A 2016-ban közzétett nyílt levelet és a tagegyházak és partnerszervezetek, illetve ökumenikus tanácsok kritikus válaszait a CEC honlapján tette közzé és munkacsoportjában dolgozta fel, a szervezet regionális tanácskozások keretében.

Tizenöt évvel ezelőtt a történelmi jelentőségű Ökumenikus Charta aláírásával, egy merész kijelentéssel közösen álltak ki az európai projekt mellett az Európai Egyházak Konferenciája tagegyházai, illetve az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa. A Charta kimondta: „Közös értékek nélkül nem alakítható ki tartós egység”. Azóta még fel sem nőtt egy teljes nemzedék, és mégis, manapság egy ilyesfajta egységre és közös értékekre szólító kijelentés már idegenül hat és ritkaságszámba megy. Úgy tűnik, jelenleg a politikai és gazdasági széthullás az új norma: az európaiak kezdik elveszteni hitüket az európai projektben, egyre nő a politikusokkal és az általuk szolgált intézményekkel szembeni bizalmatlanság, a szakpolitikákat pedig kizárólag a nemzeti érdekek alakítják.

„Krisztust követő hitünk parancsára minden képességünkkel azon munkálkodunk, hogy létrejöjjön az emberséges és szociálisan érzékeny Európa, ahol érvényesülnek az emberi jogok és azok az alapértékek, amit a béke, az igazságosság, a szabadság, a türelem, az esélyegyenlőség, valamint a szolidaritás jelentenek.” (Részlet az Ökumenikus Chartából)

A CEC nyílt levelében visszatér a közös értékek jelentette alapvető kérdéshez, illetve ahhoz, hogy ezek hogyan mutatkoznak meg ma Európában. Az Európai Unió léte és virágzása központi szerepet tölt be ebben az elemzésben, de emellett az EU határain kívülre is tekintünk. A szöveg részletesen tárgyalja az európai fejlődés általános kontextusát és történelmi nézőpontjait, sorra veszi az kontinens által elért eredményeket, különös tekintettel azokra, amelyek túlmutatnak a gazdasági együttműködésen és a közös piacon. Ezek közé tartozik a szolidaritási mechanizmusok támogatása, a schengeni egyezmény értelmében megvalósuló utazási szabadság, valamint az Erasmus hallgatói csereprogram. A szöveg ugyanakkor azokat az aggályokat is megemlíti, amelyek az Európát sújtó számos és egymással összefüggő krízishelyzetekkel kapcsolatosak: a bevándorlók és menekültek beáramlása, az erőszakos konfliktusok és terrortámadások, a gazdasági válságok és a növekvő euroszkepticizmus mind-mind fenyegetést jelentenek az európai projekt, valamint a közös értékek kialakítása számára. Erre a helyzetre reagálva ez a nyílt levél teológiai megközelítésben is vizsgálja ezeket a kérdéseket a koinonia és a diakónia fogalmain keresztül, és arra bátorítja az egyházakat, hogy pozitív hozzáállásukkal járuljanak hozzá közös európai otthonunk felépítéséhez.

Milyen legyen Európa jövője? - A CEC nyílt levele magyarul

 „A nyílt levél párbeszédre szólít fel bennünket, amelyben az egyik legfontosabb kérdésről, kontinensünk jövőjéről van szó. Üdvözöljük a levél nyitottságát, az Ökumenikus Charta szellemében a közös útkeresését, és azt a józanságot is, amelyben a levél kísérletet tesz a széttöredezettség feltárására. A dokumentum a közös ügy mellett felismeri a nemzeti érdekek legitimitását, az emberek kiábrándultságát, és a közös értékekre vonatkozó kétségeket is. Nagyon fontos az az őszinteség is, amellyel megközelítjük ezt a mindannyiunkat érintő témát. A jövőről való keresztyén beszéd mindig kockázatos, de egyrészt magába kell foglalnia jelen helyzetünk értékelését, másrészt annak az eszkatológiai üzenetnek az értelmezését, amelyet a Szentírásból meríthetünk. Ebbe beletartozik az is, hogy helyzetünk »globális és nemzetközi megközelítésben« Európa már nem játszik vezető szerepet, más kontinenseknek sokkal nagyobb ereje és több eszköze van a jövőt alakító folyamatokat befolyásolni. Ugyanakkor fontos, hogy ha kisebbségben is, de jó példákat bemutatva, a közös jövőnk ügyében hallassuk hangunkat” – részlet a magyarországi tagegyházak válaszából.

A CEC megerősíti, hogy az EU-ra értékközösségként tekint, amelynek célja az emberi méltóság, a béke, a megbékélés, az igazságosság, a jogrend, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a szolidaritás és a fenntarthatóság elérése. Tagegyházait és valamennyi európai keresztény embert arra buzdít, hogy aktívabban tegyen azért, hogy a közéletben hangsúlyosabban jelenjenek meg az olyan keresztény értékek, mint a másokkal szemben tanúsított tisztelet, a szolidaritás, a diakónia és a közösségépítés. 

A magyar egyházak válasza a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honlapján érhető el.

Külügyi Iroda, fotó: CEC/flickr