Az Egyházak Világtanácsának (EVT) tagjai nemrégiben pásztori üzenetet küldtek a szíriai egyházaknak, szolidaritásuk kifejezéseként. Az üzenetet a Végrehajtó Bizottság a február 14-17 között tartott rendes ülésén fogalmazta meg. A világ minden részéből egybegyűlt képviselők levelükben reményüket fejezték ki az erőszak megszüntetése, valamint a békén és igazságosságon alapuló párbeszéd kibontakozását sürgették.

Szíria mintegy 22 millió lakosának tíz százaléka keresztyén. Száz évvel ezelőtt az ország lakosságának fele tartozott e valláshoz, húsz évvel ezelőtt már csak húsz százalék.  A szír keresztyének folyamatosan menekülnek Nyugatra, leginkább Törökországon keresztül. Egyes felmérések szerint a Svédországban élő szírek szinte mind keresztyének.

Különböző rítusokhoz tartoznak: a görög melkita, maronita, káld, örmény és szír rítusúak mellett latin rítusúak, azaz római katolikusok is élnek az országban. A protestáns missziók kis létszámú felekezetei az elmúlt évszázad térítéseinek gyümölcsei, híveik között szintén jobbára külföldi származásúakat találunk.

Egyedülálló felekezeti sokszínűség

Szíriába az apostolok korában érkezett a keresztyénség, és azóta is folyamatosan jelen van. A hagyomány szerint Szent Péter alapította a helyi egyházat Antiochia központtal, mielőtt Rómába ment volna. Az ősegyház korának egyik legfontosabb központja pedig Damaszkusz volt, a jelenlegi szír főváros, ahol az első közösségek már egy évtizeddel Krisztus feltámadása után megalakultak. Saul a város falaitól néhány kilométernyire találkozott Jézussal – olvasható Speidl Bianka az Új ember című katolikus hetilapban két évvel ezelőtt megjelent cikkében.

Az ötödik században a történelmi Szíria keleti területein alakult ki és terjedt el a nesztoriánus, míg nyugaton a monofizita eretnekmozgalom. Az általuk képviselt nézetekhez követőik nem pusztán teológiai meggyőződésből, hanem sokkal inkább a konstantinápolyi görög ortodox egyházzal szembeni nemzeti függetlenség igénye miatt ragaszkodtak. A mozgalmakból kialakult egyházak ma is tovább élnek - megteremtve és fenntartva az ország egyedülálló felekezeti sokszínűségét.

A nesztoriánusoknak, akik Jézus két külön természetét hirdetik, saját egyházuk és szír nyelvű liturgiájuk van. Azok, akik közülük elismerik Róma vezetését, de megőrizték saját liturgiájukat, káld egyház néven működnek. Mindkét felekezet hívei főleg Szíria észak-keleti területén, az iraki határ szomszédságában élnek. Krisztusban az isteni természetet dominánsnak nyilvánító monofiziták örökösei az alapítójukról, Jakob Bardairól elnevezett jakobiták, más néven szír ortodoxok.

Krisztusban hány akarat?

A monofizita tanok az örmények és a koptok között is elterjedtek. Szíriába több hullámban érkeztek örmények, akik saját liturgiájuk megőrzésével vagy a monofizita tanokat hirdető örmény ortodox, vagy a Rómához megtért örmény katolikus egyház tagjai. A napjainkban főleg északnyugaton és a mai Libanonban élő, szintén alapító szentjükről, a negyedik század végén élt Maronról elnevezett maroniták eredetileg a monothelita elképzelés hívei voltak, mely szerint Krisztusban két természet, de csak egy akarat lakozik; 1215-ben azonban ők is csatlakoztak Rómához, megőrizve szír nyelvű liturgiájukat. Ugyanígy tettek a jakobiták közül 1662-ben kiváló (ma szír katolikus egyház néven ismert) közösség tagjai is. Az arab nyelvű liturgiát követő görög katolikusok, azaz melkiták a legnagyobb lélekszámú görög ortodox egyház tagjai voltak egykoron, majd 1724-ben elfogadták a pápa fennhatóságát. Mára a görög ortodoxok is az arab nyelvet részesítik előnyben liturgiájukban.

Szíria keresztyén vallási hagyományait tekintve érthető, hogy az Egyházak Világtanácsában kiemelt témát képvisel az ország vallási szabadságának megőrzése. Még akkor is, ha a lakosság nagy része – mintegy nyolcvankilenc százaléka – muszlim (ebből hetvenkilenc szunnita), illetve pár százalékban alavita, síita és drúz.

reformatus.hu