Csütörtökön és pénteken tartják Budapesten a Magyarországi Református Egyház XIII. zsinati ciklusának ötödik ülésszakát. A napirenden többek között a zsinati ciklusterv megvalósítására tett lépések, az új énekeskönyv összeállításának munkája, a lelkészképesítés egységesítése, a Tényfeltáró Történész Bizottság működési rendje szerepel. Alább olvashatóak az első nap eseményei, időrendben visszafelé haldva.

19:05 Véget ért a XIII. zsinati ciklus ötödik ülésszakának első napja.

19:00 A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola szervezeti átalakítása ügyében Csomós József püspök előterjesztését hallgatták meg a zsinati tagok.

A református tanítóképző működése a jelen helyzetben fenntarthatatlan – mondta Csomós József. A Zsinat tudomásul vette, hogy a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola ezután a Debreceni Hittudományi Egyetembe tagozódva folytatja működését. 

18:00 Fazakas Sándor előterjesztette és javaslatott tett a Tényfeltáró Történész Bizottság működésének rendjére.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata a 2009. május 14-15-i ülésén határozatával döntött egyházunk 1945–1990 közötti korszakának feltárásáról és megismeréséről. E múltfeltárás célja a rendszer működési mechanizmusainak megismerése, a történelmi igazság feltárása, lelkészek és nem lelkészek állambiztonsági munkában való szerepének és az érintettség különböző szintjeinek megállapítása.

A 2009. november 20-án zajló balatonszárszói zsinaton határozat született arról, hogy a zsinat felkéri az elnökséget, hogy levélben forduljon a titkosszolgálatokat felügyelő tárcanélküli miniszterhez, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Igazgatójához, a Magyar Országos Levéltárhoz, és a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárhoz, továbbá a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerületének és a Zsinatnak a levétáraihoz, annak érdekében, hogy a református egyház megkaphassa a hozzá kapcsolódó iratok másolatát kutatás céljából. Eddig az említett intézményekből vagy egyáltalán nem jött válasz, vagy nem állnak rendelkezésükre a megfelelő iratok. Az egyházkerületek levéltárai már felajánlották segítségüket.

Bölcskei Gusztáv püspök az ülés során hangsúlyozta: konszenzusra kell jutni, mert a Tényfeltáró Történész Bizottságnak nincsen gazdája, még nem tisztázott működésének rendje, az hogy milyen keretek között fog tevékenykedni, és hogy kik fogják a Tényfeltáró Történész Bizottság tagjai irányításával és ellenőrzésével a dokumentumokat feldolgozni.

Hosszas vita után a Zsinat elfogadta a Tényfeltáró Történész Bizottság működési rendjének előterjesztését.

A Tényfeltáró Történész Bizottság tagjai lettek Dr. Horváth Erzsébet a Zsinati Levéltár vezetője, Dr. Dienes Dénes a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója és Dr. Szabadi István a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója.

A Tényfeltáró Történész Bizottság a kutatómunkát felügyeli, az összegyűjtött anyagok a Zsinati Levéltárba kerülnek.

A Zsinat ezenkívül javasolja egy múltfeltárással foglalkozó intézet felállítását a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol fiatal történészek bevonásával folyna a munka.

A Zsinat továbbá határozott egy Értékelő Bizottság felállításáról, melynek tagjai olyan közmegbecsülésnek örvendő emberek, akik iránt mindenki bizalommal van. Az Értékelő Bizottságba minden egyházkerület egy-egy személyt delegál.

A Zsinat felkéri mindazokat, akik kérték átvilágításukat, hogy a birtokukban lévőn dokumentumaik másolatát 2012. június 30-ig juttassák el a Tényfeltáró Történész Bizottságnak.

17:50 Dr. Márkus Mihály helyett Tarr Zoltán zsinati tanácsos ismertette a Kálvin Bizottság eddigi munkáját.

Továbbra is folyik Kálvin Institutiójának fordítása, melyet Buzogány Dezső vállalt magára.

A Kálvin Kiadó idén nyolc Kálvinnal kapcsolatos kiadványt jelentetett meg, melyek közül a Zsinat világi elnökének, Huszár Pálnak a Kálvin János élete, teológusi, reformátori és egyházszervezői munkássága című könyvét már másodszor kellett újra nyomtatni. 

A Parokiális Könyvtár kiadványai elérhetőek a gyülekezetek számára. A könyvek árának kilencven százalékát a Magyar Református Egyház állja, csupán a fennmaradó összeget kell a gyülekezeteknek kifizetni.

A Zsinat elfogadta a Kálvin Bizottság beszámolóját.

17:30 Csomós József levezető elnök tizenötperces szünetet rendelt el.

17:10 Kocsis Márta zsinati jogtanácsos beszámolt a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény módosítási folyamatáról.

A Gazdasági és Jogi Bizottság a Zsinat előtt ismertetett szempontok mentén kezdte meg munkáját, melynek eddig elkészült részleteit vitaanyagként tárta a Zsinat elé.

A módosítási tervek között szerepel többek között, hogy egységes és pontosan értelmezhető fogalomtárat kell a törvényszöveghez hozzárendelni, át kell tekinteni a fokozatos egyházi testületek gazdálkodási jogkörét, valamint külön fejezetet kell szentelni az intézményekkel kapcsolatos szabályoknak. Továbbá a módosítás szerint szükséges az egyházi autonóm gazdálkodás fogalmának sokkal pontosabb körülírása, az állami rendszerekkel való kapcsolat tisztázása.

A jogtanácsos kérte a zsinati tagokat, hogy a Gazdasági és Jogi Bizottság számára a törvénymódosítással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat tegyék meg a bizottságok felé, amelyek alapján a munka a későbbiekben folytatódhat.

16:35 Élénk, hosszú és tartalmas vita bontakozott ki az egyháközségek állásáról szóló törvény (Az MRE Alkotmányáról szóló 1994. évi II. törvény 13-21. §) módosítása kapcsán.

A dr. Márkus Mihály vezette Jogi és Egyházalkotmányi Bizottság előterjesztése több – a zsinati felszólalások tanulsága szerint lényeges – kérdést érintett, ezt első olvasatban tárgyalta a Zsinat. Ezek között szerepelt, hogy "az egyházkerületi közgyűlés engedélyezheti a területi elvtől eltérő, más egyházi szempontok szerint szerveződő egyházközségek létrehozatalát is." (13.§ (4) pont) A módosítások egyike (15.§ (1)-(2) pont) az egy jogi személyként létező, de két vagy több közel fekvő helységben lévő egyházrészből álló társegyházközség fogalmát pontosította. Egy másik (15.§ (2)) az ettől eltérő társulásokat szabályozná. A 19.§ módosítása az új egyházközség felállítását, a meglévő negszüntetését, státuszának vagy szervezetének megváltoztatásának szabályozását érintené. A 21.§ az egyházközségeknek az egyházi felsőbb hatóságok megválasztásakor meghatározandó szavazati számait szabályozná.

Szabó István dunamelléki püspök felszólalása a nem területi elven működő egyházközségek létrehozásával felmerülő veszélyekre hívta fel a figyelmet. A felszózló zsinati tagok vitatták a társegyházi státusz mellett a társulási lehetőség megteremtését is. Többen arra figyelmeztettek, nem veszély nélkül való az új egyházközségek létrehozásának szabályozása sem. A szavazati számok – ami egyben a magasabb egyházi hatóságok megválasztásában résztvevők számát is érintené – kapcsán pedig többen óva intettek a választó testületek nem kívánatos felduzzadásától.

A Zsinat első olvasatban tárgyalta a tervezetet, Szabó István püspök javaslatára a módosításokat visszautalták a bizottsághoz, amely a zsinat őszi ülésére majd beterjeszti második olvasatban.

16:30 A Jogi- és Egyházalkotmányi Bizottság előterjesztéseit és beszámolóját a jogalkotási folyamatokról dr. Márkus Mihály a Bizottság elnöke tárta a Zsinat elé.

A zsinati tagok elsőként a Magyar Honvédségnél végezendő lelkipásztori szolgálatról szóló törvény módosításáról szavaztak. A Zsinati tagok elfogadták, azt a módosítást, melynek értelmében a protestáns tábori püspök vagy helyettese akadályoztatása esetén a Zsinat ülésein a rangidős református tábori lelkész helyettesíti. Ez a törvénymódosítás már ezen a Zsinaton is érvényesül, mert a protestáns tábori püspököt koszovói tartózkodása miatt Mészáros László őrnagy helyettesíti.

15:55 A Magyarországi Református Egyház választójogi törvényének módosítását Csomós József püspök ismertette.

A Zsinat elfogadta, hogy a törvény módosítását két olvasatban, azaz a mai és a holnapi napon is tárgyalják. Az első olvasatban a 12., 13., 14. és a 19. paragrafust módosították.

A 12. paragrafusban történt módosítások a következőek: Lelkipásztorrá választható az a felszentelt református lelkész, akit a Magyarországi Református Egyház valamelyik egyházmegyéjébe bekebeleztek vagy akit a Magyarországi Református Egyház valamely egyházkerülete előzetesen befogadott, feltéve mindkét esetben, hogy a jelen törvényben meghatározott választhatósági feltételeknek eleget tett.

A lelkipásztort pályázati, vagy meghívásos eljárással határozatlan időre választják – áll a változtatás után a 13. paragrafusban.

A 14. paragrafusban szereplő mondatba bekerült az a kiegészítés, mely szerint az egyházkerületi közgyűlés a lelkipásztori állások közül meghatározhat olyan kiemelt egyházközségeket vagy lelkipásztori állásokat, amelyekbe lelkipásztorrá akár meghívás, akár pályázat útján csak az választható, aki a választást megelőző legalább 5 éven keresztül lelkészi jellegű szolgálatot végez. 

A legtöbb módosítás a 19. paragrafusban történt. Ezek a következőek:

(7) Be kell terjeszteni:
a) a jelölt lelkészi oklevelét, vagy annak az egyházi hatóság vagy közjegyző által hitelesített másolatát;
b) az illetékes esperes által kiállított szolgálati bizonyítványt, amelyben azt is igazolnia kell, hogy a jelölt ellen egyházi bíróság előtt fegyelmi eljárás nincs folyamatban, és hogy a jelölt nem áll választhatóságát korlátozó fegyelmi határozat hatálya alatt.
c) a jelölt nyilatkozatát, hogy megválasztása esetén az állást elfogadja, és hogy nem áll büntető ítélet hatálya alatt és ellene büntetőeljárás nincs folyamatban;
d) a jelölt hiteles törzskönyvi kivonatát, melyet egyidejűleg az illetékes Püspöki Hival(ok)nak is meg kell küldeni.
(8) Egyházkerületen kívül történő meghívás vagy pályázat esetén a szolgálati bizonyítványt az illetékes egyházkerületek püspökével is záradékoltatni kell. A záradékolás alapja az elbocsátó, illetve befogadó elnökségi határozat.
(9) Nem magyar állampolgár, vagy nem magyarországi szolgálati bizonyítvánnyal rendelkező lelkész magyarországi választhatósága érdekében előzetes befogadási kérelmet terjeszthet elő valamely Egyházkerület elnökségéhez. A kérelemhez csatolni kell a 19§ (7) bekezdés a) b) c) d) pontjaiban felsoroltakon túl a) a kérelmező önéletrajzát,
b) rövid indoklást arról, hogy miért kíván a Magyarországi Református Egyház területén, illetve az adott egyházkerületben szolgálni.
(10) Az elbocsátási, befogadási, előzetes befogadási kérelemről az egyházkerület elnöksége dönt.
(11) A törvény által előírt választási okiratok beérkezésétől számított 8 napon belül az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal és a gyülekezet két képviselőjével együtt megvizsgálja az okiratokat. Az iratok hiányossága esetén a jelöltet a kézhezvételtől számított 3 napos jogvesztő határidővel fel kell hívni a hiányok pótlására, ezt követően a bizottság megállapítja, hogy a jelölt választható-e vagy sem.
(12) Amennyiben a vizsgálat eredményeként választási akadály nincs, az egyházközség elnökségének mindkét tagját és a jelöltet értesíteni kell.

15:45 Pete Violetta és Apostagi Adorján prezentációt tartottak a Világmisszió évéhez kötődő kenyai tanulmányútról.

A prezentáció kép- és hanganyagát Füle Tamás állította össze.

Pete Violetta elmondta: Az utazás során megismerkedtek a presbiteriánus gyülekezet városi és vidéki missziójával is.

Kenyában valóságosan megélhettük a Krisztusban való egységet – hangsúlyozta Apostagi Adorján.

15:30 A Zsinat szabályrendeletként megszavazta az egységes lelkészképesítés ügyét.

15:05 Dr. Fazakas Sándor beszámolója a Lelkésztovábbképzési Bizottság munkájáról valamint előterjesztése az egységes lelkészképesítés rendjéről.

Felvetődött a más területen szerzett kreditpontok beszámításának kérdése. Fazakas Sándor úgy vélte, hogy abban az esetben nem ismerhető el a hozott kreditpont, ha teljesen más, például angoltanári képesítésre vonatkozik. Ha azonban valaki vallástanárként szerezte a krediteket, az természetesen beszámítható.

A Zsinat megszavazta, hogy a lelkészt évente nyolc nap fizetett tanulmányi szabadság illeti meg, ebből minimum négy napot szervezett továbbképzés keretében teljesítheti.

14:05 Az Énekeskönyvi Bizottság munkájáról Fekete Csaba elnök számolt be, valamint a zsinati tagok megvitatták az előterjesztést a Magyar Református Énekeskönyv összeállításának szempontrendszeréről.

„Történelmi helyzetben vagyunk, hiszen liturgia, liturgus és énekeskönyv egyszerre került terítékre – mondta Fekete Csaba. – Jó lenne, ha a gyülekezetek az alkalmaikon odaillő énekeket énekelnének; kereszteléskor keresztelőit, úrvacsorakor úrvacsorait.”

Püski Lajos a Missziói Bizottság elnöke a szempontrendszerrel kapcsolatos kritikáit fogalmazta meg. Mint mondta, az alapvető szempontokkal egyetértenek, de a kifejezéseket pontosítani kell, és fel kell állítani egy sorrendet. Püski Lajos szerint a túl merev szabályozástól ódzkodni kell, például nem feltétlenül kellene mind a 150 zsoltárnak szerepelnie az új énekeskönyvben. „A 21. század gyülekezeteit kell, hogy szolgálja az új énekeskönyv. Luther és Kálvin is a maga századának kérdéseire akart választ adni. Nekünk is ez a feladatunk.”

Szűcs Endre tiszáninneni lelkészi főjegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy egyházunkban fel kell karolni az egyházzene kérdését. „Hol van a református egyházi zenészképzés? Van-e ilyen intézmény? A regionális kántorképzés csak egy ideiglenes állapot folytatása, nem szabad ezzel megelégednünk – mondta Szűcs Endre. – Ne érjen bennünket felkészületlenül az új énekeskönyv. Képezzünk egyházzenészeket, szakembereket, mert nem lesznek, akik megtanítsák az új énekeket.”

Szabó István püspök azt javasolta, hogy az Énekeskönyvi Bizottság csak akkor bővüljön ki a részegyházak küldötteivel is, ha a szempontrendszert a küldöttek elfogadják. A Zsinat ezt egyhangúlag megszavazta.

14:00 Az ülés a 88. zsoltár eléneklésével folytatódott.
A levezető elnök Csomós József tiszáninneni püspök.

12:15 Másfél órás ebédszünet vette kezdetét.

12.05 A Zsinat meghallgatta a Református Egyház című folyóiratról szóló előterjesztést.

A Zsinat tavaly márciusban kérte fel a Kommunikációs, valamint a Tanulmányi és Teológiai Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a Református Egyház című lap átalakításának lehetőségét. A cél az lenne, hogy az MRE-nek legyen egy hivatalos közlönye, ennek érdekében le kellene választani a Református Egyház folyóiratról az igehirdetői tartalmi rész.

A Kommunikációs Bizottság elnöke, Szalai László számolt be a testületben lefolytatott munkáról. Egy részletes lapterv állt elő, rovatokra tett és személyi javaslatokkal. A Református Egyházban az elképzelések szerint igehirdetési vázlatok, tanulmányok, vitacikkek, interjúk, publicisztikák, teológiai írások jelennének meg, valamint a hivatalos közlemények számára is lenne egy rovat.

Bölcskei Gusztáv elnök az előterjesztés kapcsán ismertette az Elnökség véleményét: a javaslat nem ad megoldást az alapproblémára, vagyis a lap nem látná el matradéktalanul az MRE hivatalos közlönyének a funkcióját. Az elnökség ezért azt tartaná megoldásnak, hogy a folyóirat igehirdetői része kerüljön át az Igazság és Élet című lapba.

A Zsinat elnöke azt javasolta, az előterjesztést vegyék le a napirendről, amivel a zsinati tagok egyetértettek.

12:00 A refomátus elődök emlékhelyeinek gondozását koordináló Emlékhely Bizottság beszámolóját hallgatta meg és fogadta el.

11:40 Tarr Zoltán zsinati tanácsos ismertette az aktuális zsinati ciklusterv teljesülését.

Írásos beszámolójából két pontot emelt ki. Az első az elindított egyházszociológiai felmérés állása, a szakértői bizottság már felállt, a munka szempontjainak kidolgozását az őszi zsinati ülésre ígérte Tarr Zoltán. A zsinati tanácsos elmondta azt is, hogy a Skót Egyház vezetőivel nemrég történt találkozás során a partneregyház képviselői nagy érdeklődést mutattak a ciklusterv iránt és több területen is együttműködést ajánlottak, többek között a városi misszió tekintetében.

Több megszólalás érintette azt, hogy fontos lenne mielőbb tisztázni a vizsgálat szempontjait, illetve azt, hogy milyen lehetőségek vannak az egyházszociológiai felmérés és a jövő évi népszavazás összehangolásának.

A Zsinat elfogadta Tarr Zoltán beszámolóját.

11:20 A Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka, Ábrám Tibor köszöntötte Steve Davist.
Az ausztrál anglikán lelkipásztor nemcsak rendőrségi tábori lelkész, hanem egy gimnáziumban is szolgál. Steve Davis köszöntötte a Zsinatot és köszönetet mondott az általa folyamatosan tapasztalt szíves fogadtatásért.

Bölcskei Gusztáv elnök ezután szünetet rendelt el.

11:15 A Zsinat elfogadta az ülés tárgysorozatát.

10:35 Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke ünnepélyesen megnyitotta a Zsinat ülését.

Elnöki megnyitójában Bölcskei Gusztáv külön köszöntötte Steve Davist, ausztrál anglikán rendőrségi tábori lelkészt, aki a tiszáninneni egyházkerület meghívására tartózkodik Magyarországon. Megemlékezett a húsvétkor elhunyt Tonk Istvánról, az erdélyi egyházkerület néhai főgondnokáról, aki tavaly Debrecenben kihirdette a 15 ezer összegyűltnek az Alkotmányozó Zsinat határozatát az egyságes Magyar Református Egyház létrejöttéről.

A Zsinat tagjai néma csenddel emlékeztek Tonk Istvánra.

Megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv az egyidejűség fogalmát tette központivá. Az egyidejűség két aspekusát emelte ki: az egyetemes reformátusság és a Kárpát-medencei magyarság és reformátusság egyidejűségét.

Ez az egyidejűség most megadatott, azonban nem volt ez mindig így – emlékeztetett Bölcskei Gusztáv. A világ református egyházai mostanáig külön utakon jártak, a Kárpát-medencei reformátusság pedig szétszakítva, különböző országokban él kilencven éve. Felidézte, az elmúlt hetekben a zsinati jegyzőkönyveket olvasta az  1910-es, 1920-as évek fordulójáról. Olyan időszak volt ez, amikor az országot már szétszakították, 1922-ig azonban ott ültek a Zsinatban az az erdélyi egyházkerület képviselői is. A Zsinat ülése mindössze egyszer volt határozatképtelen, akkor csak 35-en voltak jelen, 85-en nem tudtak eljönni.

"Az is kiderült azonban, hogy mindössze 1,5-2 órás üléseket tartottak, és ezeken mindent el tudtak intézni. Ha megnézzük a tárgyalt témákat, rájövünk, nincs új a nap alatt: énekeskönyv, liturgia, oktatás, felsőoktatás, ezekről tárgyaltak."

Az egyidejűség azonban újra valóság, tette hozzá a Zsinat lelkészi elnöke. Azt mondta, nem hanyagolható el, amit a Kárpát-medencei reformátusság tavaly május 22-én megtett az egység, az összetartozás kimondásával. Az egyidejűség érvényesül mostantól az egyetemes reformátusság életében is: június közepén, az egyesült államokbeli Grand Rapidsben létrejön a nyolcvanmillió református keresztyént tömörítő Református Egyházak Világszövetsége.

10:25 Dr. Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke vezetésével számbavették a megjelent zsinati tagokat és megállapították az ülés határozatképességét.

10:00 Szabó Péter áhítata vezette be a Zsinat csütörtöki ülését. Igét a Róm 15,4–6.13 alapján hirdetett.

Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk. A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint,hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját. A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.  

A türelmes ember megtapasztalja az Isten vigasztalását ez a vigasztalás pedig reménységre vezet – mondta Szabó Péter prédikációjában. Ki kell üresítsük magunkat számára és akkor betölt a reménység, és akkor az öröm, a békesség és a bővölködés is betölt minket.

Csepregi Botond, Fodor Zsófia, fotó: Kalocsai Richárd