Magyar Örökség-díjjal jutalmazták június 18-án a Misztrál együttes versmegzenésítéseit és verséneklését, Domonkos Béla szobrászművészetét, Szvetnik Joachim (1927-1988) ötvösművész értékmentő restaurátori, Gárdonyi Zoltán (1906-1986) és Gárdonyi Zsolt zeneszerzői, valamint zenetudósi munkásságát, Jánosi Antal rendező portréfilmművészetét, Ritoók Zsigmond tiszteletbeli Kálvin-téri főgondnok ókortudományi munkásságát, valamint Bálint Ágnes (1922-2008) író, szerkesztő mesevilágát.

A díjat Gárdonyi Zoltán helyett lánya, Gárdonyi Hajna hegedűtanár, karnagy vette át

Berlász Melinda zenetörténész méltatása szerint „Gárdonyi Zoltán a 20. századi magyar zeneművészet kibontakozását szolgáló komponisták, tudósok és pedagógusok élvonalába tartozott, alkotói öröksége mintegy négyszáz kompozíciót ölel fel. Gárdonyi Zsolt zeneszerző, zeneelmélet-professzor, egyházzenész és orgonaművész 1965-től napjainkig Európa- és Amerika-szerte ért el nemzetközi sikereket, hatvan kompozícióját publikálták." 

„Ritoók Zsigmond a száműzetés éveiben írta a Régi görög hétköznapokat, a Színház és stadiont, valamint két szerzőtársával A görög kultúra aranykorát. Sokoldalú érdeklődését tanúsította a Források az ókori zeneesztétika történetéhez, emellett Ponori Thewrewk Emilről szóló könyve és A magyar ókortudomány monumentális bibliográfiája fűződik a nevéhez" – mondta az őt laudáló Németh György ókortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár.

„Mi, akik ma díjat kapunk, minden bizonnyal egyek vagyunk abban, hogy boldogan élünk, mert azt csinálhatjuk, azért tehetünk valamit, amiben hiszünk! S már maga az ebben való hit is mennyire determinálja a tettre, az alkotásra indító késztetést!" – mondta köszönő beszédében Török Máté, a Misztrál együttes tagja. 

A Magyar Örökség-díjat 1995 óta adományozzák, s olyan magyar személyek, intézmények és csoportok kaphatják, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Őket negyedévente állampolgári jelölések alapján választja ki egy művészekből és tudósokból álló szakmai bizottság.

Az ünnepségen az elhunyt zeneszerző dallamait is megszólaltatták

A magyarság „láthatatlan szellemi múzeumában" – ahogy a szervezők a díjazottak körét nevezik – korábban már helyet kapott többek között a debreceni Kántus, a farosi református gyülekezet, több Kárpát-medencei református kollégium, Csiha Kálmán és Ravasz László püspökök, Szabó T. Attila erdélyi nyelvész, Takaró Mihály irodalomtörténész, Kobzos Kiss Tamás előadóművész, Karácsony Sándor és Böszörményi Gergely is.

reformatus.hu, fotó: Vargosz