Isten hozta Harkányfürdőn – áll a felirat a helységjelző tábla szomszédságában. A köszöntő szavak fölött ott van a település címere is az ördöggel. Furcsa képzavar. Hamarosan a Fő utca forgatagában találjuk magunkat, szétnézünk a bazársoron. Az egyik portékás mindenfélét árul: egymás mellett sorakozik Szűz Mária a kis Jézussal, Krisztus a kereszten, töviskoszorúval a fején, fölöttük pedig egy koponya szarvakkal. Kérdezem az eladót, ez a mondában szereplő ördögalak ábrázolása-e. Ez nem, de megnyugtat, hogy már készül az is. „Leginkább a városban található kútra fog hasonlítani, amelyen az ördög az ölébe veszi a lányt, harminc centi magas lesz az alkotás, néhány nap múlva már kapható lesz" – lelkendezik.

Az ábrázolás azonban nem mondahű, hiszen ott az ördög épphogy vesztesként hagyja el a környéket. A legenda szerint az ördög egy környékbeli özvegyasszony szép lányát (Horkát) szemelte ki magának. Az anyja csak akkor adta volna oda lányát, ha az ördög kakasszóig felszántja a harsányi hegyet, de hogy ez ne sikerüljön, az asszony cselhez folyamodott: elkezdett kukorékolni, így a kakasok is hamarabb fújtak ébresztőt. Az ördög mérgében toppantott, és a keletkezett lyukból kénszagú meleg víz tört fel – a monda szerint ez a harkányi gyógyvíz. Az ábrázolás nemcsak a kereskedő portékáján, illetve a város kútjain csalóka, hanem a címerben is, ahol a középpontban egyedül található az ördög, nem legyőzöttként, nem úgy, mint aki a föld alá süllyedt volna.

Falra festették az ördögöt

A turizmus teljesen ráállt Lucifer alakjára. A városban valóban található egy ördögös kút, és ugyanilyen szobor van a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő egyik medencéjében is. A gyermekmedence köré idén nyáron készültek el a monda alakjainak figurái. A fürdőfesztiválon beöltözött ördög sertepertél a tömegben, és tartanak „Harka és Ördög párja" szépségversenyt is. Az egyik épület falát pedig egy, a mondát ábrázoló festmény díszíti, természetesen a fekete lénnyel együtt. A környéken rendezik meg az Ördögkatlan fesztivált is. A helyi vörösbort ördögvérnek keresztelték, az egyik helyi étterem étlapján pedig ördögűző tekercset kínálnak. Lenkovics László, a vendéglátóhely tulajdonosa azt mondja, tíz vendégből általában egy biztosan ezt rendeli meg. A korábban katolikus kántorként is szolgáló vendéglátós szerint kár lenne változtatni a címeren. „Egy ördög nem oldja meg Harkány problémáját" – sem úgy, ha szerepel a címerben, sem úgy, ha lekerül onnan.

Más lapok hasábjain az jelent meg, hogy a helyi emberek egy része úgy véli, azért megy egyre nehezebben a harkányiaknak, mert az ördög miatt átok ül rajtuk. A férfi ezt nem így látja, szerinte már hat éve probléma van a turizmussal, az ő étterme is eladó, éppúgy, mint kollégái üzleteinek harminc–negyven százaléka. „Befektetők és tőke kell ahhoz, hogy megoldódjanak a város problémái, nem címercsere" – mondja a harkányi férfi.

Vesztes figura a középpontban

„Felvettem egy hároméves gyereket, és megijedt a pólómon lévő ördögtől" – kezdi a beszélgetésünket Bereczky Ildikó harkányi lelkésznő. „Ha itt lettem volna, amikor készült a címer, valószínűleg nem kerül bele az ördög." De akkor épp nem volt itt: 1992 és 1998 között ugyanis más városokban szolgált, és úgy tért vissza a gyógyvíz hazájába.

A lelkipásztor egyébként természetesnek gondolja, hogy a közösség vezetői múltjuk után nyúltak, kézenfekvőnek találja, hogy a mondából merítettek maguknak figurát. „Csak azzal nem számoltak, hogy a fürdő is mintát fog keresni, és ők is az ördögöt használják." Aztán jöttek a pokol királyának nevével fémjelzett rendezvények, portékák, reklámok. „Túl lett hajtva" – mondja a reformátusok helyi vezetője, aki egy helyi lap hasábjain több ízben kifejtette véleményét a témában. Egy ilyen jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy „(...) nem azzal ért véget [a legenda], hogy Pán, egy sötét hatalom megtestesítője el tudta volna rabolni Horkát, a szépség, tisztaság, érintetlenség szimbólumát, a világosságot jelképező leányt, hanem a sötétség hatalma megfutamodni kényszerült." (Harkányi Hírek, 2000. július, 7. o.)

„Itt a lényeg, hogy egy vesztes figurát tettünk centrális helyre" – summázza. A marketing győz, erre jönnek a turisták. „Én inkább az ördög ellen érvelek, esztétikailag sem szerencsés, de az, amit elindított, igénytelen és kulturálatlan, viszolygást kelt bennem – és sokakban szintúgy – az, hogy ördögtekercset eszem vagy ördögvért iszom."

Bereczky Ildikó 1998 és 2006 között önkormányzati képviselő is volt. Már ekkor felmerült, hogy meg kellene változtatni a címert. De ez azóta sem történt meg.

Lesz-e ördögűzés?

A testületi ülések jegyzőkönyve szerint ez év május 2-án Horváth Tamás alpolgármester ismertette, hogy igény van a címer felülvizsgálatára szakemberek bevonásával, kifejezetten az ördög miatt. Az irat szerint a következő testületi ülésen Imri Sándor polgármesternek kellett volna a témában előterjesztést benyújtania. Ez nem történt meg. Az ügyben több ízben kerestük a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt is. Olykor szabadságolásra, olykor egyéb ügyintézésre hivatkozva számtalanszor megtagadták a válaszadást. Végül sokadik próbálkozásunkra Horváth Tamás alpolgármester a titkárnőjével azt üzente, nem kíván nyilatkozni erről a kérdésről.

A fürdőváros vezetése a lakosság segítségét kérte: ötleteket, vázlatokat, kész terveket vártak a nyár folyamán az esetleges új címerre. Az önkormányzattól azt sem sikerült megtudnunk, érkezett-e be egyáltalán pályamű a felhívásra.

Egy biztos: a helyiek nyolcvan százaléka marasztaná a fekete patás alakot a címerben – derül ki a harkanyihirek.hu portál szavazásából. Tizenhárom százalékuk csak bizonyos szimbólumokat cserélne le, míg mindösszesen hét százalékuk dobná kukába a jelenleg használt jelképrendszert. Lapunk kérdésére a tizenhét éves Benjámin azt mondta, ő szeretné, ha maradna az alvilág ura a címerben, mert ő már megszokta azt. Bár hozzátette, elég furcsa alakja van az ördögnek.

Az önkormányzat várhatóan az őszi ülések folyamán foglalkozik majd újra a pokoli alakzat kérdésével, bár vitathatatlanul van sokkal komolyabb problémájuk is. 2011-ben Harkány volt hazánk egyik legeladósodottabb városa, mintegy 5 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel.

szöveg, képek: Hegedűs Márk

Mit gondolnak a reformátusok az ördögről? – tettük fel a kérdést Kodácsy Tamás egyetemi lelkésznek. „Sokan azt gondolják, hogy az ördög nem más, mint a szívünkben lakozó gonoszság szimbóluma, és nem önálló lény, így sokszor megmosolyogják az ördögös történeteket. A Biblia viszont több alkalommal is beszél személyként az ördögről, mint a vádlóról, a világ fejedelméről, az ellenségről" – mondja.

Kiemeli: „Az ördögi hatalom lekicsinylésének és felnagyításának egyaránt megvannak a veszélyei. Az egyik önteltséghez, a másik kétségbeeséshez vezet. Mindkettő csak úgy kerülhető el, ha valaki egészen másra tekintünk: Jézus Krisztusra, aki egyedül volt képes kilépni az ördögi kísértésből. Mert az ördögben az igazán ördögi az, hogy minél inkább szabadulni akarunk tőle, annál többet foglalkozunk vele" – hangsúlyozza a Károli-egyetem lelkipásztora. „Hiába igyekszünk távolságtartóan beszélni róla, fantáziánkkal, vágyainkkal vagy félelmeinkkel mindig beleragadunk az ördögi körbe. Érdekes, hogy amíg minket zavarnak az ördöggel kapcsolatos kérdések, és firtatjuk ezeket, Jézus esetében mindig az ördög szól hozzá, és láthatóan az ördögöt zavarja az ő jelenléte. (Mt 4,2; Mt 8,29; Mk 5,7) Az ördögtől nem lehet szabadulni emberi önerőből, erőfeszítésből vagy akaratból. Ezért abszurd az, amit a farizeusok állítanak Jézusról, hogy az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket. (Mt 9,34) Sokszor saját tehetetlenségünket fogalmazzuk meg ördögös képekben."