Steinbach József dunántúli püspök áhítatával kezdődött meg kedden a Generális Konvent plenáris ülése Szombathelyen. Az idén négyszáz éves egyházkerület vezetője Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt második levele (2 Kor 1,24) hirdetett igét. Steinbach József ezt követően bemutatta a tanácskozásnak otthont adó egyházkerületet. Kiemelte, 1612-ig együtt élt itt a protestánsok lutheri és kálvini ága, majd a körmendi zsinaton alakult meg a református egyháztest.

Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök számolt be az egység elmúlt évéről. Összefoglalója középpontjában az elnökségi ülésekre való visszatekintés, valamint a horvátországi, illetve a szlovákiai részegyházakban történtek álltak. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyháznál (HRKKE) örömteli esemény, püspökavatás kapcsán a konventi elnökség is látogatást tett tavaly októberben. A HRKKE ismét csatlakozási kérelmet nyújtott be a Magyar Református Egyházhoz. Ezzel kapcsolatban a GK Elnöksége úgy döntött, hogy míg helyre nem állítják a horvátországi reformátusság egységét, addig nem csatlakozhatnak, de tanácskozási joggal részt vehetnek a Generális Konvent munkájában.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban kialakult helyzetről szólva elmondta, a szlovák ajkú reformátusok is megosztottak a kérdésben: egy részük, Marián Hamari SZRKE-püspökhelyettes vezetésével ugyanis teljesen elutasítja a Magyar Református Egyházhoz történt csatlakozást, míg mások a közös alkotmány módosításával elfogadnák azt.

A beszámolók sorában Fekete Károly, a Liturgiai és Himnológiai Bizottság elnökeként arról szólt, hogy a liturgiai megújulás alapvetéseit tartalmazó, Reformátusok a kegyelem trónusánál című dokumentum megvitatását lezárták. Az itt szerzett tapasztalatokra építve liturgiai példatár kidolgozásába kezdtek. A bizottság azt is javasolta, hogy a Generális Konvent kezdeményezésére rendezzenek konferenciát az igehirdetésről. Az egyházalkotmányi bizottság beszámolóját ismertetve, a részegyházak választási szabályainak lehetséges jogharmonizációja kapcsán Bibza István testületi elnök feltette, a jövőben el kellene dönteni, hogy a Magyar Református Egyházban csak spirituális vagy jogi egységet óhajtana-e.

A nehéz helyzetben lévő, elsősorban határon túli református oktatási intézmények megsegítésére létrehozott Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap tevékenységéről Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok beszélt. A tavaly év végi gyűjtés (melybe a Magyar Bibliatársulat is bekapcsolódott) eredménye huszonhat millió forint gyűlt össze. Ennek huszonhét százalékát új intézmények létrehozására, több mint felét a már meglévők támogatásra költötték, negyedéből pedig Bibliát ajándékoztak a tanulóknak. Mint Ábrám Tibor elmondta, ettől az évtől kezdve az intézményeknek pályázniuk kellett a támogatásra.

Beszámoló hangzott el az idén negyedik alkalommal megrendezett Szeretethíd önkéntes napokról, valamint a Magyar Református Egyház hivatalos kiadványáról, a Kálvincsillagról.

A Magyar Református Egyház tavalyi, illetve idei költségvetéséről is tárgyalt a Generális Konvent. Az elnökség által korábban tárgyalt 2012-es költségvetési tervezetet Tarr Zoltán ismertette, és elmondta, az idei számok azért magasak, mert a Magyar Református Egyház tizenhárom millió forinttal egészíti ki a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap gyűjtését. A tervezet szerint idén csökkennek a Kálvincsillag költségei, mert átalakítják annak finanszírozását. A tervek szerint lehetőség lenne hirdetések elhelyezésére a lapban, esetleg adományokat gyűjtenének azokban a gyülekezetekben, ahol terjesztik.

A legnagyobb horderejű kérdések az ülés második felére maradtak. Ezek sorában az első volt a jövő évi nevesített vasárnapok és a jeles napok ügye. A Generális Konvent úgy döntött, június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját is felveszi a Magyar Református Egyház jeles napjainak sorába. A Konvent arra kéri a református gyülekezeteket, ahogy a másik jeles napon, május 22-én, a Református Egység Napján, úgy a jövőben – presbitériumaik döntése alapján – ezen a napon is harangozzanak.

A Generális Konvent elfogadta a Heidelbergi Káté új fordításának a szövegét, valamint a hitvallás új szövegének kiadásáról, illetve új, hitoktatási célokra alkalmas káté elkészítéséről is döntött. A hitvallás dísz- és kritikai kiadásban, valamint román és szlovák nyelven is megjelenik 2013-ban, a hitvallásos irat megszületésének 450. évfordulóján. A Heidelbergi Káté új fordításának elfogadásáról szóló külön írásunkat itt találhatják.

A tanácskozás szerdai szakaszában Zán Fábián Sándor püspök részletezte a kárpátaljai magyar iskolák helyzetének nehézségeit: az ukrán állam nem támogatja az iskolákat, ezért alapítványok segítségére szorulnak. A pedagógusok sem kapják meg időben a bérüket, Az iskolák léte bizonytalanná vált, ezért a magyar kormány segítségét is várják a kárpátaljaiak.

Az ülés lezárásaként a Generális Konvent elfogadta a szombathelyi ülés zárónyilatkozatát. A dokumentumban rögzítették az elvégzett munka legfontosabb döntéseit, és megköszönték a Heidelbergi Káté szövegének megújítását végző bizottság munkáját. A zárónyilatkozat teljes szövege innen érhető el.

A Konvent-ülés ünnepi megemlékezéssel zárult. A Szombathelyen zajló tanácskozás résztvevői Körmendre utaztak és a helyi sportcsarnokban istentiszteleten vettek részt a Dunántúli Református Egyházkerület fennállásának négyszáz éves évfordulója alkalmából. Mint ismert, a körmendi Batthyány kastélyban tartották 1612. június 19-én és 20-án az első dunántúli református zsinatot, melyen püspököt is választottak maguknak a helvét hitvallású protestánsok. Ezt az eseményt tekintik a dunántúli egyházkerület megalakulásának.

A kerületben számos program, ünnepség zajlik a jubileumi évben, a szerdai körmendi istentisztelet az egyik központi megemlékezés volt. Az ünnepi istentiszteletről szóló beszámolónkat innen érhetik el.

Reformatus.hu