradása és egyben tartása kell, hogy a legfőbb célja legyen. Téglásy Kristóf főosztályvezető (NEFMI) szintén jelezte megnyitó beszédében, hogy a kormány kiemelten szándékozik kezelni az ifjúságügyet és az ifjúságnevelésre fordítandó támogatásokat.

 

Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (KIM) a Nemzeti Összetartozás Napjáról és a könnyített állampolgárságról szóló törvényeket mérföldkőként, az új kormányzatnak a nemzetpolitikában megjelenő új szemlélete legfontosabb jeleként értékelte. Dr. Wetzel Tamás miniszteri biztos (KIM) úgy vélte: az egyszerűsített honosításról szóló törvény most, az elfogadása után néhány hónappal szinte már természetesnek hat; jelenleg a végrehajtásának, gyakorlati megvalósításának előkészítése zajlik. Pákozdi Csaba nemzetpolitikai és diplomáciai főosztályvezető (KüM) ezzel kapcsolatban elmondta: feladatuk elsősorban a külföldi Magyarország-kép formálása, többek között a külföldön dolgozó diplomaták felkészítése révén, melyben az egyszerűsített honosításról szóló törvény is igen komoly kommunikációs kihívást jelent.

 

Egységben kezelni a Kárpát-medencét

 

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke ugyanakkor élesen bírálta a korábbi magyar kormányok viszonyulását a határon túli magyarsághoz. Nyomatékosította, hogy a jövőben nem szabad azt a viszonyt folytatni, mely az anyaországban befolyással vagy anyagi erőforrásokkal rendelkező, leereszkedő „kiskirályok” és a szegény hízelgő klienseik kapcsolatát jelentette az elmúlt években. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke előadásában értékelve a kárpátaljai magyarság helyzetét, korábbi felmérésük egyik válaszát idézte: Kárpátalján magyarnak lenni könnyű, de magyarként élni nehéz. Az Európai Unióval kapcsolatban rámutatott: az Uniót nemzetállamok építik együtt, de saját érdekeik szerint, ezért Magyarországnak is erőt, kulturális fölényt kell mutatnia. Hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a fejekben élő trianoni határokat kell lebontani, és az egységes Kárpát-medencei teret tartalommal is meg kell tölteni.

 

Dr. Szantner Viktor, a NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke úgy vélekedett, hogy a 2010-ben megválasztott kormány első intézkedései – a Nemzeti Összetartozás Napjáról, a könnyített állampolgárságról és a határon túli magyarokhoz való osztálykirándulásról szóló rendelkezések, törvényjavaslatok – régi adósságot törlesztettek. Orosz Ildikóhoz hasonlóan fontosnak tartotta, hogy a Kárpát-medencei térséget egységben szemléljük, és ezt nevezte a kormány oktatáspolitikája egyik legfontosabb szempontjának is. Kifejtette, hogy cél az anyaországi és határon túli követelmények és az oktatásban átadandó ismeretszintek közelítése, a magyar-magyar oktatási rendszerek közötti különbségek, határok eltörlése.

 

Lakatos Mihály, a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkárságának határon túli művészeti referense is csatlakozott ehhez a véleményhez, amikor a készülő kulturális stratégiával kapcsolatban megemlítette, hogy az anyaországival egységben szemlélt határon túli magyar kultúra ügyével is a magyar kulturális tárca foglalkozik ezentúl.

 

Pénzforrások nyílhatnak meg

 

A lehetőségekről szólva Bauer Béla, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály vezetője felvázolta a 2011-es Mozaik Kárpát-medencei ifjúságkutatás terveit. Ennek révén a határon túl élő magyar fiatalság számos dimenziója megismerhetővé válik, az adatok pedig összevethetőek lesznek a tíz évvel korábbi hasonló kutatás eredményeivel. Dr. Baranyi András, az EPNI Határon Átnyúló Együttműködési Program igazgatója pedig bemutatatta, hogy az EU különböző Alapjai (különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap) révén már most igen jelentős forrásokat használtak fel, és további lekötetlen forrásokra írnak ki pályázatokat, melyek Magyarország és a határ mentén fekvő, magyarok lakta területek fejlesztésére használhatóak fel. A programok mindegyike lehetőséget kínál a gazdasági együttműködésre, a turizmus fejlesztésére, a kulturális örökségvédelemre, az intézmények és emberek közötti együttműködésre, a stratégiai tervezésre és hálózatépítésre.

 

Kérdésre válaszolva a felszólalók az elmondottakhoz hozzáfűzték: a cigányság ügyének gondozását határon innen és túl egyaránt kiemelt nemzetpolitikai feladatnak tartják, a magyar ajkú cigány népességet a nemzet alkotórészének tekintik. Azonban a megváltozott kormányzati felfogásnak megfelelően az eddig sok kárt okozó támogatási rendszerrel szemben olyan segítségnyújtás rendszerét kívánják kiépíteni, amely világos elvárásokat is megfogalmaz, és képes azok érvényesítésére is a rászoruló cigányság körében.

 

A Magyar Ifjúsági Konferencia küldöttjei kérték a magyar kormányt képviselőit, hogy a magyarságot, a magyar ifjúságot, a határon túli szervezeteket is érintő kérdésekben tekintsék a MIK-et stratégiai partnerüknek a tervezett programok, intézkedések előkészítésében és szakmai lebonyolításában, valamint, hogy az új támogatási rendszer kialakításakor ifjúsági célokat szolgáló keretet is biztosítsanak.

 

Schmitt Pál üdvözlete és meghívása

 

A küldötteket a házigazdák nevében Lengyel Zoltán, Munkács polgármestere és Popovics Pál, a MIK Állandó Bizottságának (ÁB) kárpátaljai tagja, a konferencia szervezője üdvözölte. Sziklavári Vilmos főkonzul, a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Ungvári Főkonzulátusának vezetője dr. Schmitt Pálnak, a Magyar Köztársaság elnökének a Magyar Ifjúsági Konferenciához írt köszöntőjét ismertette, illetve tolmácsolta köztársasági elnök úr meghívását a legközelebbi, Magyarországon tartandó konferencia idejére a Sándor Palotába. A MIK üdvözölte Saláta Zoltánt, a MIK ÁB 

Kevés kezdeményezés bizonyult hosszú életűnek azok közül, amelyet a különböző kormányok az ifjúsági szervezetek képviseletéért hívtak életre. Ezeket azért részesítettek hosszabb-rövidebb ideig kiemelt támogatásban, hogy egységes képviseletet biztosítsanak a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek és mindazon országos szintű törekvések számára, melyek az ifjúság neveléséért, a fontos társadalmi értékek átadásáért, a szabadidő értelmes eltöltéséért fáradoznak. Még kevesebb ilyen kezdeményezés élte túl az elmúlt nyolc évet, amikor az ifjúság ügye és az ifjúsági munka egyre kisebb támogatásban részesült a kormányzat részéről.

 

A megszűnés szélén

 

A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), az egyik ilyen „életben maradt” szervezet, amely 2010. szeptember 4-én Kárpátalján, Munkácson tartotta soros tanácskozását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az új kormány egyik legfontosabb partnereként tekint a szervezetre – talán az egyetlen olyan szervezetre, melyben a mindenkori kormány- és ellenzéki pártok ifjúsági szervezetei együtt tudnak működni az országos jelentőségű ifjúsági egyesületekkel, ernyőszervezetekkel, az egyházak ifjúsági szolgálataival és a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel egyaránt.

 

A MIK több mint 60 alkotó tagszervezete együttműködésének 1999 óta számos állásfoglalás, szakmai hozzájárulás, érdekképviseleti fellépés és a szervezeteknek juttatott célzott támogatás lett a gyümölcse. Annak ellenére így van ez, hogy az elmúlt években az anyagi támogatás megvonása és a kormány elutasító magatartása kis híján a MIK is a teljes eljelentéktelenedését és megszűnését okozta. Holott jelenleg ez az egyetlen lehetősége a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek (egyházi és ifjúsági hátterűeknek egyaránt), hogy anyaországi partnereikkel szakmai és politikai kérdésekben együttműködjenek. A MIK révén volt közvetlen javaslattételi lehetőségük a határon túli és határon inneni szervezeteknek a nekik szánt kormányzati források elosztására. Számos határon túli szervezet számára ez volt lényegében az egyetlen támogatási forrás, azonban a kormány egyoldalúan felszámolta ennek törvényi alapjait.

 

Történelmi fordulat a Vajdaságban

 

Amint a régiós beszámolókból kiderült, e helyzet ellenére van miből újjáépíteni az együttműködést. A támogatások elsorvadása ellenére a szervezetek, ha szűkösebb keretből és szűkösebb mozgástérrel is, de folytatni tudták a munkát. Az ülésen nyolc régiót képviselő harmincegy részt vevő szervezet régiónként tartotta meg beszámolóit. Felvidéken, ahol az elmúlt időszak tevékenységét meghatározták a nemzetiségek helyzetét súlyosan érintő politikai intézkedések, a tagszervezetek idén is táborokkal, képzésekkel, fesztiválokkal, ünnepségekkel tarkították a magyar kulturális élet palettáját.

 

Erdélyben az elmúlt időszakban egymást követték a különböző nyári szabadegyetemek, diáktáborok és fesztiválok, rendezvények. A tagok és vezetők gyakori cserélődése ugyanakkor kihatott a szervezetek hatékonyságára és kapcsolattartására, ezért az elkövetkező évben az ifjúsági szervezeteket népszerűsítő kampányt terveznek Erdély-szerte. A Csángóföldön továbbra is a gyermekek magyar nyelvű oktatása jelenti az elsődleges feladatot, amely rendszerint csak az iskolai kereteken kívül valósulhat meg. A jelentős emberi és anyagi forráshiánynál is nagyobb akadályt jelent azonban a helyi média és a katolikus papság ellenállása.

 

Vajdaságban történelmi jelentőségű volt a Magyar Nemzeti Tanács megválasztása az új, 2009-ben elfogadott kisebbségi törvény szerint. Az új MNT átalakult bizottságai között önálló terület lett az ifjúságügy és a vajdasági magyar ifjúsági szervezetek is delegálhatták megbízottjaikat a Tanácsba. A szomszédos Horvátországban eredményesen szerveztek nagyobb létszámú helyi és nemzetközi jelentőségű ifjúsági rendezvényeket és tematikus táborokat, de a magyar ifjúság kis létszámából eredő passzivitás komoly kihívást jelent számukra. Burgenlandban a közeljövő egyik lehetősége, hogy új osztrák népcsoporttörvény kidolgozása kezdődött el, melynek során a magyar szervezeteknek is lehetőségük lesz javaslattételre.

 

Új kormány, új hozzáállás

 

Az anyaországi beszámolóban többek között elhangzott: a történelmi keresztyén egyházak ifjúsági szolgálatának képviselői a MIK-en keresztül is kezdeményezik a kormányzat ifjúságpolitikai szakértőivel és tisztségviselőivel a találkozók hivatalos szintűvé és rendszeressé tételét. Szorgalmazzák a korábbi stratégiai partnerség újbóli megalapozását, az EU 2014-2020 közötti költségvetésében az ifjúságnevelésre szánt források elkülönítését, valamint a Nemzeti Ifjúsági Stratégia célrendszerének szakmai alapú továbbfejlesztését.

 

Az új magyar kormány támogatási szándékát mi sem jelzi jobban, mint hogy a kárpátaljai ülést jelenlétükkel megtisztelték a kormány ifjúsági ügyekért felelős képviselői is. A legfontosabb üzenetet Soltész Miklós államtitkár (NEFMI) fogalmazta meg felszólalásában. Megállapította, hogy az anyaországi és határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek szánt támogatások csökkentése egyfelelől a testvérek cserbenhagyását jelentette, másfelől erkölcsi romláshoz is vezetett, hiszen a szervezetek a fennmaradásuk érdekében minden eszközre rákényszerültek, hogy bevételhez jussanak. Úgy vélekedett: a magyarság jövőjét leginkább fenyegető demográfiai krízis ellenszere a jó családpolitika, a jó ifjúságpolitika és a korábbi negatívumok kerülése. Ennek érdekében elkötelezettek nem csupán a támogatások korábbi szintjének visszaállítása, hanem egy átláthatóbb és célzottabb támogatási rendszer kialakítása mellett is. Az ifjúsági támogatásoknak a jövőben a családalapítás, a nemzet helyben maradása és egyben tartása kell, hogy a legfőbb célja legyen. Téglásy Kristóf főosztályvezető (NEFMI) szintén jelezte megnyitó beszédében, hogy a kormány kiemelten szándékozik kezelni az ifjúságügyet és az ifjúságnevelésre fordítandó támogatásokat.

 

Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (KIM) a Nemzeti Összetartozás Napjáról és a könnyített állampolgárságról szóló törvényeket mérföldkőként, az új kormányzatnak a nemzetpolitikában megjelenő új szemlélete legfontosabb jeleként értékelte. Dr. Wetzel Tamás miniszteri biztos (KIM) úgy vélte: az egyszerűsített honosításról szóló törvény most, az elfogadása után néhány hónappal szinte már természetesnek hat; jelenleg a végrehajtásának, gyakorlati megvalósításának előkészítése zajlik. Pákozdi Csaba nemzetpolitikai és diplomáciai főosztályvezető (KüM) ezzel kapcsolatban elmondta: feladatuk elsősorban a külföldi Magyarország-kép formálása, többek között a külföldön dolgozó diplomaták felkészítése révén, melyben az egyszerűsített honosításról szóló törvény is igen komoly kommunikációs kihívást jelent.

 

Egységben kezelni a Kárpát-medencét

 

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke ugyanakkor élesen bírálta a korábbi magyar kormányok viszonyulását a határon túli magyarsághoz. Nyomatékosította, hogy a jövőben nem szabad azt a viszonyt folytatni, mely az anyaországban befolyással vagy anyagi erőforrásokkal rendelkező, leereszkedő „kiskirályok” és a szegény hízelgő klienseik kapcsolatát jelentette az elmúlt években. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke előadásában értékelve a kárpátaljai magyarság helyzetét, korábbi felmérésük egyik válaszát idézte: Kárpátalján magyarnak lenni könnyű, de magyarként élni nehéz. Az Európai Unióval kapcsolatban rámutatott: az Uniót nemzetállamok építik együtt, de saját érdekeik szerint, ezért Magyarországnak is erőt, kulturális fölényt kell mutatnia. Hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a fejekben élő trianoni határokat kell lebontani, és az egységes Kárpát-medencei teret tartalommal is meg kell tölteni.

 

Dr. Szantner Viktor, a NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke úgy vélekedett, hogy a 2010-ben megválasztott kormány első intézkedései – a Nemzeti Összetartozás Napjáról, a könnyített állampolgárságról és a határon túli magyarokhoz való osztálykirándulásról szóló rendelkezések, törvényjavaslatok – régi adósságot törlesztettek. Orosz Ildikóhoz hasonlóan fontosnak tartotta, hogy a Kárpát-medencei térséget egységben szemléljük, és ezt nevezte a kormány oktatáspolitikája egyik legfontosabb szempontjának is. Kifejtette, hogy cél az anyaországi és határon túli követelmények és az oktatásban átadandó ismeretszintek közelítése, a magyar-magyar oktatási rendszerek közötti különbségek, határok eltörlése.

 

Lakatos Mihály, a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkárságának határon túli művészeti referense is csatlakozott ehhez a véleményhez, amikor a készülő kulturális stratégiával kapcsolatban megemlítette, hogy az anyaországival egységben szemlélt határon túli magyar kultúra ügyével is a magyar kulturális tárca foglalkozik ezentúl.

 

Pénzforrások nyílhatnak meg

 

A lehetőségekről szólva Bauer Béla, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály vezetője felvázolta a 2011-es Mozaik Kárpát-medencei ifjúságkutatás terveit. Ennek révén a határon túl élő magyar fiatalság számos dimenziója megismerhetővé válik, az adatok pedig összevethetőek lesznek a tíz évvel korábbi hasonló kutatás eredményeivel. Dr. Baranyi András, az EPNI Határon Átnyúló Együttműködési Program igazgatója pedig bemutatatta, hogy az EU különböző Alapjai (különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap) révén már most igen jelentős forrásokat használtak fel, és további lekötetlen forrásokra írnak ki pályázatokat, melyek Magyarország és a határ mentén fekvő, magyarok lakta területek fejlesztésére használhatóak fel. A programok mindegyike lehetőséget kínál a gazdasági együttműködésre, a turizmus fejlesztésére, a kulturális örökségvédelemre, az intézmények és emberek közötti együttműködésre, a stratégiai tervezésre és hálózatépítésre.

 

Kérdésre válaszolva a felszólalók az elmondottakhoz hozzáfűzték: a cigányság ügyének gondozását határon innen és túl egyaránt kiemelt nemzetpolitikai feladatnak tartják, a magyar ajkú cigány népességet a nemzet alkotórészének tekintik. Azonban a megváltozott kormányzati felfogásnak megfelelően az eddig sok kárt okozó támogatási rendszerrel szemben olyan segítségnyújtás rendszerét kívánják kiépíteni, amely világos elvárásokat is megfogalmaz, és képes azok érvényesítésére is a rászoruló cigányság körében.

 

A Magyar Ifjúsági Konferencia küldöttjei kérték a magyar kormányt képviselőit, hogy a magyarságot, a magyar ifjúságot, a határon túli szervezeteket is érintő kérdésekben tekintsék a MIK-et stratégiai partnerüknek a tervezett programok, intézkedések előkészítésében és szakmai lebonyolításában, valamint, hogy az új támogatási rendszer kialakításakor ifjúsági célokat szolgáló keretet is biztosítsanak.

 

Schmitt Pál üdvözlete és meghívása

 

A küldötteket a házigazdák nevében Lengyel Zoltán, Munkács polgármestere és Popovics Pál, a MIK Állandó Bizottságának (ÁB) kárpátaljai tagja, a konferencia szervezője üdvözölte. Sziklavári Vilmos főkonzul, a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Ungvári Főkonzulátusának vezetője dr. Schmitt Pálnak, a Magyar Köztársaság elnökének a Magyar Ifjúsági Konferenciához írt köszöntőjét ismertette, illetve tolmácsolta köztársasági elnök úr meghívását a legközelebbi, Magyarországon tartandó konferencia idejére a Sándor Palotába. A MIK üdvözölte Saláta Zoltánt, a MIK ÁB új elnökét és Salló Emőkét, a MIK ÁB új alelnökét, akik megköszönték Szórád Gábor leköszönő elnök és Popovics Pál, leköszönő alelnök áldozatos munkáját, melyet a Magyar Ifjúsági Konferencia érdekében fejtettek ki. A Magyar Ifjúsági Konferencia soron következő ülésére Magyarországon, 2010. december 11-én kerül sor.

 

Összeállította: Hámori Ádám (szociológus, EU referens, a Magyarországi Református Egyház MIK-delegáltja)

új elnökét és Salló Emőkét, a MIK ÁB új alelnökét, akik megköszönték Szórád Gábor leköszönő elnök és Popovics Pál, leköszönő alelnök áldozatos munkáját, melyet a Magyar Ifjúsági Konferencia érdekében fejtettek ki. A Magyar Ifjúsági Konferencia soron következő ülésére Magyarországon, 2010. december 11-én kerül sor.

 

Összeállította: Hámori Ádám (szociológus, EU referens, a Magyarországi Református Egyház MIK-delegáltja)