Határtalan intézményrendszer?

A magyar református közoktatás rendszere kétféleképpen értelmezhető – tágabb értelemben úgy, ahogyan arról a június 25-én Budapesten ülésezett Generális Konvent, illetve a július közepén Zilahon megrendezett Kárpát-medencei Középiskolák XX. Találkozója zárónyilatkozatai tették: a lehető legteljesebb módon egységes nevelési rendszerként tekintve a Kárpát-medence összes magyar református közoktatási intézményére. Ez összesen közel négyszáz intézményt jelent, mintegy hatvanötezer gyermekkel, tanulóval. A jelen pályázat kereteibe a Magyarországon található 317 köznevelési feladatellátó hely tartozik, amelyet 107 fenntartó működtet. – A fenntartók számát tekintve Magyarországon a református egyház intézményrendszere a legszínesebb. Elismerés illeti azt a közel száz egyházközséget, amelyek az elmúlt huszonöt évben részben a küldetésük újraértelmezéséből, részben örökségük újbóli felismeréséből fakadóan újraindították református oktatási intézményeiket, illetve átvették a fenntartói jogot az államtól vagy az önkormányzatoktól.

Hihetetlenül nagy és fontos feladatra vállalkoztak – emeli ki Áb­rám Tibor, aki hozzáteszi: a sokszínűség egységes rendszerbe szervezése szintén nagy kihívás. A pályázat egyik kiemelt célja, hogy segítse a fenntartókat az egységes Kárpát-medencei magyar református intézményrendszer kialakításában.

Egység és sokszínűség

A református közoktatási rendszer rendkívül széles spektrumú, kezdve a történelmi folytonosságot jelentő református kollégiumoktól azokig az intézményekig, amelyeknek tavaly kerültek át fenntartói jogaik a református egyházhoz. Bár az egyes intézmények között nagy eltérések mutatkozhatnak például a nevelési gyakorlat tekintetében, amelyet a földrajzi-társadalmi elhelyezkedés is nagyban meghatároz, küldetésük alapja mégis egy és ugyanaz: Jézus Krisztus missziói parancsa, amelyet a gyülekezeteiben élő egyházzal együtt hajtanak végre. – A tanítvánnyá tétel és a keresztség sákramentumának kiszolgáltatása a gyülekezetek feladata, de a tanítás Jézus Krisztus parancsolatainak megtartására az iskolarendszer feladata is, ahogyan ezt a református egyház felismerte és végezte a reformáció után. Legyünk rá büszkék, hogy a református egyház volt az, amely megteremtette a tágabb értelemben vett köznevelést Magyarországon, hiszen iskoláiba a kollégiumi és a partikuláris rendszer segítségével nemcsak egy szűk társadalmi réteg, ha­nem minden tehetséges gyermek bekerülhetett. A tehetséggondozás épp ezért fontos örökségünk– hangsúlyozza a tiszáninneni főgondnok. Ábrám Tibor szerint a közös küldetés magával hozza annak igényét is, hogy a részt vevő, eltérő feltételek, lehetőségek között működő intézmények lépésről lépésre egységes arculatot és nevelési gyakorlatot alakítsanak ki egy egyre hatékonyabban működő rendszer tagjaiként, megosztva egymással tudásukat, így fokozva munkájuk hatékonyságát az elszigetelten működő intézményekéhez képest.

Biblikus összefogás

Közkedvelt fogalma a társadalomtudományoknak a hálózatépítés, hálózatos működés – ennek biblikus, közösségépítő értelmét szeretnék a pályázat megvalósításában alapul venni nemcsak a református egyházban, hanem a pályázatban részt vevő, további tíz magyarországi egyházi fenntartású intézménykonzorciummal együtt. A magyar köznevelés fontos szereplői a történelmi felekezetek: a római katolikus egyház közel hatszáz, az evangélikus egyház pedig közel hetvenöt oktatási-nevelési intézményt tart fenn Magyarországon, összességében mintegy ezeregyszáz oktatási intézmény van egyházi kézben. A pályázat harminc tevékenységtípusból öt kötelező, kettő kötelezően választható és két szabadon választott tevékenységet ír elő – ez biztosítja, hogy a tizenegy részt vevő konzorcium összehangoltan, egyben felekezete intézményrendszerének sajátos igényeit figyelembe véve tudja felhasználni a pályázat erőforrásait. Ábrám Tibor példaként a magyarországi római katolikus egyház által vállalt, keresztyén köznevelési álláskereső modult emeli ki, amelyben minden felekezet megjelenítheti a maga pályázatait, de további területeken is megnyílhat az út az együttműködés felé.

Hosszú távra terveznek

A pályázati anyag kidolgozásakor arra törekedtek, hogy a fenntartóknak, az egyes intézményeknek, valamint az egyházkerületeknek egyaránt kedvezzenek. A befektetendő energia szavatolja, hogy az intézményrendszer munkájának koordinációja, a hálózat és az egyes intézmények fejlesztése, valamint az intézményvezetők döntés-előkészítő és a pedagógusok szakmai munkája is pár éven belül megerősödhessen, és mindez többleteredményekben is megmutatkozzon. Ábrám Tibor hangsúlyozza, hogy a pályázat hosszú távú stratégiai fejlesztést alapoz meg, nem várhatók tőle azonnali, látványos eredmények – a pályázatot felügyelő csapat éppen ezért azzal hálálja meg az intézmények bizalmát, hogy folyamatos információt nyújt a munka állásáról, valamint lehetőséget ad a párbeszédre, az igények megfogalmazására. Szükség is lesz a párbeszédre, hiszen jelenleg is futó EU-s köznevelési projektekhez, valamint a már meglévő, államilag használatra előírt köznevelési információs rendszerekhez is alkalmazkodni kell annak a készülő, többmodulos református komplex köznevelési információs rendszernek (REKIR), amely a pályázat egyik kötelező eleme.

Egyházkerületi összefogás

A pályázati anyag kidolgozását közösen végezték és végzik a Magyarországi Református Egyház egyházkerületei: Dunántúlról Illés Dániel, a Tatai Református Gimnázium igazgatója, Dunamellékről Tombor László, a budapesti Baár–Madas Református Gimnázium igazgatója, Tiszántúlról Veress Bertalan egyházkerületi tanügyi főtanácsos, Tiszáninnenről és a Zsinat Elnökségi Tanácsa részéről pedig Ábrám Tibor, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója vesz részt a munkában. Az egyházkerületek szakértőinek munkáját Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet (RPI) igazgatója és Bori Judit, a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) igazgatóhelyettese segíti.

Infrastruktúrától a tudásmegosztásig

A REKIR öt, neves református történelmi személyiségekről elnevezett modulja a református köznevelési intézményrendszer sajátosságait segít láttatni, rendszerezni. Segítségükkel fény derülne például arra, amire ma nincs pontos válasz: hány és milyen szakos pedagógus is dolgozik református oktatási intézményekben – számuk becslések szerint hétezerre, hétezer-ötszázra tehető. A Török Bálint modul a református köznevelési rendszer infrastrukturális, a Lorántffy Zsuzsanna modul a humán erőforrást érintő, a Méliusz Juhász Péter modul a hit- és erkölcstan, valamint az iskolai hitéleti tevékenység, a Ráday Pál modul az anyagi erőforrásbeli adottságait méri fel. Az ötödik, a tudásmegosztást szolgáló Apáczai Csere János modul a fenntartói és intézményvezetői döntés-előkészítést segítő dokumentum-, törvény- és törvénymagyarázat-gyűjtemény és végrehajtási segédlet, valamint a Sulinethez hasonló, de a református specifikumokat kiemelő tudásanyag-gyűjtemény lesz. A REKIR többek között abban segít, hogy a teljes intézményrendszerre rálátva rövid, közép és hosszú távú fejlesztési stratégiát fogalmazhassanak meg az illetékesek – ez szintén a pályázat kötelező eleme.

Tehetségeket támogatva

A pályázat egyik legjelentősebb eredménye – véli Ábrám Tibor –, hogy létrehoz egy országos tehetségkoordinátori munkakört. Az országos tehetségkoordinátor feladata, hogy megteremtse a tehetséggondozás szervezeti feltételeit, szorosabbra fűzve azknak az intézményeknek a kapcsolatát, amelyek már most akkreditált tehetségpontként működnek az országban, és megszervezze minden egyházkerület tehetséggondozó tanácsát, amelyek mind szakmai kérdésekben, mind forrásteremtésben az intézmények rendelkezésére állnak. A kerületi tanácsok munkáját az Országos Református Tehetségsegítő Tanács fogja majd össze. A másik nagy feladat egy országos református tehetséggondozói program előkészítése, amely foglalkozik a református tehetségértelmezéssel, a tehetségfeltárás módszereivel, szervezeti keretével, másrészt olyan gazdagító szakmai programok előkészítésével és működtetésével, amelyek rendszerszerűen fejlesztik az intézmények tehetséggondozó munkáját. Első lépésben öt tantárgyból felmenő rendszerben készülnek tehetséggondozó programok az általános és középiskolák az adott tantárgy tekintetében első évfolyamaira, amelyek szaktárgyi bentlakásos programokat és tanév közben történő mentorálást egyaránt tartalmaznak majd.

Minőségi növekedést várva

A REKIR tesztverziója várhatóan novemberre elkészül, de bevezetését mindenképp széles körű szakmai párbeszéd előzi meg – mondja Áb­rám Tibor, aki arra kéri a református oktatási intézményeket, legyenek motiváltak a közös munkában. Az információs rendszer mellett az ebben a zsinati ciklusban közös igazgatótanáccsal működő református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGY­MI) és a Református Pedagógiai Intézet (RPI) fejlesztése is megkezdődik a pályázat kötelezően választható elemeként. A két válaszható tevékenység is az intézmények érdekét szolgálja: a REKIR-be integrált, hatékony együttműködést és vezetői irányítási-döntéselőkészítést támogató, továbbá tudásmegosztó és információs rendszer mellett megerősödik a tehetséggondozás országos és kerületi szintű támogatása is. A pályázat jelenleg a közbeszerzési stádiumban van: ennek keretében minden intézménynek készül az a csomag, amely a REKIR használatba vételéhez szükséges eszkö­zöket tartalmazza. A pályázat egyik alappillérét jelentő tehetséggondozásról szólnak majd az RPI országjáró szakmai napjai, és EGY­MI-kép­zések is indulnak. – Nekünk a munka adatik, de hiszem, hogy ebből a munkából minőségi növekedés következhet – vallja Ábrám Tibor, és hozzáteszi: szabad ezt elkérni attól az Úrtól, aki egyedül képes növekedést adni, és akitől elfogadtuk a református köznevelés küldetését.

Bagdán Zsuzsanna, porté: Vargosz
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2015. július 26-i számában.