A találkozót a Protestáns Cigánymissziós Fórum tagjainak kezdeményezésére rendezték meg a református, evangélikus, pünkösdi, baptista és metodista egyházak cigánymissziós közösségeinek részvételével. Tegyetek tanítvánnyá minden népet: ez volt a nap témája, amellyel szolgálatra buzdították a cigány és nem cigány testvéreket. Az egész napos programot átszőtték a dicsőítő énekek és bizonyságtételek. A találkozón bemutatkoztak az egyházak cigánymissziói, ami Nyeső Ágnes református országos cigánymissziós referens szerint jó lehetőséget kínált az egység megélésére, a testvéri kapcsolatok ápolására.

Isten az utolsókból elsőt csinál

A szolgálat áldozattal jár, de csak akkor lehetünk Jézus Krisztus igaz követői, ha áldozatot vállalunk – mondta nyitóbeszédében Bakay Péter evangélikus lelkész, cigánymissziós referens. Véleménye szerint nem lehet elherdált idő az Úrnak való szolgálat. Ez saját meglátása szerint inkább „egy izgalmas játék kezdete", amely teljessé teheti életünket. Bakay Péter ezért ebben a szellemben mindenkit szolgálatra buzdított, hogy „az életünk többé ne legyen henyélés". A cigánymissziós vezető elmondta: a cigányság ma nem az élen járó népcsoport, Isten azonban mindig az utolsókból csinál elsőt, így a cigányokat is „elsőkké fogja tenni". Kiemelte: a magyar társadalomnak és Európának tehát jó befektetés lehet a cigányság, mert Isten fogadott rájuk.

Bakay Péter szavait megerősítve Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt mondta: a magyar társadalomnak szüksége van olyan testvéri közösségre, mint amilyen a romáké. Czibere Károly kiemelte az egyházak szerepét a közösség formálásában és megköszönte, hogy a különböző felekezetek kiállnak a cigányság mellett. Az államtitkár a missziói szolgálat fontosságára hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta a misszióban szolgálóknak: legyen céljuk a saját életükben, azután a missziójukban, és végül az egész társadalomban. – A falak csak akkor omolhatnak le a többségi társadalom és a cigányság között, ha már minden egyes szívben leomlottak – mondta. A legvastagabb falak az emberi szívekben vannak: ezeket a missziói munkások képesek lerombolni, ők azok, akik felrázzák az embereket.

Isten tüzével gyújtsuk lángra Európát

– Felelősek vagyunk a társadalomért, a cigány és nem cigány testvérekért – hangsúlyozta Surman László, a Magyar Pünkösdi Egyház Cigánymissziójának lelkésze igehirdetésében. A lelkész Mózes 2. könyvéből az égő csipkebokor történetét olvasta fel. Isten mindenkit névről ismer és néven szólít, ahogy Mózest is. Látja, amit cselekszünk, gondolunk, ahogyan bánunk a testvéreinkkel, és ő az, aki soha nem hagyja magára az embert. Surman László szerint kétféle tűz létezik: az egyik a világ tüze, amely a kívánságainkat, vágyainkat szimbolizálja, de ez eltávolít minket az Úrtól. A másik az életet adó tűz, amikor az Isten tüze égni kezd bennünk. Ez reménységgel tölt el minket, amellyel mások életét is meg tudjuk gyújtani. – Ne keressük a kifogásokat, tegyük azt, amit Isten mond: tanítvánnyá teszek minden népet. Nekünk kell hatni a világra. Isten tüzével gyújtsuk lángra egész Európát! – buzdított a lelkipásztor.

Nincs „magányos farkas"-keresztyénség

– Fel kell ismernünk a szolgálatunkban, hogy kicsoda Krisztus – mondta Dani Eszter, a Magyarországi Református Egyház missziói irodavezetője. Jézus azért jön, hogy megbocsásson nekünk, ő az, akinek terve van velünk. A lelkipásztor a galileai halászat történetének példája alapján azt mondta, nyitottnak kell lennünk, amilyen Péter is volt, amikor engedte, hogy Jézus az ő hajóján prédikáljon. Legyünk mi is annyira nyitottak, mint Péter, mert Isten Lelke megajándékoz minket, és a mi hálónk is megtelik.

Csepregi András, a Fasori Evangélikus Gimnázium hittantanára köszöntőjében kiemelte: nem a félelem lelkét adta nekünk Isten (2Tim 1,7). – Ha valakit a félelem irányít, rosszat tesz – állapította meg. Például Ádám és Éva félelemből nem bízott Istenben, Péter félelemből tagadta meg Jézust – a félelem ugyanezeket a rossz gyümölcsöket szülheti a társadalomban. Isten a józanság lelkét adja mindnyájunknak. Józansággal és szeretettel kell fordulni szolgálatunkban a cigányság felé, mert az Istennek a cigányság is kedves.

– Nincs „magányos farkas"-keresztyénség. Mi emberek könnyen elbízzuk magunkat a szolgálatunkban, de az nemcsak egyéni ügy, hanem a közösségi érdek. Igazi szolgálatunkat csak magunkat Istenre utalva, szorgos kegyességgel végezhetjük, és élő kövekként kell megtalálnunk helyünket szolgálatunkban, levetve minden gonoszságot, irigységet, képmutatást – buzdított Dani Eszter.

Tiszta és megbékélt szívvel szolgáljunk

A köszöntőbeszédeket és az igehirdetést bizonyságtételek követték a különböző felekezetekből. Koncz Eszter református hitoktató bizonyságtételében elmondta, örökbefogadásának történetét. Nem cigány családban nőtt fel, és már egész kicsi korában megtapasztalta az elutasítást és a megvetést. Miután megtért, akkor talált rá önmagára. Azt mondta, Jézus segített neki elfogadnia magát olyannak, amilyen. Mindaddig rossz szemmel nézett a cigányságra, de most úgy látja, feladata van: vissza kell mennie a népe közé szolgálni. – Szolgálatot tiszta, megbékélt szívvel végezhetünk – hangsúlyozta.

A bizonyságtevők közül többen Isten Igéjének hatására tették le a drogot, az alkoholt, vagy váltak rossz anyából jó anyává. A hívő cigány testvérek az imádság fontosságára hívták fel a figyelmet. Szerintük imádság közben leszünk igazán önmagunk, ez lehetőség arra, hogy önvizsgálatot tartsunk.

– Isten előtt minden ember egyforma, tekintsünk mi is egyformán embertársainkra. Az Úr árasztotta szeretettel kell fordulnunk minden testvérünk, a cigányság felé is, mert értékesnek tartja, elfogadja és felemeli Isten a cigányokat – hangzott el Erdei Nagy László metodista lelkész záróbeszédében. A napot közös imádsággal zárták: Isten áldását kérve imádkoztak egymásért és a békés együttélésért magyar és cigány nyelven is.

Balogh Kriszta, fotók: Dimény Andris és Vargosz
Forrás: ciganymisszio.reformatus.hu