„A kanadai magyar reformátusok tavaly május 22-én azért nem csatlakoztak, mert csak az esemény után tudták bemutatni a létezésükről szóló iratokat, amelyek azt igazolják, hogy működésüket a tengerentúlon államilag is elfogadták – mondta Bibza István erdélyi esperes, a Generális Konvent Egyházalkotmányi Bizottságának elnöke. – Ahhoz, hogy egy egyházrész a Magyar Református Egyházhoz tartozzon, elsősorban az szükséges, hogy abban az államban, ahol működik, elismert, illetve működését tekintve engedélyezett egyház kell, hogy legyen.”

A kanadai reformátusok ezeket az iratokat bemutatták, a dokumentumokat pedig a Jogi, illetve az Egyházalkotmányi Bizottság tanulmányozta át. A két bizottság az Elnökséggel egyeztetve úgy látta, hogy minden rendben van, így a Kanadai Református Egyház felvehető a magyar reformátusok egyházi közösségébe.

Ahhoz azonban, hogy a kanadai magyar reformátusok a Magyar Református Egyházhoz csatlakozhassanak, még egy feltételnek eleget kell tenniük. „Alkotmányunk 5. cikkelye kimondja azt, hogy a nem Kárpát-medencében létező, de elismerten működő egyházak is csatlakozhatnak, de csak egy egyházkerületen, vagy egyháztesten keresztül. Ez azt jelenti, hogy a társulni kívánó kanadai magyar reformátusok megegyeznek valamely Kárpát-medencei egyházkerülettel, vagy egyháztesttel. Azokból a helyekből, amelyek az Alkotmányozó Zsinatban az illető egyháztest számára adva vannak, a Kanadai Református Egyháznak annyi helyet adnak át, amennyit a megegyezés tartalmaz” – vázolta a csatlakozás menetét az Egyházalkotmányi Bizottságának elnöke.

Bibza István szerint a csatlakozás akár egy éven belül megvalósulhat, a következő Generális Konvent ülésén a résztvevők ezt már, mint kész tényt vehetik tudomásul.

Fodor Zsófia