„Áldás, békesség! Úgy hallottam, van egy problémájuk, erről szeretnék interjút készíteni Önnel” – kezdtem első telefonbeszélgetésünket Mező Arnold szinpetri lelkésszel. Szinte közbevágott: „Nem probléma, áldás!”. Aztán a denevérekről kérdeztem, akik nyaranta a templomuk tetőterében élnek. Nagyságrendileg ezer példányról van szó, közülük 500 nagy patkósdenevér, míg körülbelül 300 csonkafülű denevér. Magyarországon mindkét fajta fokozottan védett, eszmei értékük példányonként százezer forint.

Mező Arnold 2006 óta, vagyis 12 éve lelkipásztora Szinpetrinek, valamint három közeli településnek, Aggteleknek, Jósvafőnek és Tornakápolnának. Már amikor elkezdte a szolgálatot, volt nyaranta néhány denevér a szinpetri templom padlásán. Eleinte nyűgnek érezte őket, zavarták is. Azt mondja, ez érthető, hiszen lelkipásztorként elsőként a gyülekezet perspektívájából látta a helyzetet. „A templomot, végtére is, nem denevérlakóhelynek építette kétszáz éve a földesúr és a gyülekezet, hanem istentiszteleti helynek.”

Miért költöznek denevérek a templomokba?

Az, hogy a denevérek a templomok padlásán húzódnak meg, részben az emberek felelőssége. Mező Arnold lelkész szerint ugyanis az általa pásztorolt településeken húzódó Baradla-barlangrendszer népszerű turisztikai látványosság lett, például a cseppkövek miatt. A barlangok feltárása, majd a turisták megzavarták a denevérek életterét, és a fényszennyezés is probléma a bőregerek számára. „Emiatt keresnek tavasztól őszig új szállást, így kötöttek ki a szinpetri templomban is, ahol a mikroklimatikus viszonyok kedvezőbbek a denevérek számára” – mondja a lelkipásztor. Télre azonban nem maradnak, ilyenkor egy rejtett barlangba húzódnak vissza.

Mostanra rádöbbentek, hogy a denevérek is Isten teremtményei, akik nem véletlenül kerültek a templomuk padlására. „Megértettük, hogy a mi védelmünkre szorulnak. Ha mi odafigyelünk rájuk, hosszú távon az a gyülekezetnek is áldás lehet.” Mire erre az álláspontra jutottak, eltelt pár év – teszi hozzá a lelkész. De ma már a gyülekezet tagjai is így látják.  „Én nem félek, nem viszolygok tőlük” – mondja például mosolyogva Vostyár Gábor, a szinpetri gyülekezet presbitere. Szerinte lehetőséget hordoznak a denevérek a gyülekezet és a falu számára is.

A szimbiózis miatt újulhat meg a templom

Nem probléma ez, hanem lehetőség a templom felújítására, ugyanis a padlástér és a tetőszerkezet is kritikus állapotban van. A templom műemlék, 1792-ben épült. A felújításra egy természetvédelmi projekt keretében kerülhet sor, 24,5 millió forintért. Ennek nagyobb részét – 17,5 milliót – az Aggteleki Nemzeti Park biztosít a beruházáshoz, a maradékot a gyülekezetnek kell előteremtenie.

Jelenleg 20 millió forint van meg, még 4,5 milliót kell összegyűjteni szeptemberig, akkor kezdődne ugyanis a felújítás. Mező Arnold lelkész azt mondja, már így is sok pénzt, támogatást kaptak magánszemélyektől, civil szervezetektől és az egyháztól is, például az Ökogyülekezeti Mozgalomtól és a Tiszáninneni Református Egyházkerülettől. A maradék milliók előteremtéséhez gyülekezetek, magánszemélyek, természetszerető emberek segítségét kérik a szinpetri reformátusok.

Európa egyetlen denevérmúzeuma lesz a templomban

Az önkormányzat ötvenezer forinttal és munkásokkal támogatja a templom felújítását. Szűcs-Doszpoly Gyula presbiter, Szinpetri polgármestere azt mondja, a másik nagy lehetőség, amit a védett állatoknak köszönhetnek, hogy denevérmúzeumot hoznak majd létre. Ebben is partner az Aggteleki Nemzeti Park, az önkormányzat és a gyülekezet is.

Mező Arnold lelkész a részleteket sorolja: bekamerázzák a templom padlásterét, az élőképet a gyülekezeti teremben láthatják majd az érdeklődők. A templom jelenleg két üresen álló helyiségében pedig berendezik Európa első denevérmúzeumát, hogy a kontinensen őshonos, és Magyarországon is megtalálható denevérek fajait bemutassák, elterjedésükről, életükről információkat adjanak. A tervek szerint preparátumot is kiállítanak majd. Sőt, gyermekeknek denevéres játszóházat is kialakítanak.

„Mindez az érzékenyítést szolgálná. Azt szeretnénk, hogy a látogatóink értsék, a denevérek is Isten teremtményei, akiket tiszteletben kell tartanunk – mondja a lelkész. – Szeretnünk nem muszáj őket, de figyelembe kell venni, hogy az élettér őket is megilleti. Ez a helyzet megmutatja, hogy egymás mellett, párhuzamosan is lehet úgy élni, hogy az mindenki számára előnyös legyen.” A múzeum kialakítása a templom tetőszerkezetének felújítása után, 2019 tavaszán kezdődhet majd el.

Sok a szempont, de egy a cél

Közös a cél, de mások a szempontok, a súlypontok – mondja a lelkész. Van, akinek a denevérek a fontosak, van, akinek a templom, és van, akinek az idegenforgalom fellendítése az első. „De végtére is közös a cél, összefonódnak a szempontok. A helyi emberek megmaradását, az épített és a természeti örökség megóvását szeretnénk.”

Szeretettel fogadják és köszönik meg a természetet szerető, Krisztust követő emberek adományait, akik fontosnak tartják, a természeti és az épített örökség védelmét. A Szinpetri Református Egyházközség számlaszáma: 55400352-10000173

Hegedűs Márk, fotó: Kapás Csilla