Kapuk, táruljatok!

2015. május 19., kedd

Csupa víz volt minden körülöttem, mikor szombat reggel leszálltam a vonatról Kecskemét– Máriavárosnál. Ahogy róttam a kunsági megyeszékhely városszéli útjait, arra gondoltam, hogy napfényre nem érdemes számítanom ilyen hideg, borús reggelen. De éltetett valami jókedv és lelkesedés, hiszen tudtam, hogy az a nap hitről, lendületről, mozgásról, fiatalos pezsgésről fog szólni.

Nagy csend uralkodott a GAMF-pályán, mikor begurultak a lelkes szolnoki ifisek autójukkal, hogy egész nap szolgáljanak kávéval, teával, egyéb segítséggel. Aztán a csendet a REFISZ alkalmain sokszor megszólaló ifis énekekkel, gitárral törték meg. Ez a kép fogott meg először, s tudtam, hogy különleges alkalmon leszek jelen: focipálya, ifisek, Istent magasztaló énekek. Így jutott eszembe a biblikus cím, ami a 24. zsoltár 7. versének gondolatiságából jön: kapuk, táruljatok, hogy e mai napon királyi gólok szülessenek!

Lassan elkezdtek özönleni az ország számos pontjáról érkező fiúk, férfiak, lányok, hogy megküzdjenek egymással a REFISZ hagyományos Foci Kupáján, május 16-án, szombaton. Lassan megszűnt a csend, megteltek az üres felületek fiatalokkal, akik jó kedvvel, reménységgel és nagy várakozással érkeztek, hogy valami többet adjanak és kapjanak, mint amit egy átlagos focimeccsen átélnek. Tizenöt csapat érkezett, hogy érmeket, megbecsülést, tapasztalatot nyerjenek és azt a vándorkupát, amin a Korinthusiakhoz írt első levél 9. részének 4. verse szerepel: „Úgy fussatok, hogy elnyerjétek." 

Hamar kiderült, hogy nem szokványos sporteseményen vagyunk: a napot áhítattal kezdtük, melyet Ablonczy Zsolt lelkipásztor tartott. A refiszesek Zsolt bácsinak hívják, ő volt az egyik lelkes elindítója a szervezetnek és ennek a kupának is a kilencvenes évek elején.

Áhítatán kifejtette: „Isten csak azoknak ad koszorút, akik az Ő csapatában játszanak. Akik mellette döntenek és tőle várják életük áldásait, boldog és sikeres pillanatait. Olyan korban élünk, amelyben családok mennek szét, nincsenek férfias példák, és amelyben nem adottak a szabályok, hanem keverednek a világnézetek. A jó példákat, a hiteles személyeket és életeket fiatalon érdemes megtalálni és meglátni, hogy kereteket, csapatokat és a csapaton belüli helyünket megtaláljuk, és ezt tarthassunk értékesnek, ne az önző, egyéni törtetéseket. A pályán csak egy csapat nyer, azonban létezik egy másfajta küzdelem is, amiben a mennyei és a világi erők küzdenek egymással. Jézus csapatában tapasztalhatjuk meg az igazságosságot, az együttműködést, egymás megbecsülését, a küzdelemhez adott mennyei erőt, támogatást."

A szervezői sátort a pálya közepén állították fel, így minden irányból láttam-hallottam a lelkes focistákat, akik szájából nem jött sem káromkodás, sem indulatszó. Mert nem evilági gondolatok alapján jött létre a Foci Kupa, hanem olyan értékek mentén, amelyeket a Biblia mutat, ahol nincsen helye a másik elpusztításának. Sokan e vonzó légkör miatt jöttek el. Többen régi játékosok, résztvevők, mások először voltak jelen, de minden megkérdezett válaszából kiderült számomra, hogy olyan kovácsoló erőt jelent ez az alkalom, ahol találkozni lehet értékes fiatalokkal, ami kihívást, célokat ad még azok számára is, akik éppen gólt kaptak a másik csapattól – ha számukra éppen nehezebb volt is megélni azt a pillanatot.

Egyesek szép sikereket, mások inkább kudarcokat éltek meg – azonban még a legutolsók is örömmel voltak jelen, szívesen vettek részt a játékban. Eszembe jut Balczó András, aki egyébként a REFISZ nyári nagytáborának egyik esti vendége lesz, és aki megjegyezte egyszer, hogy ő a sikereiből sosem tanult, csak a kudarcokból – vallja ezt egy olyan élő legenda, aki nagyon nagy sikereket ért el.

Végül a nap is kisütött. Sokan a Foci Kupa által hallanak Istenről, Krisztusról, és magáról a REFISZ közösségéről is. A kapuk kitárultak, ahogy mi is azzal a reménységgel voltunk ott, hogy Isten maga is gólokat rúg a fiatalok szívében, hogy Lelke legyőzi majd a világ divatos eszméit. Számos gyülekezeti ifis csapat küzdött az első helyért, melyet végül a Szigetszentmiklós-Újvárosi Református Ifjúság, a SZURI csapata nyerte el, a csapat igazi példája a kitartó küzdésnek, hiszen évekkel ezelőtt még hátul végeztek a sorban, most az aranyérmet és a vándorkupát vihették haza. A közösség maga is vallja: el nem múló koszorút, örök győzelmet csak Isten adhat nekünk.

Kép és szöveg: Somogyi Csaba

Forrás: parokia.hu

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.