A Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó és intézkedő testülete, a Zsinat 2013-as első, április 24-25-én zajlott tanácskozásának fókuszában is a törvényalkotási munka állt. A XIII. zsinati ciklus 12. ülésén, hétéves előkészítés és belső egyeztetések után fogadták el a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló egyházi törvényt. A 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény egybegyűjti a lelkipásztorokra vonatkozó korábbi szabályokat, egységesíti a négy egyházkerület joggyakorlatát.

A hatályos egyházi bíráskodásról szóló törvényt az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján pontosította a Zsinat, eljárásjogi elemekkel módosította a jogszabályt, valamint új ponttal egészítette ki a törvény fő büntetési nemeit. A Zsinat elfogadta az új bíráskodási törvény koncepcióját. A testület ugyancsak döntött a református felsőoktatási intézményekről szóló törvény módosításáról, elfogadva az új jogszabály szempontrendszerét.

A Református Lelkészi Nyugdíjintézet eddigi működésének tapasztalatai, a változó társadalmi, gazdasági és jogi környezet miatt szükségessé vált az MRE nyugdíjrendszerének áttekintése és szükség szerinti átalakítása. A Zsinat megindította ezt a folyamatot, döntött az átalakítás koncepciójának kidolgozásáról, valamint felhatalmazta az Elnökséget a jelenlegi megbízott igazgató, Szabó Gergely további megbízására.

A Zsinat gyorsjelentést hallgatott meg a 2011-es népszámlálás egyházakat érintő, március végén nyilvánosságra hozott eredményeiről, a magukat reformátusnak vallók számának csökkenéséről. A Zsinat örömmel nyugtázta, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem szakembereinek bevonásával további kutatásokra, elemzésekre kerül sor a közeljövőben. A bizottsági beszámolók mellett szó volt a júliusi, Mezőtúron rendezendő Csillagpont református ifjúsági találkozó előkészületeiről is. A beszámolók sorából kiemelkedett az Egyházi Jövőkép Bizottság munkájáról kapott tájékoztatás: a református egyházi jövőképet munkáló testület széles körű közösségi párbeszédet kezdeményezett, amelyet az Érintés címet viselő, a gyülekezeteknek segítséget nyújtó kiadvánnyal és személyes találkozók sorozatával indított meg.

Fontos pontjához érkezett a református egyház cigányok között végzett szolgálatának újragondolása is. A Zsinat elfogadta az MRE cigánymissziós szolgálatának koncepcióját, mely a cigányok közötti szolgálat céljának, teológiai alapvetésének, módszereinek összefoglalója. A Zsinat elvi hozzájárulását adta egy második, Pécsen működő szakkollégium megnyitásához a jövőben, amennyiben a működés feltételei biztosíthatóak lesznek.

Idén június végén, 2009 után másodszor, ismét zsinati ülésre gyűlnek a Kárpát-medencében és világ más részein élő magyar reformátusok, hogy megemlékezzenek közös hitvallásuk, a Heidelbergi Káté első kiadásának 450. évfordulójáról, és megerősítsék a Káté új fordításának szövegét. A zsinati ülés másik fontos témája a 2009-ben elfogadott közös alkotmány néhány ponton való módosítása, elsősorban azért, hogy a főképp Szlovákiában élő nem magyar nyelvű református közösségek számára se legyenek félreérthetők a közösség alapelvei.

A kétnapos zsinati ülésen megemlékeztek a 40 évvel ezelőtt aláírt, a protestáns egységet deklaráló Leuenbergi Konkordiáról. A Zsinat úgy határozott, hogy megvizsgálja, mely jogszabályok módosítására van szükség a Leuenbergi Konkordia hatékonyabb megvalósításának érdekében.

Reformatus.hu